Somogyi Múzeumok Közleményei 13. (1998)

M. Aradi Csilla: A főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése

130 M. ARADI CSILLA egyenesen levágott, lekerekített, vagy alja felé kiszélesedő. A díszítésre jellemző a hullám-, és vonalkötegek kombinációja, vagy külön alkalmazása, azonban csigavonal vagy hullámvonal díszítéses edényeket is találtunk. Belső felületük mindig kevésbé megmunkált mint külsejük, itt látható a kézi korongolás nyoma is. (XIV. tábla/1-8) A 254-es objektum a Vl-os szelvény keleti szakaszából , 35 méter tájékáról származik. A175 cm mély és 120 cm átmérőjű gödör egyenes falú és lekerekített aljú. A gödörből kikerült kerámiaanyag vastag falú, homokkal soványított, pámaszerűen visszahajló, vagy belső oldalán körbefutó bordával ellátott peremű, válltól lefelé váltakozó hullám-, és csigavonal díszítésű. A jól kiégetett anyagú edények belső oldalán sem látszik a hurkatechnika nyoma. (XV. tábla/1-4) A 267-es objektum 160 cm mély, méhkas alakú gabonatároló verem a Vl-es szelvény 10 méter körüli szakaszából. (18. kép) A veremben három egymásra dobált csontváz feküdt. A vázak koponyáján észlelet kardvágásnyomok bizonyosság teszik azt, hogy az áldozatokat hirtelen rejtették el a veremben. Úgy tűnik, hogy talán hatalmaskodás áldozataival van dolgunk. A egyik váz jobb oldali halántékát beszakították, egy másik koponya homloki részén és jobb oldali halántékánál kardvágás nyomát észlelhetjük, míg a harmadik tarkóját beszakították és nyaki csigolyáját is kettészelték. Az objektumból származó egyetlen, homokkal, mésszel soványított oldaltöredéken bekarcolt vonalköteg mintát találunk. (XV tábla/13) 18. kép: A 267-es verembe bedobált vázak. A 436-os objektumot a 422-es csontváz felszedésekor találtuk meg. A 181 cm mély, méhkas alakú gödör biztosan megelőzte a temető korát, A objektumból előkerülő szürke színű, homokkai soványított, majd párnaszerűén visszahajló peremű, vállnál két hullámvonal között csigavonal díszítéses töredéket jól kiégették. (XVI. tábla/1) A 444-es objektum fontosságát magyarázza az a tény, hogy a 445-ös sír átvágja, így a temetőnél mindenképp korábbinak kell lennie. (16. kép) A félkör alakú, egyenes falú gödör 110 cm mély volt. A gödörben feltárt homokkal, mésszel soványított, kihajló 45 fokban levágott, belső bordával ellátott, kívül vörösesbarna, belül szürke színű, hullámvonal köteggel díszített töredék, jól beleillik a X-XI. századi kerámiák horizontjába. (XVI. tábla/2) Érdekesebb egy barna színű, homokkal soványított, kihajló belső oldalán pámaszerűen visszahajló töredék, melynek vállánál éles csigavonal alatt több sorban egyenes hullámvonal fut körbe. Az edény belső oldalán a felületet durva ujjbenyomkodásokkal alakították ki. (XVI. tábla/3) A 467-es objektumból, amely a 462-es V-alakú árkot keresztezi, (20. kép) származó tégla színű, enyhén bordázott felületű edényben, először vonalköteget karcoltak be, majd egy nagyméretű hullámvonallal metszették a mintát. (XVII. tábla/11) Egy másik töredéken egymás alatt több hullámvonalat találunk. (XVII. tábla/10) 20. kép: A 467-es gödör és a 462-es árok. A 466/a objektum egy bronzkori gödörbe beleásott Árpád-kori gödör a XIX. szelvény 16-18 méter közötti részéről, a nyugati szelvényfal mellől. A gödör alsó fele méhkas alakban kiszélesedik. Az objektumból vegyesen került elő a külső oldalán megvastagított, 45 fokban levágott fekete színű töredék a szürke színű párnás peremű töredékekkel. (XVII. tábla/1-2) Egy világosbarna színű, hullám és vonalköteg díszítéses oldaltöredék is származott a gödörből. (XVII. tábla/4)