Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)
Magyar Kálmán: A Bodrog-alsó-bűi nemzetségi központ régészeti kutatása (1979-1999) (Összegzés. Különös tekintettel a rovásírásos fúvókaleletre)
122 MAGYAR KÁLMÁN a római és a középkori lakóhely. Az utóbbi egészen szórványosan a déli dűlővégig lehúzódott. 126 A szántásban ugyanakkor a dombtető oldalában egy nagyobb, míg tőle délre egy kisebb vaskohászati műhely szántásban elszíneződött maradványai: salakok, kemencefalak, fúvókatöredékek és faszenek voltak. Eredetileg ezekre figyelt fel Stamler Imre is. 127 (2. ábra, 6.) Már ekkor feltételeztük, hogy itt lehetett a Bő nemzetségi központ egy másik szolgáltató települése. (2. ábra, 6.) Az 1998-as ún. szondázó kutatásunkra azért került sor, mert Stamler Imre újólag bejelentette, hogy „a már ismert lelőhelyek a mélyszántás következtében nagyon pusztulnak." 128 1998. május 6-8. között, a somogyjádi Önkormányzat és Stamler Imre segítségével folytatott szondázó kutatásunk a temetői kereszttől 170 méterre K-re történt. 129 Az itt nyitott 7,5x5m-es I. és l/a szelvényben - amint azt már közöltük is 130 - került elő négy ép kohó (1-4. számú). Ugyanekkor az 1. számú kohó mellnyílása közelében találtuk meg egy régebbi, az 5. kohó medencéjének az alját, salakkal együtt. Márton Péter, az ELTE egyetemi tanára novemberben ebből vett mintát az archeomágneses kormeghatározás céljaira. 131 A rövid ideig tartó szondázó kutatás során a 4. kohótól DK-re átmetszettük a munkagödröt. Legfelül (a már elbontott humuszréteg, törmelékes szint alatt) agyagos, törmelékes feltöltés, alatta égéscsík faszenekkel, majd újra agyagos, törmelékes feltöltés alatt tiszta agyagréteg húzódott. A legfelső, -30 cm-ig szántott, humuszos rétegben őskori, római és középkori kerámiák keveredtek. Alatta többszörös feltöltési, illetőleg elegyengetési rétegek voltak. Ebből kettő biztosan a kohók elbontásához köthető. A 4. számú kohó közelében, tehát a bontási rétegben -50 cm-ről (+30 cm vastag humusz), összesen -80cm-ről egy vöröses színű, dupla hullámvonalas kerámia került elő, amely a somogyfajszi hasonló darab alapján a X. századra datálható. Világosan megállapítható volt, hogy egy nagyobb kiásott gödör partfalába építették be körbe a megtalált kohókat. Ezek hasonló típusúak voltak, mint a Gömöri János által feltárt somogyfajszi műhely kohói. 132 (13. ábra) A szondázó ásatásról készített jelentésünket először kiadó Gömöri János éppen Somogyfajsz és Somogyvámos hasonló kohói alapján 133 tartotta a Bodrog-alsó-bűi, temető-dűlői műhelyrészt X. századinak. Ezt a datálást megerősítette már 1999. januárjában Márton Péter eredménye is. 134 b) Bodrog-alsó-bűi, temető-dűlői X. századi vaskohászati műhely első kutatása (1999. március 16-29.) Az előző évben megkezdett szondázó ásatásunk folytatásaként került sor a fenti időben a vaskohászati műhelyünk első feltárására. Fontos célunk a vasolvasztó műhely pontos kiterjedésének és típusának, a kohó relatív kronológiai viszonyainak meghatározása, a kohászati leletanyag értékelése volt. 135 Ebben a munkában elsődlegesen Gömöri Jánosra, az Iparrégészeti és Archeometriai Munkabizottság képviselőjére számítottunk, aki az ásatáson archeometallurgiai konzultánsként vett részt. Az ásatásvezető elsődleges kutatási célja pedig a műhely korának, a leletanyag alapján való meghatározása, illetőleg településtörténeti vizsgálata volt. 136 1999. március 16-27. között az l-VIII. szelvényben egy 24x16 méter alapterületű muhelyegyuttest tártunk fel, amelyhez ekkor 35 objektum, vagyis 34 kohó és 1 kenyérsütő kemence tartozott. 137 Az ásatok az első közös cikkükben 138 1999. május végén előzetesen közölték is a feltárási eredményeiket. 139 Az első feltárási szakaszról készített jelentésükben hangsúlyozták egy másik, egy végleges feltárás elvégzésének a szükségességét is. 140 A műhelyeket és a kohók típusait közlő Gömöri János megállapította 141 , hogy „ez a műhelyegység azonban legalább három műhelyt foglal magába, eddig összesen 34 vasolvasztó kemencével, amelyek nem egyszerre működtek. A tanúfalak elbontása után még legalább 5-6 kohó előkerülésére számíthatunk." (2-3. kép ) Szerinte „a kohók között a 21., 16., 17., 18., 26. számúak állnak a legkésőbb használt műhelygödörben. A fenti kohócsoporttal korabeli műhely: a 6.,7.,12. kohókkal beépített gödör... A kohók formája és mérete ugyanis teljesen megegyezik a közeli somogyfajsziakkal és a somogyvámosiakkal. A Sopron megyében, illetve ÉK-Magyarországon feltárt, imolai típusú kohókkal 142 is kapcsolatba hozhatók az alsó-bűi kemencék, azzal a különbséggel, hogy-bár formailag és méretüket tekintve megegyeznek ugyan-működésüket tekintve azonban, fújtatási rendszerük szempontjából különböznek (mellfalazatok kérdése)." 143 Munkatársunk megállapította azt is 144 , hogy a fúvócsövek a kohók mellett készültek, abból az agyagból, amely a kohók építésekor (partoldalba vágásakor ) nagy mennyiségben álltak rendelkezésre. 145 A nyersanyag píros színűre pörkölt hematitos ércből, a fűtőanyag: faszén kocsányos vagy kocsánytalan tölgyből állt. Az olvasztás magas hőmérsékleten folyt, jó fújtatókkal, kielégítő levegő-bevezetéssel. 146 Az említett közös közlés 221-224. oldalain a szerző elkészítette az 1999. márciusi régészeti ásatás leleteinek előzetes kiértékelését. 147 Ez az előzetes vélemény az 1999. október 4-24. között folytatott második feltárásunk révén vált teljesen hitelessé. 148 Már a márciusi kutatásainknál megállapíthattuk a vasolvasztó műhely különböző feltöltési, illetőleg bolygatást periódusait. (14. ábra, 2-3. kép) Már akkor X. századinak tartottuk a 19. számú kohó (V. szelvény) alsó szájnyílásától D-re, kb. 20 cm-re a kohó falnál, azaz in situ talált kötegelt hullámvonaldíszű perem-és oldaltöredéket. 149 (15. ábra, 4. kép) Ennek a fekete, porózus anyagú, kis kihajló peremnek a belső oldalán ugyancsak kötegelt hullámvonaldísz található. Ez a kohófalhoz tapadó IX-X. századi fazekas termék^ 50 jelzi ennek a műhelyrésznek a feltöltési periódusát.(5. kép, 6. kép 1.) Hasonló korúak a III. számú szelvényben feltárt, a 11-13. számú kohók közelében talált kerámiák. A kisebb, barnásszürke bögreperem alja sűrű sorban futó hullámvonalakkal ellátott 151 (16. ábra 6. kép 2.), a másik a kívül vonalkázással, belül a perem hullámköteg dísszel rendelkező
