Somogyi Múzeumok Közleményei 14. (2000)

Magyar Kálmán: A Bodrog-alsó-bűi nemzetségi központ régészeti kutatása (1979-1999) (Összegzés. Különös tekintettel a rovásírásos fúvókaleletre)

A Bodrog-alsó-bűi nemzetségi központ régészeti kutatása (1979-1999) (Összegzés. Különös tekintettel a rovásírásos fúvókaleletre) MAGYAR KALMAN Rövid kutatástörténet Az ispánsági és nemzetségi központok országos kutatási témájának keretében Somogyban 1970-től, Szabolcs-Szatmár megyében 1975-1977 között folytattunk régészeti feltárásokat.

1 A téma keretében került sor egymással párhuzamosan a Bodrog-alsó-bűi, a babócsai és a segesdi ásatásokra.

2 A Bodrog-alsó-bűi régészeti vizsgálataink 1983-tól több nagyszabású leletmentésünk, mint a Somogyvár-Erdészet, a Balatonszabadi-Pusztatorony, a Főnyed-Vársziget, valamint ugyanekkor beindult a somogyi várfelmérési programunk miatt másfél évtizedig szüneteltek.

3 1979-1999. között a Bodrog-alsó-bűi területen négy jelentősebb ásatásunk is folyt. (1. ábra) 1979-ben tártuk fel az ún. Török-dombon a Bő nemzetség monostorának, kápolnájának és a hozzájuk tartozó temetőknek a leleteit.

4 1980-ban végeztük a nemzetség udvarházának és a hozzátartozó szolgáltató településeknek kutatását.

5 1981-ben előbb szondázó ásatással, majd 1982-ben teljes feltárással tisztáztuk Bő falu templomának és temetőjének maradványait.

6

1998-ban a Temető-dűlőben lévő X. századi vasolvasztó műhely szondázó kutatását, majd 1999-ben a teljes feltárását végeztük el.

7 (2. ábra) Ezt a Temető-dűlőben lévő vaskohó-lelőhelyet először 1988-ban, majd később 1998-ban Stamler Imre jelentette be.

8 Az 1998-ban külső társadalmi segítséggel 9 folytatott három napos szondázó ásatásunk megkutatta a műhely DK-i részét, illetőleg megtalálta az ott lévő 4 ép és 1 félig elbontott kohóját.

10 Az 1999-ben Gömöri Jánossal folytatott márciusi kutatásaink tisztázták a műhely teljes kiterjedését és újabb kemencéket, összesen 30-at rögzíthettünk.

11 Ezen a feltárásunkon találtuk meg március 24-én az egyedülálló-rovásírásos feliratot tartalmazó-agyagfúvóka töredéket, amely szakmai-és egyéb körökben is „rendkívüli érdeklődést és visszhangot" váltott ki.

12 Már a darab megtalálása is különös „vihart" kavart. Ezen az ásatáson leletmosóként alkalmazott fiatalasszony magának tulajdonította a felfedezés érdemét, olyannyira, hogy férjével együtt még a publikálással is megelőzte az ásató régészeket.

13 Az ez alapján és a különböző szóbeszédek révén beinduló „hírhullámot" már nem tudta megállítani Gömöri János, Magyar Kálmán és Vékony Gábor első szakmai közlésében - májusban gyorsan megjelenő értékelő tanulmány.

14 Az alapos szakmai értékelésre és a különböző vizsgálatokra a múzeumban páncélszekrényben tartott tárgyat a rendkívüli nagy társadalmi nyomásra előbb a sajtóban, majd a nyári ásatásaink befejeztével a szakmai köröknek is bemutattuk.

15 Hiszen ekkorra már különböző rémhírek keringtek, arról, hogy a leletünk egyszerű hamisítvány és lelőhelye - a gondatlan letakarás miatt - vízben áll, s így hamarosan meg-semmisül.

16 Ugyanekkor sorban álltak azok, akik a leletet látni, illetőleg fotózni is akarták.

17 Számosan jelentkeztek még megfejtési kísérleteikkel, sőt többen azok elfogadását is kérték tőlem.

18 Néhányan még a lelet felfedezésének a „dicsőségében" is osztozni kívántak a feltárókkal, így a lelőhelyet 1998-ban újra bejelentő és a szondázó ásatást kezdeményező alapítvány, valamint a társadalmi munkásokkal az 1998-as ásatást támogató önkormányzat is.

19 A leletről a különböző szintű-közléseket kiadó sajtóorgánumokat sem ezek a törekvések, sem a három szakembernek az ügyben tett árnyalt megnyilatkozásai igazán nem befolyásolták. A szenzációra hajtva általában lefutott szakmai tényként közölték a leletnek a „kettős honfoglalást" bizonyító szerepét.

20 A térség önkormányzatai-elsődlegesen a lelőhelyet bejelentő véleményére

21 építve a félig kiásott műhely fölé kiállítóhelyet is terveztek.

22 Terveiket a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma millenniumi pályázatára be is nyújtották. A pályázaton a régészeti kutatások elvégzésére 1,5 millió forintot nyertek.

23 Sajnos a nyári ásatási időszak a „pénzre való várakozással", közben a lelőhely gyakori ellenőrzésével, megvédésévei

24

, valamint Márton Péter egyetemi tanár helyszíni mintavételével telt el.

25 Gömöri János - Magyar Kálmán és Vékony Gábor részvételével működő team ugyanakkor felkészült az MTA Régészeti Intézete és az ásató intézmény, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága közös rendezésében Budapesten sorra kerülő szakmai leletbemutatóra.

26 Az Intézet igazgatója, Bálint Csanád júniusi kezdeményezésére november 3-án, a Magyar Tudomány Napján került sor a lelettel kapcsolatos kerekasztal megbeszélésre. Előtte a Régészeti Intézetben Fenyvesi Róbert fekete-fehér és színes felvételeket, valamint Berzsenyi Brigitta makro diafelvételeket készített a tárgyról.

27 Bodrog és társult községek önkormányzatai által beadott nyertes pályázat sajnálatosan csupán december 16-tól realizálódhatott.

28 A pályázati pénz tél előtti megérkezésében mi is bíztunk, de amikor az nem érkezett meg, akkor gyorsan döntenünk kellett. Éppen ezért az őszi fagyok beállta előtt-a múzeum és a pályázók segítségét kérve-október 4-24. között mégis elvégeztük lelőhelyünk tél előtti feltárását és visszatakarását is.

29 Az ezúton is nyert újabb és még biztosabb szakmai eredmények birtokában

30 került sor 1999. november 3án az MTA Zenetudományi Intézet Kodály-termében