Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.

362 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS ségükben német területen) szerezték elméleti és gyakorlati ismereteiket, vagy ilyen szakembereket alkalmaztak (pl. Pabst, Kühne, Hofherr, Schrantz stb.). A nagyipari fejlődést meghatározó nyersvastermelés 1865-ben Magyarországon 1,0 millió q, Ausztriában 1,7 millió q, Német Birodalomban 12,5 millió q, Nagybritániában 47,5 millió q volt. 1900-ig azonban a hazai nyersvastermelés 3,4-szeresére (a széntermelés 3,6-szorosára) nőtt, igaz a magyar vasérc jelentős részét Ausztriába szállították.

94 Az osztrák ipar érdekérvényesítő törekvése már a magyar mezőgazdaság gépesítésének kezdeti szakaszában megfigyelhető. Ausztrián keresztül jutottak el az eredeti angol, amerikai és német mezőgazdasági gépek, majd ezek mintájára készült osztrák gépek hazánkba. Fontos, előretolt bástyái voltak e külföldi gyáraknak, akik itt vetették meg lábukat, s nyitottak új üzleteket Kelet felé. Jó példája ennek a magyar mezőgazdaság gépesítésében úttörő szerepet játszó Clayton és Shuttieworth gyár, vagy a bécsi Hofherr és Schrarrtz mezőgazdasági gépgyár. A kiegyezést követően a mezőgazdasági eszközök gyártása intenzívebbé vált. A nagyobb gyárak (Schlick, Rock) fő profiljuk mellett foglalkoztak mezőgazdasági gépek gyártásával is (elsősorban gőzlokomobilokkal). Tizenöt kisebb-nagyobb gépgyár kifejezetten mezőgazdasági gépeket állított elő. Az Angliával fennálló kereskedelmi szerződés még a kiegyezést követően 1878-ig lehetővé tette az angol gépek terjedését, amely komoly versenyt jelentett a magyar gépgyártásnak. Galgóczy szerint a magyar mezőgazdasági gépgyártás hanyatlásának ez volt a fő oka.

95 Ennek ellenére a kiegyezés előtt alapított gyárak közül Kühne Edéé, Rock Istváné megerősödött, 1871-ben indult be a szombathelyi Mayer E. és fiai Gépgyár, 1872-ben a Nicholson gépgyár Pesten. Az 1870-es évek túltermelési válsága a mezőgazdasági gépgyártást is súlyosan érintette. 18751876-ban egyetlen új mezőgazdasági gépgyárat sem alapítottak, ugyanakkor több tönkrement. A belső piac visszaszorulása volt az oka a balkáni terjeszkedésnek. Erősítette ezt a németországi védővámok bevezetése is. Ennek következménye az osztrák mezőgazdasági ipar még erősebb érvényesülése, mert a védővámok visszaszorították a fejlettebb angol, német, belga és francia gyárak versenyét. A mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmánál ez megfigyelhető. Ezek ellenére növelni tudta termelését az Államvasutak Gépgyára, a Schlick-gyár és a Nicholson gépgyár is erőteljesebben kapcsolódott be a mezőgazdasági gépgyártásba. Utóbbi az eddig Angliából importált gépek egy részének hazai gyártását kezdte meg új gépgyárában.

96 Az 1890-es években is a fővárosban összpontosult a mezőgazdasági gépgyártás. Vidéken két jelentős mezőgazdasági gépgyár működött: a Kühne-gyár Mosonban 340 munkással és a Mayer-féle gyár Szombathelyen 267 munkással. Kund Ede szerint 1870 és 1900 között 8 jelentősebb mezőgazdasági gépgyár volt Magyarországon.

98 - Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (a későbbi MÁVAG) - Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) - Clayton és Shuttieworth Gépgyár - Kühne-féle Gépgyár - Nicholson Gépgyár (később Schlick-Nicholson) - Ganz Gépgyár - Szombathelyi Mayer-féle Gépgyár (később Magyar Motor és Gépgyár) - Kalmár Zsigmond-féle Rostagyár Hódmezővásárhelyen. 1912-től fokozatosan a Kispesti Gépgyár- HofherrSchrantz-Clayton-Shuttleworth Rt. lesz a magyar mezőgépgyártás meghatározó vállalkozása.

97 A gabonatermesztés gépesítettségének szintjére többször is utaltunk. Fontosnak tartottuk, hogy e számításokat - Konkoly-Thege, Barbarits, Szuhai, Sporzon idevonatkozó adatait, valamint a Magyar Statisztikai Közleményeket felhasználva - táblázatban is összefoglaljuk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a százalékos arányok - az eredeti források bizonytalansága, valamint a ténylegesen üzemben lévő gépek száma pontos ismeretének hiánya miatt - a ténylegestől 1-2 százalékban eltérhetnek. Meggyőződésünk, hogy az adatok, az arányok változásának tendenciaszerű bemutatására alkalmasak. Megjegyezzük, hogy az 1935-ben rendelkezésre álló vetőgépek teljesítményük alapján lehetővé tették volna az adott vetőterület (4,4 millió kh) háromszorosának is elvetését. Annak ellenére, hogy a sorvetőgépek 62,4%-át az 5-20 kh birtokokon találjuk, nem minden idetartozó birtokon volt vetőgép, de feltehető, hogy ezen a birtokkategórián már nem vetettek kézzel. Ugyanez az 1-2 holdas törpebirtok estében még előfordulhatott. Tehát ténylegesen még 1935ben is számolhatunk kézi vetéssel, de ennek aránya elenyésző lehetett. Az aratásnál két adat található. A források alapján az elméletileg lehetséges, és zárójelben a ténylegesnek vett adatok. A járgányos cséplésnél 500 q/idény teljesítménnyel számolhatunk 1871 és 1895-ben, 1935-ben 250 q/ idényt vettünk figyelembe. A gőzcséplésnél 2400 q/ idényt 1871 és 1895-ben, 1935-ben a gőzcséplés és a motorikus (elektromos meghajtásút is) cséplőgép teljesítményét 1700 q/idénnyel számoltuk. (Vö. 1. sz. táblázat) MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK BEHOZATALA ÉS KIVITELE A Magyar Szent Korona országainak 1882-1913. évi külkereskedelmi forgalma szerint a mezőgazdasági gépek behozatalában 1883-tól - időnkénti visszaeséssel ugyan - 1913-ig növekedés figyelhető meg.

99 A súlyban és értékben megadott mennyiségek összeha-