Somogyi Múzeumok Közleményei 15. (2002)

Knézy Judit: Szemeskályhák Somogyban

„SZEMESKALYHA" - A SZOBA ÉKESSÉGE 173 14. ábra. Mázatlan kályhacímer nyomóminta mértanias fadísszel. Zamárdi, RRM 73.35.227. néhány pótolhatatlan felvételt Gönyey Ébner Sándor. Ezek közül a már többször publikált felvétel (GÖNYEY ÉBNER S.,1931. 89-101, és MNL 1980. III. б.р.) a cserénfai szőlőhegy pinceszobájának nagyon szép, arányos felépítésű fűtőteste, a községbeli kályhákhoz képest keskenyebb karcsúbb kivitelezésű darab. Széles, téglából rakott, meszelt padkára emelték, amely annyira kiállt, hogy ülésre is szolgálhatott. A derekának alsó csempesora helyett keskenyebb meszelt 19-20 cm magas talp folytatódott 3-3 soros kályhaszemből álló derékrészben, mindhárom oldalán vastag sározással, a széleken fél szemnyi meszelt sarokrésszel. A válla is sima, sározott, hengeres felső része is három sor szemből áll, címere is keskeny, sima szélű. A korongolt alkatrészek közepén háromsoros domború körök vannak. (EF 64 967-8.) Szilvásszentmártonból ismert egy nagyobb, községbeli szobába készített mázatlan kályha képe. Sokkal testesebb formájúnak tűnik. Ezt is meszelt téglaalapra emelték, de alacsonyabb, mint a cserénfai, a dereka elől és kétoldalt 4 és fél - 4 és fél szemes (90-95 cm széles általában) sorból állt, közvetlenül került a szélesebb talpra. Hátul a fal képezte a kályha derekának az oldalát. A vállát nagyon fedte a sározás, keskeny és sima. A felső hengeres rész is három soros, felső címere is sározott, keskeny. A hengeres résznél nagyon ügyeltek arra, hogy a kötések az alattuk és felettük lévő szemek közepéhez kerüljenek. A hasáb alakú résznél csak egyharmad az eltolódás, a sarokcsempék fél vagy harmad szélességűek és vályúszerűek. (EF 64 960) A somogyi szemeskályhák mindegyikének a hengeres részében - a felső pártázatot kivéve - minden sor szemekből áll (10-12 db-ból). Rakott - meszelt sparhetokba beépített mázatlan szemek mellett később csibeitatóként használt szemek szép számmal maradtak fenn, de mázatlan vállrészek, címerek, kályhapúpok szinte egyáltalán nem. Bize, Lilomhegyen 1978-ban lebontott tűzhelybe (13. ábra) épített mázatlan szemek leltározásakor derült ki, hogy szinte nincs köztük teljesen egyforma méretű: a 18x18 cm-től a 19x19 cm-esig mindenféle méret előfordult, magasságuk és hosszuk is többnyire eltért 2-4 mm-el, bizonyára a szárítás hibájából. A vastag sározásos fugákkal e kisebb méretkülönbséget ki lehetett egyenlíteni. 24 db mázatlan szem került ebbe és 4 töredék, 1 m 33 cm magasra rakták, alsó sározott tüzelőterének tetejére került egy sor, felülre a sütőt tartalmazó kisebb hasábba három sor kályhaszem. A szemek mélysége nagyjából 6 cm volt, közepükbe ujjal húztak korongolás közben domború köröket, de volt amelyiknek a közepe virágszirom mintát mutatott. (RRM 79.38.1-25.) Vízvárról egy olyan kályha szeme került elő, amelyet 1902-ben készített egy új házba csurgói mester. Vörösre festette a belsejét, közepére domború köröket rakott, szegletes széle 18-18 cm-es, magassága 6,1 cm-es lett. Horvát nyelven pecsoje zemno-nak nevezték. A sima, karikás fiókoknál parádésabbak a virágszirom közepűek illetve a négyszegletes elhelyezésű hólyagos mintát ábrázolók, amelyek szinte fogaskerékre emlékeztetnek, és aljukon is látszik a kézzel vagy valamilyen eszközzel való becsíptetés nyoma. (RRM 84.6.1.) A Zamárdiból előkerült, cserépből való címerrész nyo15. ábra. 1839-ben épült ház hátsó szobájában rakott zöldmázas szemeskályha és vályús sarokcsempe. Somogyszob