Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)
540 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS Harwester", az ökörvontatásúak közül W. A. Wood „Champion" és Hornsby és Fia „New-Progress" márkájú gépeit kiválóra díjazták. A próbák során rossz teljesítményű gép nem volt. E díjazottakat követte A. Burg saját gyártmányú és M. Hofherr (Bécs) aratógépe. Jól szolgálta az aratógépek elterjedését, az 1873-as Bécsi Világkiállítás, ahol az angol és amerikai gépek nagy csodálatot és nagy tetszést arattak. A forgó motollák - amelyek a gabona vezetését biztosították, többnyire eltűntek és más szellemes megoldások, szerkezetek vették át az adagolást, és egyúttal biztosították a gabona automatikus lerakását a tarlóra. Sok szerkezetnél üzem közben is állítható volt a kévenagyság. A konstrukció kialakítása során számos gondot kellett megoldani. Többek között a marokrakó aratógépeknél a terménylehordó gereblyék forgása során kialakuló kiegyensúlyozatlanságot. Meg kellett vizsgálni az egy, illetve két kerék alkalmazásának előnyeit, hátrányait, a vágószerkezet elhelyezését: bal, vagy jobboldali legyen, a kerék (-kek) előtt vagy mögött, helyezzék-e el, a kezelőülés elrendezését stb. Az amerikai aratógépek újszerű kialakításukkal általános feltűnést keltettek. Mindez igen alacsony önsúllyal párosult (9-10 bécsi mázsa -»500 - 560 kg). Ez azonban egyben jogos félelmet is keltett az egyes szerkezeti elemek gyenge kivitelét illetően, mert a legnagyobb munkatorlódás közben előforduló törések végzetesek lehettek. Az angol gabonaarató gépek mintegy 50 %kai nehezebbek az amerikaiaknál, de anyagukat, kivitelüket tekintve, annál megbízhatóbbak, értékesebbek. Az egyes alkatrészek minőségi anyagból készültek, különösen így volt ez a kaszaszerkezetnél, az állópengék kiváló acélból készültek. A csapágyak por ellen védettek és megbízható kenéssel voltak ellátva. A Bécsi Világkiállításon osztrák gyártmányú kaszálógépet csak Hofherr állított ki, de ez jó minőségű volt. Hofherr, Samuelson-gépét tökéletesítette, amellyel már Hostwitzben is jelentkezett. A Wood-féle fűkaszáló és szénagyűjtő, valamint az átalakított Samuelson gépeket főleg Romániába exportálták. Annak ellenére, hogy az osztrák gyárak termékeit a világkiállítás után már jobban ismerték, az angol és amerikai import továbbra sem csökkent. 1875-ben a földművelési tárca adatai szerint mintegy 330 fű- és gabonakaszáló gépet importáltak. A Hofherr-gépek ellen ez idő tájt az volt a kifogás, hogy a kévenagyságot csak üres állásban lehetett állítani, szemben az amerikai és angol gépekkel, amelyeknél ez menetközben is megoldható volt. Hofherrék, bár továbbra sem tértek át az üzem közbeni állítási lehetőségre, de a gépeket további egyszerűsítették és üzembiztonságukat növelték. A jó szerviz szolgálat is hozzájárult ahhoz, hogy egyre többen ezt a gépet választották. A század végén mintegy 1900 gép dolgozott az osztrák mezőgazdaságban, a tulajdonosok legnagyobb megelégedésére. Különösen az 1876-tól gyártott „Favorita" örvendett nagy közkedveltségnek. A menet közbeni kévenagyság állításának lehetősége gyakorlatilag nem jelent akkora előnyt, amilyent tulajdonítottak neki. Sok mezőgazda nem is használta. Ennek ellenére sokan megbarátkoztak vele, s a hazai gyárak éveken keresztül importáltak ilyen gépeket. /Clayton és Shuttleworth, Wood, Mayfarth and Co., Umrath and Co., Massey, Mc Cormick, Osborn and Co. (a Columbiát)/. A cseh Ĉervinka and Co. (Prága) és FA. Knotek (Ji-in) jó minőségű termper öntvényből készítette gépeit. Ez idő tájt Clyton és Shuttleworth (Bécs) saját maga is gyártott kaszálógépeket (1898). Az 1870-es évek óta tartott az érdeklődés egyes amerikai aratógépek iránt, amelyek a kévét gépi úton megkötik. A k.u.k. Földművelési Minisztérium egy ilyen gépet hozatott már a neves Hostiwitz-i kaszálógép-versenyre, amely azonban akkor nem vált be. A komplikált szerkezet a hivatalos körök bizalmát is nagymértékben megrendítette. Perels prof. is tartott a gyakori üzemzavaroktól. Schmied prof. a Bécsi Világkiállítás hivatalos jelentésében írt cikkében a Wood-féle kévekötő aratógépet csupán egy ötletnek tartja, és még hosszú időt jósol annak, hogy a kévekötés mechanikus úton sikeresen megoldódjon. Az amerikaiak azonban igen rövid idő múlva rácáfoltak Schmied prof. jóslatára. Mindezt Thallmayer prof. gyakorlati kísérletei is igazolták a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején.(Forrás: A100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története, Erdei-Flesch 22. old. szerint 1871ben.) Thallmayer eredeti Wood és Mc Cormick gyártmányú gépeket vizsgált, amelyeket Clayton és Shuttleworth, valamint Umrath és Co. importált, s ezeket, mint megbízható szerkezeteket ajánlott a gazdáknak. Az 1893-as Chicagói Kiállításon már a jelentősen kijavított ferdefelhordós kévekötő aratógépeket mutattak be és az első felhordó nélküli gépet is. (Adriance Platt and Co. New York -»„Severance"). Ha az elmúlt évtizedekre visszatekintünk, a kaszálógépek gyártása Angliában és az USA-ban soha nem látott mértékben felgyorsult, hasonlót lehet mondani e gépek alkalmazásáról Ausztriában is. Itt az 1850-es években a hazai próbálkozások még elszigeteltek és teljesen sikertelenek voltak. Csupán az amerikai Mc Cormick volt gyakorlatra érett, de ehhez is gyakorlott munkás kellett, aki a gépen ülve gondoskodott a levágott gabona tarlóra húzásáról. A hetvenes évektől gyártották már Ausztriában a fűkaszálókat és a marokrakó aratógépeket, de a kévekötő aratógépeket még importálták. Ezek nagyobb vonóerőt és hozzáértést igényeltek. Ausztriában a legismertebb aratógépeket M. Hofherr bécsi gyára állította elő. A kaszálógépek fejlődéstörténeténél még két osztrák kísérletet kell megemlíteni. 1878-ban Krauss és Kreyczig (Bécs) kézi hajtású rotációs vágószerkezetet konstruált, amely a levágott gabonát megfelelően leterítette. 1896-ban konstruálta F. Mach (Brünn) azt a tolható talicskát, amely a már levágott terményt kévébe köti. Egyik konstrukciónak sem lett gazdasági jelentősége. Mindenek előtt az emberi erő gyengesége (elégtelensége) miatt, ennek ellenére 300 db-ot 1896-ban exportáltak Oroszországba, hazai gazdaságokban említésre méltó módon nem terjedt el.