Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.

364 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS maradt Magyarországon, hanem a külföldi cégek lerakatai tovább exportálták, főleg a balkáni országokba, vagy még távolabbra.

101 Vizsgáljuk meg a jelzett időszak mezőgazdasági gépkivitelét, amely egyben a magyar mezőgazdasági gépgyártás fejlődését is reprezentálja. Az előző időszak első (1883) és utolsó évét (1913) nem számítva, a kivitel is folyamatos emelkedést mutat. Az 1884. évi 7576 q-ról (100%), 1912-re 89 031 q-ra (117,5%), értékben 668 eK-ról (100%) 6644 eK-ra (994%) nőtt. 3. sz. táblázat Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1884-1912 Kivitel (0,1 t) Ország megnevezése 1884 q eK 1898 q eK 1912 q eK Ausztria 2638 236 2789 272 22481 1851 Oroszország 18 2 659 60 13061 1013 Románia 2593 222 11484 1288 28660 1983 Szerbia 1270 115 1860 244 3876 285 Bulgária 2446 257 12498 838 összesen 7576 668 19537 2164 89031 6644 (14210 (1220 (55646 (4272 1883) 1883) 1913) 1913) Különösen dinamikus az emelkedés 1902-től. A jelzett országokon kívül kisebb mennyiségben folyamatosan exportáltunk Boszniába, Hercegovinába és Oroszországba, rendszertelenül Franciaországba, 1893tól Törökország európai részébe, 1901-től ázsiai felébe, s 1908-tól Algírba is. A mintegy 30 év kivitelét és behozatalát összehasonlítva megállapítható, hogy a behozatal 4-7-szeresen haladta meg a kivitelt, azonos éveket figyelembevéve. Látni fogjuk, hogy ez a tendencia az első világháború után gyökeresen megváltozik. Fontosnak tartjuk, hogy a gabonatermesztés gépeinek behozatalát és kivitelét külön-külön is elemezzük 1883 és 1913 között. 4. sz. táblázat Ekék és tartozékai 1883-1913 Behozatal (0,1 t) Ország megnevezés 1883 q ' eK 1898 q eK 1913 q ' eK Ausztria 2064 165 28618 2810 32159 2039 Németország 2911 233 4723 454 6006 359 Eszak-Am. E. Áll. 158 15 1265 100 Összesen 4978 398 33506 3281 39655 2502 Az eke (és tartozékainak) behozatala 1883 és 1898 között 6,7-szeresére nőtt, lényegesen meghaladta az összes mezőgazdasági gépimport növekedési ütemét. Ausztria részesedése itt is meghatározó. A hazai gépgyártás nem tudta kielégíteni a megnövekedett igényeket, amelyek immár nemcsak mennyiségi, hanem minőségi igényeket is jelentettek. 5. sz. táblázat Ekék és tartozékai 1883-1913 Kivitel (0,1 t) Ország megnevezése 1883 q eK 1898 q eK 1913 q eK Ausztria 244 20 266 24 1066 71 Bosznia és Hercegovina 22 1 48 4 316 19 Románia 6472 518 5567 504 1792 106 Szerbia 377 30 600 55 422 25 Bulgária 1475 134 969 55 összesen 7501 600 7961 723 4794 291 Az ekék exportja nem volt jelentős, mert azt itthon is értékesíteni lehetett. Románia részesedése 1883 és 1898 között meghatározó volt. A jóminőségű Kühne ekék a századfordulótól jutottak el nagyobb számban külföldre, még az ekeexportőr Ausztriába is. A külkereskedelmi statisztika 1893-tól jelzi önállóan a gőzekék be- és kivitelét, amely elsősorban az importnál nő dinamikusan - 1893. évi 989 q-ról 1913ra 16 823 q-ra. Érdekes összefüggéseket találunk azoknál az adatoknál, ahol a súly mellett a gépek darabszámát is megadták. Az 1914. évi statisztikában (M. St. Közi. Bp. 1917. 57. köt.) az Ausztriából importált gőzeke a legkönnyebb (40,8 q/db), a NagyBritanniából szállított a legnehezebb (104,1 q/db) áruk is ennek megfelelően alakul 6412,8 K/db, illetve 14 158,7 K/db. Ez utóbbinál a szállításból adódó jelentős költségtöbblettel is számolni kell. Ennek ellenére az USA-ból származó gőzekék (49,7 q/db) olcsónak mondhatók (6761,1 K/db). A szakirodalmi források szerint hazánkban a kétgépes gőzekeszántás terjedt el, elsősorban angol és német gyártmányú gépekkel.

102 6. sz. táblázat Vetőgépek 1883-1913 Behozatal (0,1 t) Ország megnevezése 1883 q ek 1898 q ek 1913 q ek Ausztria 2073 248 10959 1485 15244 1374 Németország 108 13 158 21 243 25 Észak-Am. E Áll. 4 1 4786 312 összesen 2187 262 11125 1507 20294 1712