Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Bálint Csanád: Bizánc és a 6-7. századi kisszíjjas övek

BIZÁNC ÉS A 6-7. SZÁZADI KISSZÍJAS ÖVEK 65 Mount Nebo 1984-1987. Annual of the Department of Antiquities of Jordan 32 (1988) PI. XL:2; idem: Chiese e mosaici di Madaba. Studium Biblicum Franciscanum, Collectio Maior 34 (Jerusalem 1989) 220, alul; Szíria, 6. századi: Byzantium 85-6, No. 77. Az alább tanulmányozandó Bordj-Djedid-i mozaik szempontjából is igen fontos P Gauckler. La personnification de Carthage. Mémoires de la Socitété nationale des Antiquaires 63 (1904) 1-14. 96 A négyszögletes övveretek a későrómai kortól kezdve nagy számban és széles területen elterjedtek: pl. a 3. sz. 2. felében Grúziában: A. M. Apakidze et alia: Mcheta. Itogi archeologiĉeskich issledovanij. I. Archeologiĉeskie pamjatniki Armazis-chevi po raskopkam 1937-1946 gg. Tbilisi 1958, 30, Fig. 5 (Septimius Severus aureusával, Fillippus junior 247-249, Valerianus 253-260 pénzeivel együtt); egy 334-337. között készült, Alexandriából származó porphyr szobron: A. Salvioni (Hg.), Milano capitale deH'impero romano 286-402 d.c. Milano 1990, 327, No. 5a. 1h; a keresi temető 4. sz. közepén készült, II. Constantius-t ábrázoló ezüst tálján: A. Bank: Byzantine Art in the Collections of Soviet Museums. Leningrad 1977, Fig. 1; a 4. sz-i Közép-Ázsiában (?), vö. Animals in Art. Hg. J. Rawson, British Museum, London 1977,15, Abb. 30; pannóniai 4. sz-i leletekben, vö. A. Sz. Burger. The Late Roman Cemetery at Ságvár. ActaArchHung 18 (1966) Tab. XCI: 8a-c; Spätantike und frühes Christentum. Hg. H. Beck - Р. С. Bol. (Ausstellungskatalog) Frankfurt am Main 1983-84, 633-634, No. 221; az istanbuli múzeum és a velencei Szt. Márk székesegyház tetrarchia kori szobrain, Id. jelen munka 89. j.; a 380-390-es évekből származó Thetford-i kincsben: C. Johns - T. Potter. The Thetford Treasure. Roman Jewellery and Silver. British Museum (London) 1983, 11; a 4. sz-i Kis-Ázsiában: D. Buckton: The Beauty of Holiness: opus interrasile from a Late Antique Workshop. Jewellery Studies 1 (1983-84) 15-19 (e leletnél különösen figyelemre méltó a veret szélének a 6-7. sz-ban gyakori gömbsorral való keretelése); az 5. sz. legelején: M. Feugère: Apollon et Daphné sur une boucle de ceinturon tardo-romaine en argent doré. Archäologisches Korrrespondenzblatt 22 (1992) 128-129, Fig. 3, 4; a 4-5. sz. fordulóján a Sackrau-i leletben: Dr. Grempler. Der II. und III. Fund von Sackrau. Berlin 1888, Taf. Ill: 18-19; az 5. században; О. von Falke: Spätantiker Goldschmuck aus Alexandria. Pantheon 7 (1934) 372,. Fig. 4a-b. Mindezek mellett egy 5. század eleji szicíliai mozaikon a későrómai katonai öveknek is felismerhetők jó párhuzamai: A. Carandini - A. Ricci - M. de Vos: Filosofiana. La Villa di Piazza Armerina. Palermo 1982, I. 213, Fig. 118; 219, Fig. 123. - A későrómai kori díszített öv kultúrtörténetének vázlatát Id. Alföldi (1935) 64-65; A. Kollautz: Die Ritzzeichnungen von Nosa, erläutert an weiteren archäologischen und historiographischen Denkmalen und Quellen zu Kleidung und Haartracht von Nomadenvölkern, in: D. Dimitrievic et alia (Hg.), Problemi seoba naroda u Karpatskoj kotlini (Novi Sad 1978) 150, 22, 24-26. j.; összefoglalás a közép-európai Barbaricumban talált római övekről: R. Madyda-Legutko: Importe von metallenen Gürtelteilen des römischen Heeres im mitteleuropäischen Barbaricum. Archeológia 42 (1991) 85-115; egy, a 6. sz-i veretek szempontjából fontos 5. sz-i előzmény Id. I Kölnik: Römische und germanische Kunst in der Slowakei. Bratislava 1984, Fig. 181:3 97 A. Walmsley: Byzantine Palestine and Arabia: Urban Prosperity in Late Antiquity, in: Towns 128, Fig. 6.1. Legfrissebb összefoglalás: Y. Tsafrir- G. Foerster: Urbanism at Scythopolis - Bet Shean at the forth to sevents Centuries. DOP 51 (1997) 85-146. -A helynév régisége miatt alaptalan lenne egy olyan, igazolhatatlan feltevéssorozatba belebonyolódni, mely a „szkíta" melléknévnek „barbár, tehát steppei" értelmezésével, majd annak a templom építése korára való alkalmazásával lehetőséget kínálna a szóban forgó öv-típus steppei eredeztetéséhez. 