Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Fenyősi L. 2000: A Barcsi Borókás madarainak bibliográfiája (1937-1999)

A Barcsi Borókás madarainak bibliográfiája (1937-1999) FENYOSI LASZLO FENYŐSl, L: A bibliography of the bird-studies made in the Juniper Grove near Barcs, Somogy County (1937-99). Abstract: The author summarises the bibliography of the birdresearch made in the Juniper Grove since 1937, and lists the recorded species, and their status, within the study-area. In addition, he describes the significant changes in the population of the bird community over the period. According to his results, in the investigated area 180 species of birds have been recorded since the 1930s, of which 98 nested on at least one occasion. Bevezetés 1974-ben létesült a Barcsi Borókás Tájvédelmi Körzet, melynek területei 1996 tavaszán - a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásakor - megkapták a legmagasabb szintű védettséget jelentő „Nemzeti Park" rangot. Mivel a Barcsi Borókás madárvilágát a 30-as évektől napjainkig többen tanulmányozták, ma már jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésünkre. Jelen dolgozat egyrészt e terület - reményeim szerint - teljes madártani bibliográfiáját adja, másrészt rögzíti az itt előkerült madárfajok státusát, továbbá a hat évtized alatt összegyűlt ismeretanyag alapján vázolja a madárvilág összetételében beállt fontosabb változásokat, trendeket. A terület jellemzése A Barcsi Borókás Somogy-megye délkeleti sarkában található, Barcs, Darány, Drávatamási, Istvándi és Kastályosdombó határában. Délről a Dráva határolja, kiterjedése 3400 ha. A vizsgált terület a Kelet-BelsőSomogyi hordalékkúp-síkság része, átlagos tszf. magassága mintegy 110 m. Az éghajlat mérsékelten meleg, az évi középhőmérséklet 10,0-10,3 °C, a csapadék mennyisége 750-780 mm. Legfontosabb felszíni vízfolyás a Drávába ömlő Rigóc-patak. A talajvíz mélysége átlagosan 2-4 m, de a homokhátakon elérheti a Ютes mélységet is. A tájkép kialakításában meghatározóak a többnyire észak-déli futású homokhátak, melyek potenciális társulásai savanyú homoki gyepek és cseres-kocsányos tölgyesek. A homokbuckák közti mélyedésekben égeres láperdők találhatók, mélyebb részeiken lefolyástalan láptavakkal. E láptavakban hínarasok és magassásosok egyaránt jellemzőek. A vizsgált terület jelentős állóvize az 1930-as évek elején a Rigócpatak elgátolásával kialakított, s mintegy 20 éve már nem hasznosított halastó-rendszer. A tóegységek elmocsarasodtak, a legsekélyebbek beerdősültek. Helyenként kiterjedt gyékényes-nádas foltok láthatók. 1 ábra: Csörgő réce fészek