Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)

A ZSELIC KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ FAUNÁJÁRÓL 297 Nagy alkalmazkodási képességű eurázsiai faj. Magyarországon közönséges, a Zselicben is általánosan elterjedt. Jellegzetesen szárazföldi, éjszakai életet élő állat, amely csak szaporodása idején keresi fel a kisebb-nagyobb állóvizeket. Nászidőszakban az erdőből tömegesen vándorol a vizekhez. Ilyenkor az utakon nagy veszteségek érik állományát: a járművek tucatszámra gázolják el, ill. oktalanságból az emberek sokat pusztítanak el közülük. A zselici erdőkben éppúgy otthonos, mint az emberi településeken. Érdekes, hogy két alkalommal is találtam vöröshátú példányokat (Szentlászló, 1954. 10. 05., és Kis-állás, Denna-erdő, 1985.05.25.). Hasonló vörös, vagy agyagvörös külsejű egyedeket Somogyban, a Baláta-láp mellett figyeltem meg (Marián 1957). A barna varangy populációjának legnagyobb károsodását - vegyszereivel, a közlekedési utak kiterjesztésével, a motoros járműforgalom nagyfokú növekedésével, a vizek lecsapolásával - az ember okozza. A természetvédelem feladata a szaporítóhelyek fenntartása, megőrzése és az évenként, az e békafaj által rendszeresen felkeresett ívóhelyek felé vezető közutak alatt átkelőhelyek létesítése. 7. Bufo viridis LAURENTI - Zöld varangy Lelőhelyei: Zaranyi-erdő (Kaposvár): Kis-patak kiöntésében: 1956.04.15. - Szentlászló: halastó mellett, hibernáló példányok: 1954.10.05. Pontomediterrán faunaelem. Xero-termofil jellegű, de a hőmérséklet ingadozásokat jól elviselő, nagy alkalmazkodó képességű faj. Magyarországon általánosan elterjedt. Kultúrakövető. A Zselicben elsősorban a településeken, pincékben, szántók szélén, gyümölcsösökben találkozunk vele. Melegkedvelő faj lévén, csak április végén jön elő téli búvóhelyéről. Korai megjelenését is észleltem (1965. április 15.) Téli álomra húzódott példányairól október eleji (1954.10.05.) följegyzésem van. A természetvédelmi feladatok azonosak a barna varangynál említettekkel. 8._Hyla arborea LINNAEUS - Zöld levelibéka Testhossz: 42 mm. Lelőhelyei: Kuckó-sarok, Lipótfa (Bárdudvarnok): időszakos vízállás: 1986.05.16. - Lipótfa (Bárdudvarnok): mesterséges kis tó: 1985. 05. 25., 1986. 05. 16. Lipótfa (Bárdudvarnok): gyomos terület: 1984. 05. 12. Mátyás király kút, Denna-erdő (Bárdudvarnok): 1983. 09. 23. - Szentlászlói-halastó mellett, hibernáló egyedek: 1954. 10. 05. - Tókaji-erdő (Kaposvár): 1956. 04. 22. - Vörös-domb (Zselickisfalud): erdő 1986. 10. 20.Vörös-domb (Zselickisfalud): Enyedi-oldal, tocsogó: 1986. 05. 16. - Zsippói-halastó (Bárdudvarnok): bozótos: 1987. 05. 16. -Zaranyi-erdő (Kaposvár): Kis-patak kiöntése: 1955. 05. 25. Eurázsiai-keletmediterrán faunaelem. Európában az egyetlen fánlakó békafaj. Magyarországon széltében elterjedt. A Zselicben a nagyon zárt lombozatú erdők kivételével úgyszólván mindenütt előfordul. Euriterm tulajdonságát bizonyítja, hogy párosodása is nagy hőmérsékleti különbségek mellett mehet végbe. Több tucat hím recsegtetett nagy hangerővel 24 C° mellett 20.30 órakor (1986. 05. 16.) és ugyanott vagy száz egyed harsogott 5 C° mellett (1987. 05. 15.). Mindkét esetben a lipótfai mesterséges kis tó parti növényzetében sereglettek a leveli békák. Téli álomra elrejtőzött példányait október elején találtam (1954). Más évben viszont október 20-án még szóltak a Hylák (1985). Természetvédelmi szempontból fontos kívánalom: ahol e hasznos rovarirtó faj számára szükséges szaporodási helyeket fenn akarjuk tartani, a vizek széles körzetében a rovarirtó szerek használatát be kell tiltani. 9. Rana arvalis wolterstorffi FEJÉRVÁRY - Hosszúlábú mocsári béka Magyarországon a Rana arvalis Wilsson, a mocsári béka törzsalakja nem fordul elő, azt a Rana arvalis woltersoffi alfaj helyettesíti. Lelőhelyei: Bőszénfa: vízmosás időszakos vízállásban: 1954. 06. 23. - dombgerincen, víztől távol, erdőben: 1954. 06. 23. - Denna-erdő (Bárdudvarnok): rekettyés mocsárban: 1984. 05. 11. - erdei tisztás magas füvében: 1984. 05. 11. - útbevágás aljnövényzetében: 1984. 05. 11. - erdei irtásban, farakat alatt: 1985. 05. 24. - Kis-állás-patak: Denna-erdő (Bárdudvarnok): patakban: 1985. 05. 25. - Lipótfa (Bárdudvarnok): falu szélén, magas fűben: 1987. 05. 15. - Márcadópusztai elvadult halastó (Zselickisfalud): gáton: 1985. 05. 26. Mátyás király kút, Denna-erdő (Bárdudvarnok): 1984. 05. 11. - Nádasdi-erdő (Kaposvár): patakban 1956. 01. 22. - berek vizében: 1956. 03. 04. Eurószibériai faunaelem. Hazánkban elsősorban a síkvidékeken él, de - ritkán - dombvidéken és a hegységekben is előfordul. A Zselicben, kis számban, sok helyen föllelhető. Vizek környékén (nedves réteken, mocsár, berek szélén, párás, mély erdei bevágásokban) él. Vízben csak a párosodás időszakában tartózkodik. Általában szárazföldi búvóhelyeken telel, de patak iszapjában hibernáló példányokra is bukkantam (1956, január 22. Nádasdi-erdő). Nappal és éjjel aktív állat, de borús, nedves időjárás ellenére, nappal erdei farakás alatt (barna varangyok között!) rejtőzködve is találtam. 10. Rana dalmatina BONAPARTE - Erdei béka Testhossz: 50-64 mm Lelőhelyei: Boldogasszonyfa: 1954.06.23. Bőszénfa: erdővágásban 1954.06.23. - Kadarkuti-tó