Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Magyar Kálmán: A Bodrog-alsó-bűi nemzetségi központ régészeti kutatása (1979-1999) (Összegzés. Különös tekintettel a rovásírásos fúvókaleletre)

A BODROG-ALSÓ-BŰI NEMZETSÉGI KÖZPONT RÉGÉSZETI KUTATÁSA (1979-1999) 117 (Gömöri J., Magyar K. és Vékony G.) újra kitértünk a különböző leletmegtalálási és közlési problémákra.

52 Sajnos nem telt el két hét sem, már január 22-én a helyi sajtóban megjelentetett cikk

53 újólag szintén nem közölte a Bodrog-alsó-bűi ásatással kapcsolatban-az ásató intézmény, a Múzeum és az ásatásvezető, azaz Dr. Magyar Kálmán és munkatársa: Dr. Gömöri János ilyenkor kötelező megnevezését. Helyette nevük megjelölésével elmarasztalólag, negatívan beállított tevékenységük került nagy nyilvánosság előtti közlésre.

54 Ennek a folyamatnak a megállítására és esetleges rendezésére vállaltuk

55 az előkerült rovásírásos leletünkkel kapcsolatos február 11-én az ún. Tudós Klubban a helyi kerekasztal megbeszélést.

56 Remélve azt is, hogy a teljes Bodrog-alsó-bűi ásatásunk és a rovásírásos leletünk múzeumi évkönyvi közlésével majd egy újabb,(hiteles kicsengésű) kutatástörténeti szakasz kezdődhet. Történeti-és forráskutatások adatai a Bodrog-alsóbűi (bői) régészeti lelőhellyel kapcsolatban 1. A Kis-és Nagy-Bő helynevek Somogyban Régészeti lelőhelyünk, a mai Alsó-Bű puszta, az egykori Bő (Bew) falu a Kaposvártól ÉNy-ra 18 km-re lévő Bodrog község mai ÉK-i határához tartozik. Ez a korábbi nemzetségi központ már talán-az Anonymus által említett-a Veszprémet is megszálló honfoglaló Ölbő, Ősbő, vezérhez köthető.

57 Somogy megye névadó, ispánsági központjától, Somogyvártól délnyugatra 14 km-re szerepel a Bev, a Bő helynév 1229-ből. A Sávoly melletti Kysbw-Bew, azaz Kisbő, Kis-Bő településre 1409-től és 1417-ből ismerünk adatokat.

58 (1. ábra) Györffy György megoldásában a Bő szavunk-a Bogáthoz hasonlóan- gazdagot is jelent. S jelöli egyben a törzsfőtől, az úrtól függő nemzetségfőket.

59 Jelen esetben a gazdag, a tehetős, a Bogát települése melletti nemzetségfők korai Bodrog-bői (bűi) települését, központját. Ilyen értelemben szerepelhet talán a Segesd környéki Bogát-tól pár km-re északra lévő Byhnye (1510), a későbbi Böhönye, amely a személynévi eredetű Bőny-nyel tartozik össze. A Bőny helynév a magyar régi nyelvű Bő személynév származékából alakulhatott ki.

6

° A két későbbi megyeközpont: Somogyvár és Segesd közelében szereplő Bogát és Bő helynevek is a korai megtelepülésnek a helynévi emlékei. Nagyon fontos szerintünk tehát a Somogyjád, de inkább a mai Bodrog határában, az Edde-Alsó-Bogáttól, vagyis Bogát korai udvarhelyétől 4-5 km-re délnyugatra szereplő Árpád-és középkori települést (az esetlegesen még korábbi udvarhelyet!) jelölő Bev (Bő) helynév. Hiszen ez a Bő szó-a helynevek felhasználásában és értékelésében nagyon óvatos-Kristó Gyula-Makk Ferenc-Szegfű László szerint is az Ölbő és más helyneveinkben maradt fenn. Az Ölbő előtagjában a török nép, törzs, nemzetség szó, míg a másikban a török méltóságot jelölőkorábban gazdag, tehetős jelentésű-bő szavunk szerepel.

