Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004)

Siklósi Zsuzsanna: A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

140 SIKLÓSI ZSUZSANNA korban bolygatták meg, így került az objektumba. A fel­tárás során a sír maradványát a gödörben nem lehetett megfigyelni, de a gödör leletanyagából elkülöníthető két edény töredékei (egy fazék és egy mély tál) a többi sír edénytípusainak ismeretében alátámasztják e felte­vést. Valószínű, hogy a fazék urnaként szolgált, melyet az inkrusztált díszű mély tál fedett. A gödörben más rézkori lelet nem volt. A feltárás során emberi hamvakat nem figyeltünk meg, ezért ebben az esetben bizonyta­lan maradt, hogy egy elpusztult sír maradványát talál­tuk-e meg. 1. Rendkívül rossz minőségű, sötétszürke-barna fol­tos, durva, kavicsos-agyagszemcsés soványítású fazék alsó részének töredékei. Fenékátm.: 11,3 cm; M.: 12,7 cm; V.: 0,7 cm. (V. tábla 1., IX. tábla 1.) 2. Sötétszürke, polírozott, agyagszemcsés soványí­tású, enyhén ívelten kihajló nyakú, lekerekített vállú mély tál töredéke. A váll törésvonalát vékony, beszur­kált vízszintes vonal hangsúlyozza. Alatta egy sorban lelógó, beszurkált és inkrusztált háromszögekből álló díszítés található, melyet egy üresen hagyott sáv után ugyanilyen vízszintes vonal és háromszögekből álló dí­szítés követ. A töredék M.: 8,5 cm; Peremátm.: 20 cm; V.: 0,7 cm. (V. tábla 2., IX. tábla 2.) 754. sír: A 734. objektum — Hallstatt gödör — alsó, barna be­töltési rétegében kalcinált csontok és kerámiatöredé­kek kerültek elő. A hamvak és köztük az edénytöredé­kek nagyjából észak-déli irányban elnyúltan feküdtek. Ezek helyzetéből valószínű, hogy egy kostolaci, urnás hamvasztásos sír maradványai kerültek itt feltárásra, melyet a kora vaskorban megtaláltak, majd a gödörbe dobtak bele. (II. tábla 1., IV. tábla 1-2.) A Hallstatt gö­dörben egyéb rézkori lelet nem volt. Eredetileg minden bizonnyal az amforában helyezték el a hamvakat, me­lyet a mély tállal borítottak. 1. Sötétbarna, kavicsos soványítású, enyhén tölcsé­res nyakú, a besimított válltörés alatt erősen kihasaso­dó, a lekerekített hason két-két függőleges állású, hosszúkás bütyökkel díszített, erősen összeszűkülő al­jú amfora. M.: 22,5 cm; Peremátm.: 23 cm; Fenékátm.: 9 cm; V.: 0,5 cm. (V. tábla 3., VIII. tábla 7.) 2. Világosbarna, polírozott, foltosra égett, apró kavi­csos-homokos soványítású, tölcséres nyakú, besimí­tással hangsúlyozott válltörésű, lekerekített hasú, egyenes aljú mély tál töredékei. Becsült M.: 13 cm; Peremátm.: 26 cm; V: 0,6 cm. (V. tábla 4., VIII. tábla 5.) 957. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A nagyméretű, urnaként szolgáló fazékon szájával lefelé fordítva volt a fedőtál, mely a gépi földmunkák során megsérült. (II. tábla 2., III. tábla 3., 8.) 1. Vörösesbarna-sötétszürke foltos, agyagszem­csés soványítású, tojásdad alakú fazék, mely urnaként szolgált. Vállán egymással szemben két kerek, lapos bütyök található, fölöttük, a nyakon durván beszurkált sor fut körbe. Pereme enyhén, ívelten kihajló. Az edény oldalán égésnyomok láthatók. M.: 28,5 cm; Fenékátm.: 11 cm; Peremátm.: 20 cm; V: 0,5 cm. (V tábla 5., IX. tábla 7.) 2. Sötétszürke, agyagszemcsés soványítású, mély fedőtál töredékei. Nyomott, lekerekített hasvonalú, töl­cséres nyakú tál, melynek hasán beszurkált, mészbe­téttel kitöltött díszítés látható. A díszítések álló téglala­pokba rendeződnek, melyek között a hasvonalon kicsi, kerek bütykök találhatók. A nyaktörésen beszurkált, mészbetétes sor fut végig, alatta felváltva, szabálytala­nul beböködött kisebb sávokból és vízszintesen be­szurkált sorokból álló mezők illetve bepecsételt tégla­lapok váltakoznak. M.: 8,2 cm; Peremátm.: 23 cm; V: 0,5 cm. (V. tábla 6., IX. tábla 4.) 958. sír: Nagyrészt elpusztult urnás hamvasztásos sír. A sír­folt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. A sír olyan magasan feküdt, hogy a gépi földmunkák során szinte teljesen elpusztult, csupán az urna alja és a benne lé­vő hamvak egy része maradt meg. (II. tábla 3., III. táb­la 12.) 1. Sötétbarna-sötétszürke, kavicsos soványítású, urnaként szolgáló fazék kónikus aljtöredéke és több apró töredék, melyből az edény eredeti formája és mé­rete nem állapítható meg. V: 0,5 cm. (IX. tábla 5-6.) 959. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. Az urna majdnem ép állapotban ke­rült elő, míg a fedőtálnak csak peremtöredékei és való­színűleg a beszakadt alj néhány töredéke maradt meg. A többi a gépi földmunkák során megsemmisült. A fedő­tál meglévő töredékeiből valószínűsíthető, hogy ebben az esetben is szájával lefelé fordítva tették az urnára. Közvetlenül mellette, tőle nyugatra volt a 960. sír. (II. tábla 4., III. tábla 4-5.) 1. Sárgásbarna, sötétszürke foltos, apró kavicsos­homokos soványítású, eredetileg polírozott, de kopott felszínű, díszítetlen, mély tál. Alja omphalosos, hasa gömbölyded, a testhez törésvonal nélkül kapcsolódó nyaka egyenes. Peremátm.: 12,7 cm; M.: 10 cm; V: 0,3 cm; Fenékátm. az omphalosnál: 3 cm. (VI. tábla 1., VIII. tábla 3.) 2. Sárgásbarna, sötétszürke foltos, agyagszem­csés-homokos soványítású, eredetileg polírozott, de kopott felületű, díszítetlen, mély tál töredéke. A lekere­kített has után válla alig szűkül össze, nyaka enyhén ki­hajlik. Peremátm.: 16 cm; V: 0,3 cm. (VI. tábla 2., VIII. tábla 1.) 960. sír: Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhető. Az edények alig sérültek meg, a hamvakat tartalmazó urnát szájával lefelé fordított fe­dőtál borította. (II. tábla 4., III. tábla 1-2.) 1. Mély, urnaként szolgáló tál. Sötétbarna, apró ka­vicsos soványítású, foltos, díszítetlen mély tál. Alja eny­hén omphalosos, gömbölyded testű, tölcséres nyaka éles törésvonal után enyhén kihajlik. M.: 10 cm;

Next

/
Thumbnails
Contents