Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Marián M. 1998: A Zselic kétéltű és hüllő faunájáról (Amphibia, Reptilia)

298 MARIÁN MIKLÓS 1983.03.22. - Kuckó-sarok, Lipótfa (Bárdudvarnok): erdei sásosban 1985.10.19. - Lipótfa (Bárdudvarnok): falu aszfaltos útján 1985.10.17. - Mátyás király kút. Denna-erdő (Bárdudvarnok): 1984.05.11. - Ropolyerdő (Kaposvár): forrásban: 1955.01.15. - Ropolypuszta (Bőszénfa): parkerdő - Vörös-domb (Zselickisfalud) erdő: 1985.10.20. Szubatlanti - keletszubmediterrán faunaelem. Magyarországon síkságon, domb- és hegyvidéken él. A Zselicben nem túl gyakori faj, de az erdőkben úgyszólván mindenütt találkozhatunk 1-1 példánnyal. Az erdőszegélyeket, tisztásokat és az erdőmenti párás réteket kedveli. Szárazföldi faj. Vízben csak a párosodási időszakban és - a fenék iszapjába rejtőzve - téli álma idején tartózkodik. Hibernálásából általában csak márciusban, áprilisban ébred. Egy alkalommal azonban, forrásmedencében már január közepén észleltem aktivizálódó példányát (Ropoly-erdő, 1955.01.15.).Legkésőbben tevékenykedő egyedeit október 20-án láttam (Vörös-domb, léghőmérséklet 12 C°). Természetvédelmi teendőink: mindkét „barna béka" fajunk állománycsökkenésének megakadályozása érdekében szaporító-vizeiknek fenntartása, megőrzése. 8. kép: Erdei béka /Rana dalmatina/ éjszakai vedászaton. /Fotó: Puskás Lajos/ Photo 8.: Agile frog during hunting by night. /Photo. L. Puskás/ 11. Rana esculenta LINNAEUS - Kecskebéka Lelőhelyei: Lipótfa (Bárdudvarnok): időszakos vízállás 1985.10.17. Zaranyi-erdő (Kaposvár): Kis-patak kiöntésében: 1955.05.25. - Kis-patakban: 1956.04.15. Zselickisfalud, tó: 1983.09.24. Eurázsiai-szubóceáni faunaelem. Magyarországon széltében elterjedt, de inkább a magasabb szinttájakon él. A Zselic egész területén található. Nehezen meghatározható faj. A Rana ridibundával kereszteződve átmeneti alakokat alkot. (Faji jogosultságáról, a vele kapcsolatos hibridogenezisről kialakult álláspontokat egy másik tanulmányomban körvonalaztam (Marián 1988). Vízhez kötött faj. A Zselicben tavakban, mesterséges (kubik-) gödrökben, mocsarakban lakik. A vízfenék iszapjában telel. Ősszel először a kifejlett egyedek, majd a fiatalok vonulnak téli álomra. Október 17-én (1985. Lipótfa), 12 C° léghőmérséklet mellett, még számos fiatal példányt figyeltem meg. 12. Rana ridibunda PALLAS - Tavi béka Testhossz: 82-100 mm. Lelőhelyei: Almás-patak (Szentlászló): 1954.10.05. - Boldogasszonyfa: árok: 1954.06.23. - Lipótfa (Bárdudvarnok): Szilas-patak: 1985.05.23. - Surján-patak (Cserénfa) 1954.06.12. - Tokaji-halastó (Kaposvár): 1954. 09.17. - Zsippói-halastó (Bárdudvarnok): 1986.05.15. Kontinentális és kelet-mediterrán faunaelem. Magyarországon főleg a síkságok tavait, folyóvizeit lakja. A Zselicben a nagyobb kiterjedésű, mélyebb vizeket, tavakat, patakok holtágait, nagyobb kiöntéseit népesíti be. Miután élőhely-igénye a kecskebékáéval megegyezik, gyakran a két faj azonos biotópban fordul elő. Tápláléka is analóg a Rana esculentáéval, azonban a tavi béka a férgeken, rovarokon, békalárvákon, apró halakon kívül még kis emlősállatokat (cickány, mezei pocok) is képes zsákmányolni (Vásárhelyi 1958). A kifejlett tavi béka ragaszkodik a vízhez, azt csak olyan távolságra hagyja el, hogy veszély esetén a vízbe menekülhessék. Fiatal egyedei azonban, nedves környezeti viszonyok között, több száz méterre is elkóborolnak. Párosodásokat május 15-én (1986. Zsippói-halastó) figyeltem meg. A tavi béka és a kecskebéka is védett faj, azonban emberi táplálkozás céljára (mesterséges tavakban engedély nélkül, vadvizeken a természetvédelmi hatóság engedélyével) gyűjthető. „Zöld békáink" nagyfokú állománycsökkenése mesterséges tenyésztésükkel mérsékelhető. REPTILIA - HÜLLŐK TESTUDINES - TEKNŐSÖK 13. Emys orbicularis LINNAEUS - Mocsári teknős Lelőhelyei: Kaposszerdahelyi-halastó: 1954.09.17. - Lipótfa: vízárok 1985.05.23. - SzentLászlói-halastó: 1954.09. - Zsippói-halastó (Bárdudvarnok): 1984.05. 12. Eurázsiái-mediterrán faunaelem. Magyarország sík- és dombvidékein, a tavakat, mocsarakat, folyók holtágait lakja. Az Alföldön nagy területeken kipusztult. A Zselic vízinövénnyel borított tavaiban, állandó-vizű árkaiban jelentős számban él.