Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében

50 HONTI SZILVIA - KISS VIKTÓRIA lünk Bonyhádon az urnák, a füles fazekak és a hordóalakú edények esetében.

62 Az urnák megfelelőit megtaláljuk Decs-Városhely-dülőn és Pécs-Makáralján is. A mély tálakkal, az urnákkal, a hordóalakú edényekkel és a csuprokkal szinte megegyező edények vannak Szajk-Téglagyár 1. és 3. sírjában.

63 Az urnákhoz, hordóalakú edényekhez, csuprokhoz hasonlók fordulnak elő a szebény-farkasliki és -kétgáttetői temető idősebb sírjainak anyagában és Kölesd-Téglagyárnál is.

64 A jutai 7. sír tipikus dél-dunántúli pohara egyértelműen Bonyhád, Szebény, Kölesd-Téglagyár temetőiben van meg, azoknak nem is a legkorábbi sírjaiban. Alsónyéken a füles fazekak, hordóalakú edények és a csuprok megfelelőit találjuk meg.

65 Az észak-dunántúli mészbetétes csoport korai időszakára jellemző kerámia egyelőre nem kidolgozott. A Dél-Dunántúlon megfigyelt korai jellemzők nyomán Torma I. és Csányi M. is felvetette, hogy e fázis leletein is valószínűleg lapos eszköz végével benyomkodott széles mészbetétágyas minták lesznek jellemzők: Torma I. az esztergomi csoport korai időszakába sorolta az ilyen technikával készített díszítés alapján a nyergesújfalu-eternittelepi töredékeket,

66 Csányi M. az Ősinél talált széles mészbetétsávos leleteket tartotta hasonló korúnak.

67 A bakonyszentlászló-kesellőhegyi I. földvár

68 leletanyagában szintén megtalálhatók a széles, lapos eszköz végével készített mészbetétágyas díszű edénytöredékek. Nováki Gy. szerint a telep használatba vétele a néhány vékony és számos széles tekercselt pálcikás díszű töredék alapján "a kisapostagi kultúra késői szakaszával kezdődik".

69 A sánc építésének korát a széles eszközbenyomkodásos töredékek datálják az észak-dunántúli mészbetétes csoport korai időszakára; ez az időszak egyben a telep életének végét is megadja, később a földvár nem volt lakott. Az északi csoport korai jellemzőinek meghatározásához segítséget nyújthatnak az időben azt megelőző időszak, vagyis a késő kisapostag - korai mészbetétes fázis

70 illetve a tokodi csoport leletei. Torma I. újabban különítette el a tokodi csoport fiatalabb fázisának, és az abból kialakuló korai esztergomi fázisnak jellemzőit a nyergesújfalui temető alapján.

71 Segítséget nyújthat továbbá a királyszentistváni temetőben elkülönített 1-2. fázis vizsgálata is, melyekbe az északi mészbetétes csoport idősebb típusait sorolta Bóna I. A jutái és vörsi sírok edényformáinak és díszítésének (motívumainak, technikájának) egy részét az Észak-Dunántúlon találtuk meg. Ilyenek a nagyméretű, négyfülű tálfazekak, melyek a jutái 2. sír és a vörsi CXXI. sír lebontására használt töredékekből voltak összeállíthatók. Közeli rokonukat Zamárdiból ismerjük. A vörsi S-profilú bögrék - melyeknek az előzménye is megvan Jután és Vörsön - párhuzamait Királyszentistvánon találjuk meg. Ugyanígy inkább az Észak-Dunántúlhoz kapcsolható az egyes jutái és vörsi fazekak, hordóalakú edények és tálfazekak alsó részén látható hálóminta. A déli mészbetétes edényeken ez a rész sűrű vonalkötegekkel borított; ez alól kevés kivétel van ilyen a már említett egyik bonyhádi darab illetve Szebény-Farkaslik egyik edénye.

72 A csőtalpas edénykék valószínűleg az északi csoport későbbi "tojástartó" típusaival állhatnak kapcsolatban, bár formájuk kevéssé emlékeztet a későbbi karcsú edényekre. Egyetlen ismert párhuzamuk a tokodi csoport területéről került elő, ez szintén az észak-dunántúli rokonságot erősíti, ugyanakkor feltesszük, hogy hasonló edénykék talpcsöveiként értékelhetők a Szebény-Kétgáttető 15. sírjában illetve a Lengyelen talált, korábban spulnialakú idolként értelmezett töredékek.

73 Fentebb említettük, hogy néhány bögrénknél is szoros rokonság figyelhető meg a tokodi csoporttal, mind formájukat, mind díszítésüket tekintve.

74 Szintén a tokodi csoporttal és a korai esztergomi csoporttal való kapcsolatra utalnak egyes Nyergesújfalu-Viscosa gyári urnák és tálfazekak.

75 Csak az északi csoportra jellemzők a kis fedők, ezek legkorábbi előfordulásának tekinthető a vörsi példány. Már említettük, hogy a korai déli mészbetétes csoportra jellemző díszítőstílust Torma I. írta le.

76 Ennek elemei közül a széles, lapos eszköz benyomkodásával készített mészbetétágyakat nagy számban megtaláljuk a jutái edényeken, ugyanakkor még a széles tekercselt pálcikával készített mészbetétágyak is megfigyelhetők. Ezeket a déli mészbetétes csoport korai fázisában szinte mindenütt vékony vonalakból készült rácsminta kíséri - pl. Bonyhád, Szebény, Kölesd-Téglagyár, stb. Szakályon már a kisapostagi hagyományokat őrző bögrén megjelenik,

77 ezzel szemben a jutái edényeken egyszer sem fordul elő. Ez alapján arra gondolhatnánk, hogy a jutái sírok idősebbek volnának az említett korai déli temetők sírjainál. A 7. sír tipikus déli pohara - mely e típusnak nem a legkorábbi formája

78 - azonban arra figyelmeztet, hogy ez a feltevés nem helytálló. Ugyanez mondható el a 2. sír 7. számú hordóalakú edénye alapján - a perem és a fogóbütyök bevagdalása későbbi, a mészbetétes kerámia kultúrája klasszikus időszaka felé mutató díszítés. Az északi párhuzamokat tekintve láthattuk, hogy főként a királyszentistváni (ma az északi mészbetétes kerámia klasszikus időszakába sorolt) temető legidősebb, vagy annál valamivel fiatalabb edényei között találtunk megfelelőket (Királyszentistván 1-2. fázis). Mindezek után felvetődik a kérdés, hogyan értékelhető a fent megismert leletanyag. Itt kell néhány szót említeni arról, hogy Somogy megyében a mészbetétes kerámia kultúrája klasszikus és kései időszakában a terület földrajzi elhelyezkedése (Dél-Dunántúl) ellenére az észak-dunántúli népesség élt, nemcsak a Balaton déli partján (pl. Zamárdi, Vörs),

79 hanem a Balaton parttól délebbre és a Kapos-mentén (Somogyvár, Somogyacsa, Taszár)

80 is. Somogy megye Dráva-menti lelőhelyein (pl.Komlósd)

81 is csak kb. 50 %-ban találunk déli mészbetétes kerámiát.

82 Ez arra utal, hogy a mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakában a területen élt népességet észak-dunántúlinak kell tartsuk, hiszen ekkoriban kellett az északi mészbetétes kerámia jellemzőinek kifejlődnie. Az itt közölt sírok jellegzetességei alapján Jután az északi mészbetétes csoport edényművességének kialakuló időszaka fogható meg,