Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

AUSZTRIA SZEREPE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉBEN (1848-1914) 539 6. ábra: Gabonaarató - gép 1865-ből lelkész, Patrick Bell nevéhez fűződik. A toló üzemű gép hátrányai miatt nem tudott elterjedni. Az amerikai Mc Cormick és Hussey gépe már kielégítette a gyakorlati igényeket, s igazából az 1851-es Londoni Világkiállítás után lett ismert Európában is. Ausztria az elsők között volt a kontinensen, ahol kaszálógépekkel kísérleteztek. James Smith rotációs gabonakaszáló gépét 1817-ben próbálták ki a Bécs melletti Wesendorfban. A gép 10 óra alatt 5 osztrák holdat vágott le (kb. 3 ha). Már az említett Londoni Világkiállítást megelőzve 1849ben, Morvaországban is kipróbáltak egy Mc Cormickféle kaszálógépet. Az 1850-es évek elején Ausztriában a rotációs vágószerkezetű Carstensen-féle kaszálógéppel próbálkoztak - nem sok sikerrel, bár ezt a k.u.k. Mezőgazdasági Egyesület is támogatta. A bécsi Általános Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Folyóirat 1856ban arról tudósított, hogy v. Kleyle gnezindorfi birtokán egy igazi, teljesítményképes kaszálógépet próbáltak ki, amelyet négy ló vontatott és napi teljesítménye 10 osztrák hold volt. Ezt a konstrukciót a Mc Cormick-féle gépek konkurenciájának szánták. A. Burg, bécsi gyáros már ekkor azon igyekezett, hogy Mc Cormick gépét Ausztriába bevezesse. Az általa kiadott katalógus szerint, megfelelő gyakorlattal rendelkező munkások naponta 6-7 osztrák holdat tudtak kaszálni és a gép mintegy 15-20 cm-es tarlót hagyott. Ugyanebben az időben Ward báró, alsó-ausztriai (Urschendorf) üzemében egy javított Hussey-féle gépet gyártott, amelynek teljesítményével nagymértékben meg voltak elégedve. A mai (1898) igényeknek megfelelő kaszálógépet két ló vontatta és négy munkás kellett a kiszolgálásához, közülük kettő a lovak nyergében ült, kettő pedig a gépen a levágott gabona oldaltereléséről gondoskodott. 1861-ben a bécsi gépgyáros Hubazy Wood-féle fűkaszát hozatott Ausztriába, amelyet a Práterben próbáltak ki. 1865-ben Mc Cormick személyesen jött Európába, hogy - az immár 40000 db-ot elérő exportot növelve - gépeit itt is meghonosítsa. Jelenlétében próbálták ki gépét Fichtner Bécs melletti birtokán, Atzgersdorfban. A Wood-féle fűkaszák és a Mc Cormick aratógépek rövid időn belül nagy elismertségnek örvendtek, habár még kevéssé terjedtek el. A bécsi Clayton és Shuttleworth 1866-tól az amerikai kaszálógépek százait hozatta be, kezdetben különösen a láncos felhordóval szerelt Wood-féle gépeket, amelyeket főleg Magyarországon és a dél-európai országokban értékesítettek. Az 1860-as években, Ausztriában a kaszálógépek alkalmazása még elszigetelt maradt annak ellenére, hogy a már ismert szerkezetek, közöttük a Howard, Hornsby, Karsley és mások már teljes erkölcsi sikert arattak. Emiatt hiúsult meg Borrosch és Eichmann (Prága) igyekezete is egykor, hogy a kaszálógépek gyártását növelje. A kaszálógépek iránti érdeklődés azonban rövidesen megnőtt és általánossá lett. A betakarítás idején van szükség a legtöbb élőerőre. Ha a munkabér meghaladja a gépekkel való betakarítás költségeit, az utóbbi megoldás gazdaságosabb. A magyaróvári akadémián 1860-as és 1870-es években alapos vizsgálatot végeztek különböző szerkezetű kaszálógépekkel (Thallmayer V.), amelyet a Bécsi Mezőgazdasági Folyóiratban hoztak nyilvánosságra, ezek nagy reményekkel kecsegtettek. 1872-ben a prágai Hazai Gazdasági Társaság nemzetközi gabonaarató-versenyt rendezett Hostiwitzben, egy császári birtokon (Csehország), ahol 19 különféle szerkezetű gépet próbáltak ki. A verseny nem várt eredményeket hozott. Még néhány évtizeddel ezelőtt az aratógépek kiforratlanok voltak, sok gondot okoztak, Hostiwitzben a nehéz körülmények ellenére a versenybírók teljes megelégedésére dolgoztak. A lóvontatásúak közül Samuelson „Royal", Johnson „Sweepstakes