98 Fitzgerald (1939) sorszám nélküli színes tábla a belső címlap után; G. Akerström-Hougen: The Calendar and Hunting Mosaics of the Villa of the Falconer in Argos. Skrifter Utgivna av Svenska Institutet i Athen 4°, 23 (Stockholm 1974) 78, Fig. 43:4; Roussin (1989) 491; a mozaikról Sophie Durocher (Israel Department Authorities) és Yoram Tsafrir (Hebrew University of Jerusalem) bocsájtotta rendelkezésemre az itt közölt fényképeket. Fogadják érte hálás köszönetem! 99 M. Avi-Yonah: Mosaic Pavements at el-Hammam, Beisan. The Quarterly of the Departments of Antiquities in Palestine 5 (1936) (11-36) 25 100 Ovadiah (1987) 30; E. Kitzinger: Byzantinische Mosaiken in Israel. München 1966, 20. 101 M. Piccirillo: The Mosaics of Jordan. American Center of Oriental Research Publications 1 (Amman 1993) 232, 240-241; uő: Umm al-Rasas - Kastron Mefaa: le complex ecclésiastique de Saint Paul après ia troisième campagne de fouilles. Antiquité Tardive 5 (1997) 303-307; A. Acconci: Su alcuni lacerti pittorici di Umm er-Rasas Kastron Mefaa. in: Bisanzio e l'Occidente: arte, archeológia, storia. Studi in onore di Fernanda de' Maffei. éd. С Barsanti et alia. Roma 1996, 193-205. Egy fontos könyvet nem találtam meg a könyvtárakban: M. Piccirillo et alia: Umm al-Rasas, Mayfa'ah I: Gli scavi del complesso di Santo Stefano. Studium Biblicum Franciscanum, Coll. Maior 28 (Jerusalem 1994). 102 Pontos rendeltetésük - világi-e vagy laikus - ismeretlen, a közleményekben „chapelle" ill. „Kapelle" vagy „salle" a megnevezésük, vö. Walters (1974) 109. 103 J. Clédat: Bawit. Dictionnaire d'Archéologie Chrétien et de Liturgie 2, 1 (1910) 203-251; Walters (1974) 288-290. 104 Krause - К. Wessel: Bawit. Reallexikon zur byzantinischen Kunst I, Stuttgart 1966, 567-583; A. Grabar: Die Kunst im Zeitalter Justinians. München 1967, 172-178; Walters (1974) 288-290; £. Dassmann: Zu den Davidszyklen im Apollon-Kloster von Bawit. in: Tesserae. Festschrift für J. Engemann. Jahrbuch für Antike und Christentum, Ergänzungsband 18 (1991) 128-129. 105 K. Wessel: Koptische Kunst. Die Spätantike in Ägypten. Recklinghausen 1963, 180; P du Bourget S.J.: Die Kopten. „Kunst der Welt" Baden-Baden 1967, 45; K. Weitzmann: Some Remarks on the Sources of the Fresco Paintings of the Cathedral of Faras. in: Kunst und Geschichte Nubiens in christlicher Zeit. Hg. E. Dunkler. Recklinghausen 1970, 337. 106 Kéziratom lezárása után jutott kezemhez Lucchesi-Palli (1995) cikke, mely néhány ponton az általam elvégzett munkával párhuzamosságot mutat. A legfontosabb annak felfedezése, hogy az általam is tárgyalt Bawit-i festmények és Kissifim-i mozaik azt a típusú övet ábrázolják, melynek eredete E. Lucchesi-Palli szerint „bei den Steppen- und Nomadenvölkern zu suchen". A további részletekben viszont az érdeklődésünk és olvasottságunk - minthogy más-más a kutatási területünk - több eltérést mutat; ebből fakadóan eltérők a végkövetkeztetéseink is. E. Lucchesi-Palli korra, kulturális és ethnikai vonatkozásokra való tekintet nélkül együtt tárgyalja pl. a hunkori övleleteket a 8-9. sz-i szogdiai ábrázolásokkal, amit túlzott sematizálásnak tartok. Azt pedig a steppei régészet művelői jól tudják, hogy az avar övek problémakörében nem elsősorban R. Ghirshman, Irán világhírű kutatója volt kellően járatos (Id. jelen mű 11. j.). Az avar ill. steppei régészetben való tájékozatlanságát mutatja az általa használt