Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.

FEJEZETEK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL 363 sonlításánál kitűnik, hogy súlyban 1883-ban 61 551 q (100%), 1913-ban 247 453 q (402%), értékben 5564 eK (ezerkorona) (100%), illetve 18 596 eK (334%) volt a mezőgazdasági gépimport. Annak ellenére, hogy 15 év kellett a mennyiség megduplázódásához, a fejlődés egyértelmű. A két világháború közötti időszak adatai alapján megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének legintenzívebb szakasza az 1880as évek elejétől az első világháborúig terjedt. Az importot tekintve az 1912-es év volt a maximum 287 014 q (466%) és 1886-os év a minimum 32 437 q (52,7%). 1.SZ. táblázat Kézi, fogatos és gépi munkák aránya 1871-1935 között a gabonatermesztésben (%) 1871 1895 1935 V) "с •га N (О fogatos kb.100 99,24 69,08 V) "с •га N (О gőzgép 0,76 7,22 V) "с •га N (О motorikus 23,70 V) 'S > kézi 91,75 51,46 V) 'S > fogatos 8,25 48,54 (sorvetőgép 62,4%-a 5-20 kh-ra! 100 (303,7) V) 'S > motorikus (Я •.2 го < kézi 95,4 (97-98) 88,1 (94-96) 44,9 (84-85) (Я •.2 го < fogatos 4,6 (2-3) 11,9(4-6) 55,1 (15-16) (Я •.2 го < motorikus •ш о. (О Ü kézi (+nyomtatás) 80,40 40,20 10,80 •ш о. (О Ü fogatos (járgány os) 4,20 31,80 3,50 •ш о. (О Ü motorikus (gőz + motor) 15,40 28,00 85,70 A gépkivitel - szintén ingadozásokkal - ugyancsak emelkedett a jelzett időszakban. 1883-ban 14 210 q (100%), 1913-ban 55 646 q (391%) exportáltak, értékben 1220 eK (100%), illetve 4272 eK-t (350,2%)t. A minimum 1884-ben 7576 q (53,3%), a maximum 1911-ben 91 392 q (643,1%) volt. Témánk szempontjából fontosnak tartjuk annak vizsgálatát is, hogy az időszakban mely országok voltak a legnagyobb exportálók, illetve mely országokba irányult a magyar mezőgazdasági gépexport. A monarchia gazdaságpolitikájának megfelelően Ausztria részesedése meghatározó, a jelzett években (a súlyt illetően): 53,1%, 80,8% és 59,4%, de 1902-ben 92,3% is volt! Ausztria részesedése a gazdaság más területén is jelentős volt. Az 1910-ben a teljes nemzetgazdasági import (16 137 980 K) 74,5%-t (12 020 279 K) Ausztriával bonyolítottuk le.

100 Németország 1883. évi részesedése kiugróan magas 28 523 q, ezt az értéket a következő 3 évtizedben meg sem közelíti (max. 1912-ben 17 502 q-val). Erre két magyarázat is kínálkozik. Lehetséges számszaki hiba is, illetve a későbbi jelentős importot biztosító, Nagy-Britannia és az USA részesedése még elenyésző, Németország pozíciói még erősek. Míg Ausztriából és Németországból származó gépek mennyisége fokozatosan növekedést mutat, Nagy-Britannia és USA gépexportja hazánkba nagy szóródást jelez. Pl. 1884-ben Nagy-Britannia 12 077 q-t exportált, 1887-ben 2600 q-t, 1894-ben 946 q-t, 1913ban 9273 q-t. Az USA-ból 1893-tól van statisztikai adatunk, de ismeretes, hogy már a század közepétől érkeztek gépek (a gabonatermesztéssel összefüggésben) a tengeren túlról. 1906-tól a második legjelentősebb gépexportőr lesz, 30 396 q-val, amit 1913-ra 68 340 q-ra emel. Brit Észak-Amerika 1909-ben kezdte meg exportját 1207 q-val, amelyet 1913-ban már 8512 q-ra bővít. (Megjegyezzük még Németalföld és Belgium exportját is, amely igen rapszodikusan és kis mennyiségben jelentkezett.) A mezőgazdasági gépimport különösen 1898 és 1913 között volt jelentős, de még 1916-ig is annak tekinthető. Fel kell azonban figyelnünk arra, hogy e gépek (fajtánként változó mértékben) egy része nem 2. sz. táblázat Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1883-1913 Behozatal (0,1 t)* Ország megnevezése 1883 q eK 1898 q eK 1913 q eK Ausztria 32 685 2898 98 897 10 023 147 063 10 850 Németország 28 523 2545 9379 1093 13 955 1343 Észak-Amerikai E. Á 4532 715 68 340 4000 Nagy-Britannia 50 5 9231 937 9273 1191 Összesen 61 551 65564 122 331 12 798 247 453 18 596 *A táblázatokban nem szerepeltetjük a kisebb mennyiséget exportáló, illetve importáló országok adatait. Az összes mennyiség azonban ezekkel együtt értendő.)