Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Imrő Judit: A református vallás szakrális tárgyai a Belső-somogyi egyházmegyében

A REFORMÁTUS VALLÁS SZAKRÁLIS TÁRGYAI A BELSŐSOMOGYI EGYHÁZMEGYÉBEN 425 erősíti meg az1567-ben tartott debreceni nagy alkotmányozó zsinat hitvallása és kánonkönyve, az ArticuSi Maiores. "Az írás ivóeszközről vagy pohárról emlékezik. Tehát mindennemű edényeket, akár üveg, akár fa vagy arany, ezüst és cserép legyenek, vagy rézből és bármiféle ércből készültek, elfogadunk, csak a visszaélés, fényűzés, babona vagy botrány legyenek eltávoztatva." (TENKE S., 1991. 120.) A keresztelő edények fajtájáról az 1773-ban megjelent Liturgia határozott, elrendelte a kereszteléshez a keresztelőkancsó és a vízfelfogó tál meglétét. A kért edények a 18. század utolsó harmadára széles körben elterjedtek. S. Lackovits Emőke megjegyzi, hogy a falusi és városi gyülekezetekben használt úrasztaii edények között alig volt különbség, egységesebbek voltak, mint más, gazdagabb felekezetek hasonló korszakban készült kegytárgyai. Nemcsak a szemlélet, a pompa elutasítása - az úrasztaii edényekre vonatkozó zsinati rendelkezések - hanem a bőkezű kegyúr hiánya is hozzájárult a szerényebb kivitelű kegytárgyak használatához. Az egyházakat fenntartó gyülekezetek anyagi ereje minden esetben megmutatkozik a klenódiumok anyagán és díszítettségén. (S. LACKOVITS E., 1987. 109.) A Belsősomogyi Egyházmegyében használatban lévő úrasztaii felszerelésekről az első híradást Torkos Jakab dunántúli püspök 1747. június 3-i egyházlátogatási jegyzőkönyvéből ismerjük. Az összeírás két egyházközségben, Aszalón és Szomajomban történt meg. A többi egyházközség lelkészeit a két település valamelyikére hívták, és ott adtak választ a kérdésekre. A püspöki vizitáció a Belsősomogyi Egyházmegye következő gyülekezeteire terjedt ki: Aszaló, Orci, Hetes, Szomajom, Kisasszond, Szenna, Szentbenedek, Gige, Hedrahelly, Kadar-kut, Szilváskisfalud, Csoknya, Jád, Magyar Egres, Nagykorpád. 1. Aszaló „Az U/vacsorájához vagyon pohár és tányér keszkenőkkel, de nincsen kánná és keresztelő edény, ígérik a megszerzésére magokat. " ( Az aszalói egyházközség filiája Orci. Úrasztaii felszerelés nincs jelezve.) 2. Hetes „A Sz. keresztség kiszolgáltatására tál nincsen, de vésznek hova hamarébb, vagyon pohár, a communióhoz pedig egy pár ezüst pohár igen szép tányér ezüst és ón, vágynak keszkenők és abroszok is szépek. Kánná is van egy kicsiny, nagyobbat is vesznek. " 3. Szomajom „A keresztséghez és Úr Vacsorájához való edények jók és alkalmatosak, de nem mind tiszták, megtisztittyák. " 4. Szenna „Az Úr vacsorájához vagyon pohár és tányér ónbul, keresztelő edény cserépből. Keszkenők, abroszok vágynak. " 5. Kisasszond - úrasztaii felszerelés nincs jelezve 6. Szentbenedek „A Sz. Sácramentomokhoz cserép edények vágynak, de ezután alkalmatosak vésznek, abrosz, keszkenő elegendő. " 7. Gige „A Sz. Sácramentomhoz való edények , Úr Vacsorájához valók vágynak. Keresztelő edényekre is vagyon kész pénz, vésznek. Keszkenők, abroszok vágynak. " 8. Hedrahelly „A Sz. Sácramentomokhoz vagyon egy ón tányér, a többi cserép, fognak illendő edényeket venni, abroszok,keszkenők vágynak." 9. Kadar-kut „Vannak a Sz.Sácramentomokhoz üveg edények, másféléket kell készíttetni, egy tál vagyon bádog, abroszok, keszkenők tiszták elegendők. " 10. Szilváskisfalud „A Sz: Sácramentomokhoz vagyon ón pohár, keresztelőkorsó cserép, vésznek ónat, keszkenők, abroszok vágynak. " 11. Csoknya „A Sz: Sácramentomokhoz való edény ki üveg, ki bádog, vagy ón edények, vágynak keszkenők, abroszok. " 12. Jád „Az úr Vacsorájához vagyon ezüst pohár és ón tányér, keszkenő igen bőven, abroszok is. Keresztelő edény cserép, mely hellyett vésznek alkalmatost. " 13. Magyar Egres „Az Úr vacsorájához vagyon ón pohár és tányér, szereznek keresztelő edényeket, abroszok elegendők vágynak. " 14. Nagykorpád „A Sz: Sácramentomokhoz illendő edények nincsenek, de csináltatnak." (BECKG., 1935.94-107.) A vizitáció alkalmával több gyülekezetnél fordul elő cserépedény. A szentbenedeki gyülekezet edényei közül mindegyik cserépből készült, de a leírás szerint ezeket nem tartották „alkalmatosnak." Szilváskisfaludon a keresztelőkorsó, Jádon a keresztelőedények voltak kerámiából. A cserépedények mellett előfordultak az ugyancsak törékeny üvegedények is. Kadarkúton a sákramentumok kiszolgálásához mindegyik edény üveg, Csoknyán az edények egy része. A fémek közül äz ón és a bádog szerepel leggyakrabban. Szennáról, Szilváskisfaludról, Kadarkútról és Csoknyárol jeleztek az összeírok ón és bádog úrasztaii edényeket. Az egyházíátögatás idején a 14 egyházközség közül kettőben voltak ezüst edények is, Hetesen „egy pár