Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.

FEJEZETEK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL 359 Me Cormick aratócséplőgép (1928) Mc Cormick aratócséplőgép szerkezeti felépítése jén az ausztriai Tragössben látott víz és szélhajtású járgányt.

70 Az itt szerzett tapasztalatai alapján építette meg Magyaratádon lóhajtású járgányát 1839ben.

71 Az első járgányok stabil kivitelben fából és nagy méretekben készültek, teljesítményük 3-5 t/nap. A döntően fából készült gépek élettartama és hatásfoka is kicsi volt, építésük drága, ezért szinte kivétel nélkül a nagybirtokokon (bérleményeken) használták. A kisebb méretű angol járgányok megjelenése után a szemnyerést mobil gépekkel végezték. Ennek előnyét Stephens így írja le: „...a hordozható cséplőgépet akármely szín, vagy fészer alá is be lehet állítani, csak annyi tér legyen körülötte, hogy a géppel dolgozó emberek szabadon mozoghassanak, hová leginkább egy napra való szalmás gabona befér, s a kicsépelt szemes gabonát rostálni és garmadába rakni lehessen. A hajtómű (Goppel) kívül, a szabad ég alatt is elállhat."

72