Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Király István Szabolcs: Autsztria szerepe a magyar mezőgazdaság gépesítésében (1848-1914)

AUSZTRIA SZEREPE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉBEN (1848-1914) 539 6. ábra: Gabonaarató - gép 1865-ből lelkész, Patrick Bell nevéhez fűződik. A toló üzemű gép hátrányai miatt nem tudott elterjedni. Az amerikai Mc Cormick és Hussey gépe már kielégítette a gyakorlati igényeket, s igazából az 1851-es Londoni Világkiállítás után lett ismert Európában is. Ausztria az elsők között volt a kontinensen, ahol ka­szálógépekkel kísérleteztek. James Smith rotációs ga­bonakaszáló gépét 1817-ben próbálták ki a Bécs mel­letti Wesendorfban. A gép 10 óra alatt 5 osztrák holdat vágott le (kb. 3 ha). Már az említett Londoni Világkiállítást megelőzve 1849­ben, Morvaországban is kipróbáltak egy Mc Cormick­féle kaszálógépet. Az 1850-es évek elején Ausztriában a rotációs vágószerkezetű Carstensen-féle kaszáló­géppel próbálkoztak - nem sok sikerrel, bár ezt a k.u.k. Mezőgazdasági Egyesület is támogatta. A bécsi Általá­nos Mezőgazdasági és Erdőgazdasági Folyóirat 1856­ban arról tudósított, hogy v. Kleyle gnezindorfi birtokán egy igazi, teljesítményképes kaszálógépet próbáltak ki, amelyet négy ló vontatott és napi teljesítménye 10 oszt­rák hold volt. Ezt a konstrukciót a Mc Cormick-féle gé­pek konkurenciájának szánták. A. Burg, bécsi gyáros már ekkor azon igyekezett, hogy Mc Cormick gépét Ausztriába bevezesse. Az általa kiadott katalógus sze­rint, megfelelő gyakorlattal rendelkező munkások na­ponta 6-7 osztrák holdat tudtak kaszálni és a gép mint­egy 15-20 cm-es tarlót hagyott. Ugyanebben az időben Ward báró, alsó-ausztriai (Urschendorf) üzemében egy javított Hussey-féle gépet gyártott, amelynek teljesít­ményével nagymértékben meg voltak elégedve. A mai (1898) igényeknek megfelelő kaszálógépet két ló von­tatta és négy munkás kellett a kiszolgálásához, közülük kettő a lovak nyergében ült, kettő pedig a gépen a le­vágott gabona oldaltereléséről gondoskodott. 1861-ben a bécsi gépgyáros Hubazy Wood-féle fűkaszát hozatott Ausztriába, amelyet a Práterben próbáltak ki. 1865-ben Mc Cormick személyesen jött Európába, hogy - az im­már 40000 db-ot elérő exportot növelve - gépeit itt is meghonosítsa. Jelenlétében próbálták ki gépét Fichtner Bécs melletti birtokán, Atzgersdorfban. A Wood-féle fűkaszák és a Mc Cormick aratógépek rövid időn belül nagy elismertségnek örvendtek, habár még kevéssé terjedtek el. A bécsi Clayton és Shuttleworth 1866-tól az amerikai kaszálógépek százait hozatta be, kezdetben különösen a láncos felhordóval szerelt Wood-féle gépeket, amelyeket főleg Magyarországon és a dél-európai országokban értékesítettek. Az 1860-as években, Ausztriában a kaszálógépek al­kalmazása még elszigetelt maradt annak ellenére, hogy a már ismert szerkezetek, közöttük a Howard, Hornsby, Karsley és mások már teljes erkölcsi sikert arattak. Emiatt hiúsult meg Borrosch és Eichmann (Prága) igyekezete is egykor, hogy a kaszálógépek gyártását növelje. A kaszálógépek iránti érdeklődés azonban rövidesen megnőtt és általánossá lett. A beta­karítás idején van szükség a legtöbb élőerőre. Ha a munkabér meghaladja a gépekkel való betakarítás költ­ségeit, az utóbbi megoldás gazdaságosabb. A magyar­óvári akadémián 1860-as és 1870-es években alapos vizsgálatot végeztek különböző szerkezetű kaszálógé­pekkel (Thallmayer V.), amelyet a Bécsi Mezőgazdasá­gi Folyóiratban hoztak nyilvánosságra, ezek nagy re­ményekkel kecsegtettek. 1872-ben a prágai Hazai Gazdasági Társaság nemzet­közi gabonaarató-versenyt rendezett Hostiwitzben, egy császári birtokon (Csehország), ahol 19 különféle szer­kezetű gépet próbáltak ki. A verseny nem várt eredmé­nyeket hozott. Még néhány évtizeddel ezelőtt az arató­gépek kiforratlanok voltak, sok gondot okoztak, Hostiwitzben a nehéz körülmények ellenére a verseny­bírók teljes megelégedésére dolgoztak. A lóvontatású­ak közül Samuelson „Royal", Johnson „Sweepstakes

Next

/
Thumbnails
Contents