Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Honti Szilvia - Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája korai időszakának leletei Somogy megyében

A MÉSZBETÉTES KERÁMIA KULTÚRÁJA KORAI IDŐSZAKÁNAK LELETEI... 49 időszakhoz közel álló díszedények vannak. A házikerámiához sorolhatók a jutái 9. (VIII. t. 6.) és 8. sír fazekai (VII. t. 3., 5.; a kis fazék a nagyobb miniatürizált változata), továbbá a CXXI. és CLI. sírokat borító nagyobb edények (XII. t. 1, 4-5.), melyek semmiben sem különböznek a mészbetétes kerámia kultúrája északi és déli csoportjánál (pl. Királyszentistván, Kölesd)

43 megtalálható formától; az alsó rész függőleges vonalkötegvagy hálómintája pedig egyértelműen az északi csoporttal rokonítja őket. Részben megváltozott arányú, nyúltabb testű, fogóbütyökkel ellátott fazék vagy csupor is előfordul az 1. sírban (I. t. 7.). A perem széles tekercselt pálcikával készített mintája még a késő kisapostag - korai mészbetétes időszakból öröklődik tovább, a váll és a has díszítésekkel való beborítása azonban a mészbetétes kerámia kultúrája időszakára jellemző. Ez a forma a mészbetétes kerámia kultúrája korai időszaka előtt nincs meg, jó párhuzamait az északi csoportból ismerjük (Királyszentistván), ritkán a déli csoportnál is előfordul (Szebény, Bonyhád, Kölesd).

44 Csuprok A mészbetétes kerámia kultúrája déli csoportjának korai fázisában fordul elő a jutái 1. sír jellegzetes csupra (I. t. 2.), közeli párhuzamait Szajkón, Bonyhádon, Szebényben, Pécs-Mecsekszabolcson találjuk meg.

45 Ritkán az Észak-Dunántúlon is megvan.

46 Lapos eszköz végével készített mészbetétágya is a korai mészbetétes időszak jellemzője. Eltér az előzőtől a 7. sír nyomott gömbös testű, kétfülű, eredetileg tölcséres nyakú edénykéje (VI. t. 4.). Testén függőlegesen átfúrt fülek helyezkednek el. Rokonai a déli mészbetétes csoportnál (Marok)

47 fordulnak elő; díszítése a korai mészbetétes időszakhoz köthető. Egyéb edénytípusok Egyértelműen a déli mészbetétes csoport korai időszakából ismert a jutái 7. sír kis pohara (VI. t. 7.). Megfelelői Bonyhádon, Szebényben vagy Kölesd-Téglagyárnál találhatók meg.

48 Érdekes edénykék töredékei találhatók még a 7. sírban (VI. t. 1-3). Valószínűleg az északi mészbetétes csoport ún. tojástartó edényeinek előzményeként értékelhetők. Szokatlan, szélesen kiöblösödő formájuk azonban nem hasonlít a későbbi karcsú, tojásalakú testhez.

49 Ugyanígy az egész peremet és vállat beborító széles mészbetétsávok és az alsó részen látható vonalkötegdísz sem fordul elő később. Pontos párhuzamukat a Nyergesujfalu-Viscosa gyári temető 184. sírjában találtuk meg, melynek kora teljes mértékben az eddig tárgyalt időszaknak felel meg.

50 Testük formája megegyezik a bögrékével, lényegében csőtalpra állított bögrék. Ugyanezt figyelte meg Torma I. a tokodi csoport bögretípusát illetően a nyergesújfalui talpas edénykénél. A vörsi CXXI. sír kis csonkakúpos fedője (XI. t. 5.) csak az észak-dunántúli csoportban fordul elő, vékony mészbetétes vonalakból álló díszítése is e csoporthoz köti.51 A korábbi kutatás a mészbetétes kerámia kultúrája emlékanyagát főként a kerámián megfigyelhető területi különbségek illetve a temetkezési rítus alapján választotta csoportokra.

52 A kultúra leletanyagának kronológiai szétválasztását először Bóna I. végezte el; a királyszentistváni temető alapján az észak-dunántúli csoport három fázisát különítette el.

53 A Dél-Dunántúl mészbetétes leletanyagát Torma I. választotta idősebb és fiatalabb fázisra; a késő kisapostag - korai mészbetétes (vagy kisapostag 3.) fázis kapcsán is foglalkozott

54 az azt követő korai déli fázissal. Ugyancsak ő tárgyalta az Esztergom környéki csoport kialakulását és az előzményeként értékelhető tokodi csoporttal való kapcsolatát.

55 Csányi M. szintén áttekintette a korai déli mészbetétes fázis jellemzőit a kisapostagi és a mészbetétes kerámia kultúrája közötti átmeneti időszak tárgyalásakor.

56 A jutái és vörsi leletek elemzésénél láthattuk, hogy a bemutatott sírok anyaga Észak- és DélDunántúl mészbetétes kerámiás emlékanyagával egyaránt kapcsolatokat mutat. E kapcsolatok pontosabb meghatározása érdekében a kutatás eddigi eredményei alapján röviden összefoglaljuk a mészbetétes kerámia kultúrája korai korszakáról rendelkezésre álló ismereteket. A szakály-vágóhídi leletek közlésekor Torma I. a ToJna és Baranya megye területén feltárt lelőhelyek anyagában világosan különválasztotta a dél-dunántúli mészbetétes csoport korai időszakára jellemző formai és díszítésben jellemzőket:

57 egyes kerámiaformákban (urna, bögre) még megtalálhatók a kisapostagi kultúra hagyományai, a korszak edénydíszítése szintén a kisapostagi kultúra díszítésvilágából és technikájából nőtt ki. A széles tekercselt pálcikás mészbetétágyat mely a késő kisapostagi-korai mészbetétes fázisra volt jellemző - ugyancsak széles, de már lapos eszköz végének benyomkodásával készített mészbetétágy váltja fel. Ugyanakkor az edényformák gazdagodnak (új csuporformák, szélesebb tálak alakulnak ki), és a díszítés is bonyolultabbá válik (megjelenik a vékony vonalakból kialakított rácsminta és a nagyobb felületen elhelyezkedő mészbetétes dísz). Torma I. a korai vagy idősebb fázisba a Csalog J. által feltárt bonyhád-varasdi temetőben előkerült leletek mellett a szakályi 5. és 6. sírt és a szekszárdi és pécsi alcsoport még néhány lelőhelyét sorolta (Tolna megyéből számos publikálatlant is).

58 Ujabban ismerhettük meg a szintén ebbe az időszakba keltezhető kölesd-téglagyári temetőt, melyet Szabó G. közölt.

59 A felsoroltak közül a szakályi 5. és 6. sír leletei fontosak számunkra, mivel itt került elő a jutái sírok egyik legjellegzetesebb típusa, a kisapostagi hagyományt őrző bögre pontos párhuzama; ezenkívül egy lengyeli bögre és bögretöredék sorolható e típusba.

60 Ugyanígy a szakályi korai sírok többi lelete, az urna, hordóalakú fazék is közeli rokonságban állnak a jutái és vörsi sírok anyagával.

61 Közeli párhuzamokat talá-