Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Gyurákovics Norbert: Az érdem elismeréséül

262 GYURAKOVICS NORBERT polgárainak. A magyar államapparátus és a hadsereg tagjai szintén részesültek a szövetségesek kitüntetéseiben. A nyilas hatalomátvételt követően, a fasiszta diktatúra céljainak kiszolgálására, módosítják a kitüntetési rendszert, a kitüntetéssel járó ügyeket felgyorsítják, a legénység számára új teljesítményjelvényeket rendszeresítenek. Szálasi uralmának utolsó heteiben grandiózus kitüntetési rendszert dolgozott ki Hungária Rend gyűjtőnéven, arra az időre, ha német győzelem esetén álma, a "Hungarista állam" megvalósul. 1945-1948 közötti kitüntetéseinkről 1945-ben megindul a romeltakarítás, az ország újjáépítése. Hadat üzennek a fasizmusnak az élet minden területén, rendelet születik a fasisztának minősített jelvények érvénytelenítéséről és betiltásáról. A visszacsatolt területek megszállásáért adományozott érmek viselését megtiltják. Az új vezetés sem veti el a kitüntetések alapítását és adományozását. Ezek elsősorban a szovjet katonáknak adományozott kitüntető érmek. Terveznek egy, az antifasiszta küzdelemben, a demokratikus Magyarország megteremtéséért fáradozók számára adható kitüntetést. Ez lett a Magyar Szabadság Érdemrend. A független és demokratikus Magyarország érdekének előmozdítása terén érdemeket szerző bel- és külföldi állampolgárok részére hozzák létre a Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemérmet. Az újjáépítés hozta szükségszerű kitüntetések: a Magyar Munka Érdemrend és Érdemérem, a Kossuthhíd Emlékérem, melyet a híd építése során kiemelkedő munkát végzettek számára jutattak. 1948, a szabadságharc centenáriumának éve. Ennek tiszteletére számos kitüntetés lát napvilágot. Kifejezetten ennek emlékezetére hozzák létre a Kossuthdíjat az alkotó munka elismerésére és ösztönzésére, illetve a Kossuth Érdemrendet. A szocializmus időszaka (1949-1989) 1948 utáni években az ország akkori vezetői a hagyományos nemzeti szimbólumokat hordozó, köztársasági kitüntetések adományozását megszüntették, vagy külalakjukat és alapszabályaikat gyökeresen átalakították. A legmagasabb állami kitüntetések - rendjelek, kitüntető címek - alapítására és adományozására a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa volt jogosult. A Minisztertanács adományozta és általában alapította is a szakmai-hivatásbeli, tudományos és művészeti jellegű kitüntető címeket és díjakat, az érdemérmeket és a kitüntető jelvényeket. A miniszterek és a tanácsok kitüntető jelvényeket, továbbá ágazati és helyi jellegű szakmai-hivatásbeli, művészeti és tudományos díjakat adományozhattak, melyeket általában a Minisztertanács alapított. A társadalmi és tömegszervezetek általuk alapított kitüntető jelvényeket adományozhattak, melyek nem tartoztak a szorosabban vett állami kitüntetések közé. A Minisztertanács és a miniszterek a társadalmi és tömegszervezetek országos szerveivel együtt is alapíthattak kitüntetést. Jogszabály írta elő, hogy a magasabb szintű állami szerv által alapított kitüntetéshez más állami, illetőleg társadalmi és tömegszervezet által alapított kitüntetés sem elnevezésben, sem külső formájában nem hasonlíthatott annyira, hogy azok összetéveszthetőek legyenek. Egyes kitüntetéseket nemcsak személyek, hanem vállalatok, szövetkezetek, intézmények, valamint szocialista brigádok, munkacsoportok, továbbá a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek intézete, más szerve és alakulata részére is adományozhattak. A kitüntetések többsége meghatározott összegű pénzjutalommal, némelyek nyugdíjpótlékkal jártak együtt. Az alapító rendelkezések egyéb kedvezményeket is előírhattak a kitüntetettek számára. A kitüntetések rangsoránál az adományozó szerv az állami szervek hierarchiájában elfoglalt helyéből kellett kiindulni. A kitüntetési rendszer sajátosságaként egyazon szervnek, személynek ugyanaz a kitüntetés több ízben - a már meglévőnél alacsonyabb fokozattal is adományozható volt. Kitüntetések a Magyar Köztársaságban (1989-) A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről hozott 1991. évi XXXI. törvénnyel alapjaiban változtatták meg az eddigi kitüntetési rendszert. Megszűntek a szellemiségüket, elnevezésüket, megjelenési formájukat tekintve idegen, idejüket múlt kitüntetések és megindult az erkölcsi súlyukat vesztett elismerések tekintélyének helyreállítása. A törvényalkotók a magyar történelmi hagyományokon alapuló, évszázados múltú kitüntetéseket megújították. Olyan rendszert hoztak létre, amely alkalmas a Magyar Köztársaság által elismert erkölcsi értékek megbecsülésének kifejezésére. Mint ahogy arról már fentebb szó esett, 1948 után a történelmileg kialakult kitüntetési rendszer felszámolásával párhuzamosan új típusú, a magyar hagyományoktól idegen, alapvetően a szovjet modellre épülő kitüntetési rendszer honosodott meg. Ennek jellemzői: nagy számú adományozás, a politikai szempontok elsődlegessége a kitüntetettek kiválasztásánál, s a politikai elkötelezettség elismerésére alapított kitüntetésekkel járó privilégiumok biztosítása. Mindezek következtében a magyar kitüntetések elvesztették erkölcsi értéküket, szellemiségüket és elnevezésüket tekintve is alkalmatlanokká váltak arra, hogy eredeti rendeltetésüknek megfelelően, a társadalom elismerését és megbecsülését fejezzék ki. A Magyar Köztársaság kikiáltását követően a legmagasabb közjogi méltóság, a köztársasági elnök jogkörébe került a törvényekben meghatározott címek, kitüntetések, érdemrendek adományozása, viselésük engedé-