Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gyurákovics Norbert: Az érdem elismeréséül

AZ ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL... 263 lyezése. A kitüntetés adományozására a miniszterelnök tesz előterjesztést. A köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket az államfő vagy személyes megbízottja adja át. Az elismerésekkel oklevél jár, s az erről szóló határozatot a Magyar Közlönyben teszik közzé. Ez megfelel a polgári demokratikus hagyományoknak, egyúttal biztosítja a kitüntetések erkölcsi hitelét. Általában nem korlátozták a korábban adományozott kitüntetések viselését, ezt elsősorban morális megfontolások alapján a kitüntetettekre bízták. A Nemzetvédelmi Kereszt, a Felvidéki Emlékérem, a Délvidéki Emlékérem, az Erdélyi Emlékérem, a Tűzkereszt, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem, az 1957. november 1. után adományozott Magyar Szabadság Érdemrend viselését azonban megtiltották. Eltűntek a kitüntetésekkel járó előjogok, anyagi elismerés csak a díjakkal adható. A miniszterek szakmai, az önkormányzatok helyi jellegű kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthatnak és adományozhatnak. Ám ezek sem elnevezésükben, sem külső formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszthez, a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz, s a kitüntető cím kivételével nem viselhetők. A belügy-, a honvédelmi, az igazságügy- és a pénzügyminiszter a fegyveres erőknél, a rendőrségnél, a rendészeti szerveknél szolgálatot teljesítők részére szolgálati jeleket alapíthat. A kitüntetések jelképei A kitüntetés alapítására és adományozására vonatkozó ismérvek összessége az alapszabály, illetve az alapító rendelet. Minden változást alapszabály-módosítás követett, így ezek a rendek, a kitüntetések történetének hű tükrei. A rendjelvény az egyházi lovagrendeknél ruhára varrott, textilből készült keresztforma volt. A világi lovagrendeknél jelentek meg a különféle célokat formájukkal, színeikkel szimbolizáló, nem kereszt alakú ékszer jellegű rendjelvények. A kereszt motívum, ha háttérbe is szorul a korai világi lovagrendeknél, idővel újjáéled. Az érdemrendek s más kitüntetések alapítói tovább örökítették a kereszt formát, hiszen nagy hagyománya volt. A kereszt jelentése és jelentősége annyira átértékelődött, hogy a rendek tagolásánál a kereszt elnevezés a rendek fokozatait is jelölte, gyakran akkor is, ha a rendjelvénynek nem volt domináns része a kereszt. A 19-20. században létrejött katonai és polgári érdemeket elismerő kitüntetések jó néhány formája s elnevezése egyaránt kereszt. Ez a hagyomány tehát, mint a kitüntetés lehetséges formája - eredeti vallásos jelentésétől eltávolodva - változatlanul élt tovább, s az érem mellett a legkedveltebb kitüntetési forma lett. A csillag ősi jelkép. Alkalmazása önállóan, vagy egyes lovag- és érdemrendek magasabb fokozatainál a rendjel mellre tűzendő, kiegészítő jelvényeként egyaránt gyakori. A szocialista társadalmi rend jelképe, ezért ezen országok sok kitüntetése ötágú csillagot formáz, illetve az érem képébe foglalja e motívumot. A korona általában a királyságot jelképezi vagy arra utal, még akkor is, ha csak díszítő- vagy függesztő elemként alkalmazzák. A koszorú jelentése roppant változatos. Jelképezheti a köztársasági államformát, de a civil érdemek, a kultúra szimbólumaként, ugyanakkor hadid íszítményként is előfordul. A rendjel, a kitüntetés láncon, szalagon (nyak- és vállszalag) vagy kitűzve viselhető. A korai rendek szalagjai leggyakrabban vörös (a szeretet és a vér, a középkorban az uralkodói méltóság), kék (az égi hatalmak), zöld (jámborság) színűek voltak. Később a rendek, a kitüntetések gyarapodásával szükségessé vált a két, sőt több színű, általában csíkos szalag alkalmazása. A nemzeti színek kialakulása óta egyegy ország kitüntetéseinek tervezésekor e színösszeállításokat részesítik előnyben. A 18-19. században a vörös a forradalmiság, majd a nemzetközi munkásmozgalom jelképévé vált, a kék napjainkban a béke színe. A szalag mérete, színe, formája is jellemző a kitüntetésekre. Sok mindent, így fokozatot is jelölhet. A vállszalag általában a legmagasabb, a nyakszalag a középső, míg a mellszalag az alacsonyabb fokozatokat jelöli. Manapság azonban rangosabb kitüntetések is születnek, egyre gyakrabban mellszalagon viselhető formában. A mellszalag formája gyakran az egyes országokra jellemző: ötszögletű (orosz majd szovjet), háromszögletű (Osztrák-Magyar Monarchia), egyszerű, átbújtatott téglalapszalag (pl.: francia). A szalag önállóan is képviselheti a kitüntetést. A 20. század elején terjedt el a katonai egyenruhákon a szalagsáv. Az Osztrák-Magyar Monarchiában először egy 1909-ben kelt körrendelet írta elő, hogy háborúban, illetve menetöltözeten a kitüntetések helyett csak másfél centiméter széles szalagsávok viselendők. Ezeket a zubbony bal oldalára tűzve, sínbe helyezve viselték a kitüntetések sorrendjében. A katonai érdemek mindig különleges elismerésben részesültek, ezért e kitüntetéseknek speciális jelrendszere alakult ki. A kifejezetten katonai rendek, keresztek, érmek esetében éremképük, feliratuk eleve katonai jellegű volt. A polgári és hadi érdemekért egyaránt adományozható kitüntetéseknél a rendjelvényre, csillagra szerelt babér- vagy pálmaággal, koszorúval, a kereszt szárai közé helyezett függesztőelemkent alkalmazott vagy a szalagra erősített kardokkal, illetve a szalag színezésének, csíkozásának változtatásával jelezhető katonai mivolta. Ily módon az is kifejezhető, hogy a katona fegyveres harc vagy más háborús tevékenység során, illetve békeidőben tanúsította-e érdemeit. Az egyes csatákban, hadjáratokban való részvételt a szalagra erősített feliratos fémpántok, a többszöri adományozást egyszerű fémpántok jelképezhették. (PL: Sebesültek Érme, ahol a sebesülések számát a szalag vörös csíkjai jelzik.) Az Osztrák-Magyar Monarchiában 1860-tól létezik hadid íszítmény. A többnyire fémből készült kitüntetések fokozatait, rangsorát anyaguk, megmunkálásuk minősége is jelzi. A magasabb fokozatok aranyból vagy aranyozással, az