Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

Dr. Magyar Kálmán: A segesdi mezőváros XVII. századi kovácsműhelye

A SEGESDI MEZŐVÁROS XVII. SZÁZADI KOVACSMUHELYE 159 Lefelé keskenyedő, hegyes véggel, amelyet az üllőtö­kébe erősítettek. 2.1 Tűzifogó (lll.tábla 1.): 64 hosszúszárú, felfelé hajló, lapos száj ki képzésű. 3./ Tűzifogó (lll.tábla 2.): 65 közepes hosszúszárú, kes­kenyebb, csipő szájkiképzésű darab. 4.1 Tűzifogó (lll.tábla 3..): 66 hosszúszárú, az előbbinél szélesebb, csipő szájkiképzéssel. 5./ Kovácskalapács, középverő pöröly (IV.tábla 5.): 67 alul szélesebb (3x4 cm), míg felül keskenyebb (4x2,5 cm), enyhén gömbölyített ütőfelülettel, középen 2,5x3 cm-es nyéllyukkal, amelyben az illesztési vasék is megmaradt. Felfelé (kifelé) ívelten keskenyedő, míg le­felé (kifelé) enyhébben hajlított, a talpnál szélesedő. Súlya nem éri el az igazi pöröly (nagykalapács) súlyát, mert 2,5 kgee 6./ Kovácskalapács, valószínűleg a kéziverő (IV. tábla 4.): 69 hasonló az előzőhöz, csupán a felső éle keske­nyebb, míg az alsó gömbölyített, formázó jellegű, a nyéllyuk is hosszúkás, gömbölyített (3,5x2,3 cm-es át­mérőjű). A kalapács alsó része szegletes (3,5x2,5 cm­es vastagságú), felül (kívül) ferdén emelkedő, belül enyhén hajlított szárú (4x3 cm-es középrészből induló) formát mutat. 1.1 Kovácskalapács (IV.tábla 1.): 70 valószínűleg kézive­rő, hasonló az előző (IV.tábla 4.) típushoz, s így formá­lásra is használhatta a kovács, forma és mérete (11x3,2 cm, középen 2,5 cm-es kör alakú nyéllyukai) alapján. 8./ Kiskalapács (IV.tábla 2.): 71 felül négyszögletes, alul enyhén gömbölyített, kisméretű (7,42 cm) vasból ké­szült, nyélnyílása (1,5x1,8 cm), nagyjából téglalap ala­kú 2,5x1,7 cm-es rúdvasból készülhetett. 9./ Fenőkő (IV tábla 3.): 72 12x2,4x1 cm-es méretű, alul keskenyedő és gömbölyített, felül egyenes, alul jobban elkopott, négyoldala simára csiszolódott, szürkés szí­nű, rétegesen elváló, pala anyagú. 10./ Lemezvágó olló (Vtábla 1 .): 73 felül metszőolló sze­rű vágólapátokkal, szív alakú vállal, illetőleg fogórész­szel, a fogórész egyik vége a tenyérhez, míg a másik az ujjakhoz simul: az egyik lapos, míg a másik félkörrel meghajlított. 11./ Olló (Vtábla 2.): 74 hosszú, enyhén gömbölyített vá­gólapátokkal, alul félkör alakú visszahajtással az ujjak illeszkedése, fogása céljából. 12./ Olló (Vtábla 3.): 75 hosszabb, ék alakú vágólapá­tokkal, alul a fogantyú S alakban meghajlított. Mindkét vágólapáton, az összeillesztés szegecse felett bemé­lyített gomba, illetőleg X alakú bélyeg, felettük egy alul hosszabb szárú, felül rövidebb szárú bevágás, amelyet keresztvágás tagol. Az egyik bevágott díszítés alatt ket­tős pontdíszítés, illetőleg alatta bevágott pontdísz, vá­gás látható. Elképzelhető, hogy a kovács mesterjegye lehetett, amelyet mívesebb, árusításra készült darabon feltüntetett(?)(IV. tábla 3., З/а-3 /b) 13./ Szív alakú, vastag lemez (Vtábla 4.): 76 pontos ren­deltetése egyelőre nem ismert, talán ládadísz lehetett, 3. kép: A szarvasüllő és a tüziffogó megtalálása sajnos a felerősítésére szolgáló szegecs nyoma - (ta­lán az egyik oldalon egy négyszögletes szegecs látható)(?) - az oxidáció miatt - nem ismerhető fel iga­zán. Végsősoron egy enyhén hajlított lemeztöredék le­het. 14./ Ismeretlen, félhold alakú, domborított lemez (Vl.tábla 1.): 77 két vége hegyesedő és patkószerűen befeléhajló, alul szélesedő, mindegyik éle vágásra, va­karásra alkalmas felületet ad. Talán teknővájó eszköz­ként, vagy lópata formáláshoz használták. 15./ Lakat (Vl.tábla 2.): 78 félbetörött. A szerkezet erősen korrodált, hajlított, betolható rúdrész és a négyszögle­tes zártartó maradt meg. 16./ Láncszemek (Vl.tábla 2.): 79 hosszúkásra hajlított (6x1,5 cm-es) szemekből. Egy hármas, egybefűzött, egy kettes (egyik része töredékes), illetőleg egy törött szemből áll. 17./ Patkó (VII.tábla 3.): 80 majdnem félbetörött, a széle­ken a szegek lyukainál elrepedezett, letört, lapos, le­mezes patkó, három lyuknyom látható rajta. 18./ Patkó (Vll.tábla 1.): 81 nagyon rossz állapotban lé­vő, széteső lemezekkel, ugyancsak erősen töredékes, két oldalán három lyuknyom látszik. 19./ Patkó (Vll.tábla 2.): 82 a legépebben megmaradt, a végeinél felhajlított darab, egymással szemben 3-3 db lyuk látszik, ugyancsak erősen oxidálódott. 20./ Bárd (Vll.tábla 4.): 83 csónak alakú, elől felfeléhajló bárdéllel, hátul ferdére metszett, felül a nyélnyúlvány hajlított, széles tüskéje megmaradt. 21./ Szekérvasalás (Vlll.tábla 1.): 84 nagyméretű, egyik végén ék alakú, a másikon gömbölyített, hajlított és felül két szegnyílással, míg alul egy hosszúkás szeg­nyílással. 22./ Szekérvasalás (Vlll.tábla 2.): 85 normál méretű, haj­lított, mindkét vége enyhén gömbölyített, alul és felül két négyszögletes felerősítő szeglyukkal. 23./ Szekérvasalás (Vlll.tábla 3.): 86 kisebb méretű, haj­lított, mindkét vége gömbölyített, alul és felül két-két négyszögletes szeglyukkal. 24./ Szekérvasalás (Vlll.tábla 4.): 87 közepes méretű, felül és alul enyhén gömbölyített, hajlított, felső részén

Next

/
Thumbnails
Contents