Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron SIKLÓSI ZSUZSANNA A tervezett M7 autópálya Somogy megyei szakaszán az utóbbi években folytatott régészeti megelőző feltárások számos korszak kutatásában kiemelkedő eredményeket hoztak. Ebből a késő rézkori Kostolackultúra sem jelent kivételt. Ordacsehi—Major lelőhelyen a kultúra és a késő Baden-kultúra kevert települése került elő

1

, míg Balatonboglár—Berekre-dűlőn a korszakba sorolható három temetkezés

2 és a település egy része is napvilágot látott 1994 és 1995-ben. Balatonbogláron a feltárások 2001-ben folytatódtak, amikor a késő Baden- és Kostolac-kultúra településének további objektumai, valamint ez utóbbi további tíz temetkezése is feltárásra került.

3 A továbbiakban ezeket fogom ismertetni. 2001-ben a tervezett autópálya nyomvonalát módosították, ami nagymértékben érintette a lelőhelyet. Ennek következtében az 1994—1995-ös ásatási terület a nyomvonalon kívülre került, az újabb nyomvonal a korábbi tervezettől északra húzódik. A 2001-ben feltárt sírok már a módosított nyomvonal területén, a feltárt terület északnyugati részén helyezkedtek el, tehát a korábban ismertetett három sírtól jelentős, mintegy 100 m-es távolságra, azoktól északra, északkeletre láttak napvilágot. (I. tábla) A balatonbogiári sírok különösen jelentősek a késő rézkor kutatói számára, mivel ebből a korszakból rendkívül kevés temetkezés ismert, melyek közül még kevesebb a hiteles körülmények között feltárt és publikált lelet. A sanyarú képet jól illusztrálja az a tény, hogy a lelőhelyen feltárt összesen 13 sírral nagyjából megduplázódott az eddig ismert Kostolac temetkezések száma. A lelőhely leírása A több korszakot felölelő lelőhely a mai várostól délre, a Jamai-patak mentén húzódó észak-déli irányú nagy dombvonulaton helyezkedik el. A lelőhely északdéli irányban több, mint 2 km hosszú, északon a város alá nyúlik. A módosított nyomvonal kelet-nyugati irányban nagyjából 600 m széles szakaszon metszi. A lelőhely teljes feltárt területén igen nagy objektumsűrűséget figyeltünk meg.

4 A különböző korszakú objektumok sűrűn voltak egymásba ásva, így nem kizárt, hogy a megfigyelt eseteken kívül több rézkori sírt is elpusztítottak a későbbi korok települései. A lelőhely és környéke többé-kevésbé folyamatosan lakott volt a rézkor idején, hiszen a lelőhelyen és környékén folytatott feltárások során előkerült a BalatonLasinja-kultúra települése, a Furchenstich-kultúra két temetkezése, a Boleráz-csoport temetkezése és a késő Baden-kultúra települése is a Kostolac-kultúra leletei mellett.

5 A sírok leírása A kedvezőtlen talajviszonyok következtében a feltárt sírok egyikénél sem lehetett a sírfoltot illetve a sír gödrét megfigyelni. A sírok igen magasan feküdtek, egy nagyjából 10x20 m-es területen szétszórva. Sajnálatos módon az eredeti helyükön feltárt sírok ezen adottságok miatt a gépi földmunkák során kerültek elő, ami majd minden sírban jelentős károkat okozott. Az eredeti helyükön előkerült sírok a 2001-es feltárási terület északi részén csoportosultak. (I. tábla) Ezek három kisebb sírcsoportra oszthatók. A 960. és 959. sír közvetlenül egymás mellett volt. A 960. sírtól kissé északnyugatra, 1,5 m távolságra volt a 958. sír, míg a 962. sír a 960. sírtól kissé délnyugatra, 3,3 m messze. E sírcsoporttól keletre került elő egy újabb, három sírból álló kis csoport. Az előző csoport legkeletibb tagjától — a 959. sírtól — 6,7 m-re keletre került elő a 961. sír. Ettől kissé északnyugatra, 4,7 m távolságban volt az 1215. sír és kissé északkeletre, 3,3 m távolságban az 1022. sír. Jóval messzebb, már a feltárás északi széle mellett került elő a 957. sír, az 1215. sírtól 9,7 m-re északra. Valószínűleg ez a sír egy újabb, kisebb sírcsoport tagja lehetett, mely már a feltárási területen kívülre esett. Ezektől a síroktól jelentős távolságra került elő az a két sír, melyeket nem eredeti helyzetükben, hanem a Hallstatt-kultúra gödreiben találtunk meg. A 652. sír, mely a 701. objektumból került elő, a fent ismertetett sírcsoport legdélebbi tagjától, a 962. sírtól is 17,4 m-re délnyugatra került elő. Ennél még délebbre, már a feltárt terület déli szélénél került elő a 754. sír a 734. objektumban, a 962. sírtól mintegy 28 m távol. A 2001-ben feltárt tíz sír és az 1995-ben feltárt három sír helyzetéből kitűnik, hogy legalább három, esetleg négy kisebb sírcsoporttal számolhatunk. A sírok egymástól való távolságának következtében biztosan önálló csoportot képvisel az 1995-ben feltárt három sír. Egy csoportot alkothatott a 958—960. és 962. sír, egy másik csoport pedig a 961., 1022. és 1215. sírokból állt. Elképzelhető, hogy ez a hét sír egy nagyobb, laza sírcsoportot alkotott. A 957. sír azonban biztosan egy újabb sírcsoport egyetlen ismert tagja. Természetesen semmiféle információ nem áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Hallstatt gödrökben talált sírok valamelyik feltárt sírcsoporthoz vagy egy eddig ismeretlen csoporthoz tartoztak-e. 652. sír (?): A 701. objektum északi részéből, mely egy méhkas alakú Hallstatt gödör volt, előkerült kostolaci, talán hamvasztásos rítusú sír. A sírt valószínűleg a kora vas-