61 Kikhez tudjuk kötni ezeket a településneveket? Az egymás közelében lévő Bogát és Bő helynevek között milyen összefüggés lehet? Szabó János Győző a hevesi várispánság környékén lévő középkori települések, köztük a Bő helynevek vizsgálatakor megállapítja

62

: „sok korai megyénkben, nemzetségeink első szállásterületén kimutatható a Bő helynév, amely eredetileg a nemzetségfőnek (és a családját kiszolgáló népnek) volt a szállásterülete." Amint már arra utaltunk, az Árpád-kori tiszta személynévi helynevek egy része világosan jelzi az első megtelepülök szállását. Tehát a Bogát és a Bő(Bű) településeken kereshetjük a vidékünket uraló vezér, illetőleg a nemzetségfő egyik faluját.

63 Anonymus szerint Veszprém megye eredetileg Ősbő vezér tulajdona volt. A somogyi vármegyeszervezet kialakulását is vizsgáló Györffy György szerint

64 : „a Balaton és a Dráva vízi vidékéhez tartozó Somogyban a Bő nemzetség tekinthető ősfoglalónak. Az itt meglévő török eredetű bay, nemzetségfő szavak, településnevek a Bő-re utalnak. Szerinte is ezek a Bő-k lehettek Somogyban-Bodrog-Bő(Bű), Sávoly-Kis-Bő, valamint Böhönye esetében is-a Bogáthoz kapcsolható ősfoglaló nemzetségfők. Ennek alapján a-Bogat-Bulcsú kíséretéhez sorolható-Bő lehetett Somogy első név szerint ismert honfoglaló nemzetségének a vezetője, a feje. Vagyis ezek a helynevek-a korai forrásadatok alapjánSomogy eddig ismert legkorábbi nemzetségének az udvarhelyeit, illetőleg központjait jelölik. Ezek alapján a Nagy-Bő, vagyis a Bodrog-Bő (a későbbi Alsó-Bű) lehetett a somogyi honfoglaló nemzetség, a Bő szálláshelye, illetőleg a központja. Itt kellett állnia a nemzetség korai udvarházának és a hozzátartozó szolgálónépek falujának is.(1. ábra) 2. Középkori források, oklevelek a somogyi Bő nemzetségről

65 A somogyi bői (Bő) nemzetség tagjai közül először 1234-ben Izsép (Ysip) ispán, vagyis comes Ysip de villa Bun szerepelt.

66 Az említett I. János fia Izsép-IV Béla megbízásából-a várföldek visszafoglalására kiküldött bizottság tagja, majd Kálmán herceg főpincemestere volt. 1241-ben a herceg oldalán harcolt a tatárok ellen és a Sajó-híd védelmében esett el. Az ugyancsak a muhi csatában vitézül harcoló fia, II. János 1254-ben „fogadott" bíró. 1268-ban az elfoglalt nemesi és egyházi földek visszaadására rendelt bizottság tagja. II. János IV László oldalán harcolt a Kőszegiek ellen a fövenyi (Fehér megye) csatában. A morvamezei csata egyik kiemelkedő harcosa, hőse volt. Végül 1280-ban a kunok ellen vívott hód-tavi ütközetben veszítette életét.

67 Fia I. Trepk még Zala megyei főispán, majd testvérével, III. Jánossal a somogyi főispáni címet is viselő, nagyhatalmú Kőszegiek párthívei. I.Trepk fia Péter (a Létay család őse) Károly Róbert király apródja és kedvelt embere. Trepk fia Miklós fia IV János is királyi ember, míg testvére - a már 1356-ban is híres jogászként emlegetett - Mihály deák.

68 Ez a Sörnyei Mihály-ként is szereplő nemzetségtag előbb Szécsi Miklós bán protonótáriusa, zvonigrádi várnagya, illetőleg ítélőmestere és helyettese. Majd az országbíró