Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)
Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében
48 HONTI SZILVIA - KISS VIKTORIA végighúzódó mészbetétes vonalat (III. t. 2-3., IV. t. 1., 4., VI. t. 5., VII. t. 1, 4., XI. t. 4.); e keskeny vonal inkább a mészbetétes kerámia kultúrája bekarcolt, vékony füldíszítésével hozható rokonságba, mint a késő kisapostag - korai mészbetétes időszak széles tekercselt pálcikával készített sávos díszével. 21 Ugyanezt támasztja alá a 2. sír egyik bögréje fülén megfigyelhető eszközbenyomkodásos technika is (IV. t. 2.). Szokatlan a jutái 7. sír bögréjének nyakhajlatát áthidaló apró füle (VI. t. 6.). Hordó alakú edények Szintén a kisapostagi kultúrából 22 hagyományozódott a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakba az egyenesen elvágott peremű, hordóalakú edény, pereme alatt rendszerint fogóbütyökkel, 23 s fennmaradt a mészbetétes kerámia kultúrája életének végéig. A típus fejlődése főleg a díszítés változásában követhető nyomon. A jutái 1. (I. t. 4-5.), 2. (IV. t. 3, 5, 6.) és 9. sírok (VIII. t. 5.), valamint a vörsi CXXI. (XI. t. 4.), CXLIX. (IX. t. 1.) és CLI. sír (IX. t. 6.) hordóalakú edényeinek egy része még közel áll a késő kisapostag - korai mészbetétes fázisban szokásoshoz 24 (I. t. 4., IV t. 5.). Az egyre szélesedő díszítőminták, a hasra lenyúló mészbetétes sávok és az egy pontból kiinduló hármas vonalkötegminta (mely hálómintába rendeződhet) miatt többségüket már egyértelműen a mészbetétes kerámia kultúrája ilyen edényei közé sorolhatjuk. Erre utal az is, hogy tekercselt pálcikás technikával illetve ennek utánzatával már csak két edény mészbetétágya készült (IV. t. 6., IX. t. 1.), a többit eszközbenyomkodással és besimítással készítették (I. t. 4-5., IV. t. 3., VIII. t. 5., IX. 6., XI. t. 4.). Itt tárgyalt sírjaink keltezéséhez jó támpontot nyújt a bonyhádi 10. sír egyik edénye, mely a hason látható függőleges mészbetétsávval és vonalkötegmintával igen hasonlít a jutái 2. sír 11. edényére (IV. t. 6.). 25 Ugyanezen sír 7. edényéhez (IV. t. 3.) részben hasonló egy Szakályon talált fazék, melynek alsó része azonban a dél-dunántúli csoportra sokkal jellemzőbb sűrű vonalkázással díszített. 26 Ez utóbbi jutái edényen és a 9. sír fazekán (VIII. t. 5.) az észak-dunántúli csoportra jellemző hálós vonalkötegminta és a perem rovátkolása is megjelenik, és így a jutái együttes legfiatalabb edényei közé tartoznak. A hordó alakú edényektől csak kissé kihajtó peremében tér el a vörsi CXLIX. sír töredékes fazeka (IX. t. 4.); díszítése megegyezik az előbbiekével, de a pereme végig rovátkolt. Formájában és díszítésében is jó párhuzamait találjuk a bonyhádi temető 7. sírjában.27 Ez az edényforma a későbbiekben a dél-dunántúli mészbetétes leletanyagban él tovább. Két további hordótestű edényen csak vonalkötegdíszt találunk, mely a házikerámiára jellemző. A 9. sír miniatűr edényének alsó részét a déli csoportban jellemző 28 sűrű, lefutó vonaldísz borítja (VII. t. 2.), míg a vörsi CXXI. sír edényét perem alól induló vonalköteg díszíti (XI. t. 6.). Előzményük megvan a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakban, 29 és a forma továbbél a mészbetétes kerámia kultúrája klasszikus időszakában is. 30 Mély tálak vagy tálfazekak Ez az edénytípus a kisapostagi kultúra füles fazekaiból 31 fejlődött tovább a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakban. 32 Az itt is használt mély tál vagy tálfazék kifejezés azonban az edény arányainak megváltozását (teste öblösebb, alacsonyabb), annak az eddigitől eltérő irányba fejlődését fejezi ki. 33 Díszítése is bonyolultabbá válik, mint a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakban, amikor a peremen kívül csak a vállat díszítették, inkább csak a nyakhajlatról "lelógó" mintákkal. A jutái edények hasán vízszintesen elhelyezett és az edény egész oldalán lenyúló széles mészbetétsávok jelennek meg (I. t. 3., III. t. 4-5., VII. t. 8.). A peremdísz mészbetétágya legtöbbször széles tekercselt pálcikával készült (I. t. 3., III. t. 4-5., VII. t. 8.), de előfordul a besimított is (III. t. 1.); a has mintáit széles lapos eszköz végével készítik (I. t. 3., III. t. 4.). Az edények fülének mintája is megváltozik. Ennek az edénytípusnak fejlettebb változatait találjuk meg a vörsi sírokban: általában besimítással alakították ki a mintát (X. t. 1-3, 6, 8.), és csak egy esetben találkozunk az edény oldalára lenyúló mészbetétsávval (X. t. 2.); a CXXI. sírnál az edények alsó részét párhuzamos vonalakból álló (X. t. 6.) illetve vonalköteges (X. t. 8.) hálóminta díszíti. A nyakhajlat ívelt kiképzése az itt elhelyezett széles mészbetétes sávval (X. t. 8.), és a peremből induló fül is (X. t. 1-2, 8.) a mészbetétes kerámia kultúráján belül a jutáihoz képest fejlettebb időszakra utal. Tálfazekakat egyetlen, a nyakat áthidaló füllel a dél-dunántúli csoport korai anyagában találunk (Bonyhád), 34 fejlettebb formájukban nyomott gömbös testű tálakká alakulnak, esetenként két füllel (Bonyhád, Szebény). 35 A nyakat áthidaló fülű változat az északi csoportban ritka (Királyszentistván 29. sír, Nagylók), 36 peremből induló füllel viszont az északi csoport egyik mélytál típusának 37 korai formáját láthatjuk benne. A jutái 7. és 9. sírban ennek az edénynek még jobban kiöblösödő, nagyméretű változatát is megtaláljuk (V t. 3., VIII. t. 2.). Mindkettő esetében változást jelent, hogy a fül nem a nyak és váll törésvonalát íveli át, hanem lejjebb helyezkedik el: a nyaki törésből indul ki és a vállra támaszkodik. 38 Formája alapján ebbe a típusba sorolható a CLI. sírt borító töredékes edény is (IX. t. 7.). Durva kivitele, lefutó párhuzamosokból álló díszítése alapján a házikerámia közé tartozik. Ezekből a mély tálakból alakulhattak ki a nagy, hombárméretű négyfülű tálfazekak, melyeket a jutái 2. sírban és Vörsön is (II. t. 2-4., XII. t. 2.) a sírok borítóedényeiként találunk meg. Ez a forma a mészbetétes kerámia kultúrája klasszikus időszakában is megtalálható az észak-dunántúli csoport sírjaiban (Királyszentistván, Zamárdi). 39 Fazekak Szintén a kisapostagi kultúrából öröklődő forma. 40 A késő kisapostag - korai mészbetétes fázisban díszítetlen, házifazék változatként 41 ugyanúgy továbbél, mint díszedényként. 42 A jutái 1. (I. t. 6.) és 2. sírban (IV t. 2.) illetve a vörsi CXLIX. sírban (IX. t. 5.) még ez utóbbi
