Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.

358 KIRÁLY ISTVÁN SZABOLCS aratógép-szükséglet) - úgy 1935-ben a gépi aratás aránya 19,7% volt, de a tényleges gépi munkát csak 15-16%-ra becsüljük. Az 1895. évihez képest mintegy 10%-os növekedés nem a gépek számának növekedéséből, hanem a gabona vetésterületének (Trinaon utáni) több, mint 50%-os csökkenéséből adódik. Nem véletlen, hogy a földművelődésügyi kormányzat rendelettel hívta fel aratás előtt a közigazgatási hatóságokat arra, hogy hassank oda, minél kevesebb aratógépet használjanak - biztosítva a falvak földnélküli lakosságának megélhetését.

56 A részesaratók az aratás mellett más időszaki munkát is elvégeztek - pl. kukorica és répakapálást, egyelést. Változott a helyzeti 1940-től. A gabona iránti fokozott kereslet, a háborús konjunktúra miatt a földművelésügyi tárca 129 500/1940 FM. számú rendeletével arra szólította fel a hatóságokat, s a gazdákat, hogy „...az aratógépek jókarba helyezéséről idejében gondoskodjanak és azokat helyezzék készenlétbe."

57 A szakemberek a gyakorlati tapasztalatok és kísérletek alapján is fontosnak tartották a gépi aratás elterjedését. Kund Ede a szemveszteség lényeges csökkentését hangsúlyozta az aratógép használatánál.

58 Rothmeyer Imre a gépi aratás költségét lóvontatás esetén 8,58 P/kh, traktorvontatás esetén 8,54 P/ kh-ra becsülte, a kézi aratás költségét 13,92 P/khra.

59 Sass Gábor is fontosnak tartotta a gépi aratást. Szerinte a hagyományos aratás és gépi cséplés a gabonatermesztés költségeinek 32%-át emészti fel.

60 A gabonabetakarítás történetében az arató-cséplőgép forradalmi változást hozott. Hazánkban az első kombájn bemutatójára 1928. július 9-10-én került sor Ercsiben gróf Wimpfenn-féle uradalomban. A Mc Cormick gyártmányú arató-cséplőgép napi teljesítménye 22,5 kh, tömege 4500 kg. Beépített motorja 20 lóerős, míg vontatásához 30 lóerős traktorra volt szükség. Kiszolgálását 3-4 fő végezte (1 traktoros, 1 gépész, 1-2 segéderő a zsákolásnál). Üzemköltsége 15,82 P/kh, ami nagyon kedvező, tekintettel arra, hogy egymenetben piacképes magot szolgáltatott.

61 Az amerikai gépesítés szintjére jellemző, hogy a magyarországnyi területű Kansasban 1927-ben 3000 aratócséplőgép dolgozott.

62 Az amerikai gépek eljutottak minden földrészre. Európai elterjedésük a 2. világháború után kezdődik. Jellemző az amerikai reklámra, hogy a Massey-Harris aratócséplőgépet 1928-ban a Köztelekben képpel illusztrálva hirdették.

63 A gép bemutatására sem kellett sokáig várni, ez év júliusában Sarkadon láthatták az érdeklődők munka közben.

64 A 3,5 m vágószélességű gépet 30 lóerős beépített motor működtette, s egy 30 lóerős Mc Cormick traktor vontatta. Cséplődobja verőléces, előés oszlatóerővel rendelkezik, toklászolója nincs, a magot osztályozva zsákba üríti. Az eltömődés miatt magas tarlót hagytak (kb. 45 cm), amelyet vagy elégettek, vagy fűkaszával vágtak le. A Caterpillar aratócséplő bemutatójára 1930. július 9-11-én került sor Vácrátóton. A vontatott aratócséplő felépítése hasonló Mc Cormick és MasseyHarris típusokhoz. A jelentős kínálat ellenére a már elemzett okok miatt hazánkban az aratócséplőgép nem tudott elterjedni. Erre az 1950-es évek után került sor magyar (AC-ACD, B62) illetve szovjet kombájnok (SZK) részvételével. A döntő mértékben kézzel betakarított gabona gépi cséplésére - elsősorban a nagy szemveszteséggel járó időigényes kézi cséplés kis hatékonysága miatt - több próbálkozás született a 19. század előtt is. A kézi cséphadaró elvén működő első „cséplőgép" szabadon Christopher Van Berg (1636) nevéhez fűződik. A számos, mechanikusan forgó cséphadarót vízikerék hajtotta meg.

65 Az ezt követő számos kísérletező közül Michael Stirling nevét kell megemlítenünk, aki 1758-ban először alkalmazta a cséplődobot. Az első, gyakorlatban is bevált cséplőgépet Andrew Meikle tervezte és építette 1786-ban, a skót Stein of Kilbegie farmján. (The first practical threshing machine was designed and built by Andrew Meikle in 1786.

..")

66 A pajtába épített, szelelővel (rostával) kiegészített Meikle-féle gépek hamar általánossá váltak Skóciában. A Corse de Gowrie kerületben 1819-ben 120 cséplőművet számláltak össze, amelyből 110-et lóval, 10-et vízzel hajtottak. A gépeket speciális szakemberek készítették.

67 Angliában a feltalálók kisebb, hordozható gépekre koncentráltak, amelyeket lóval, vagy kézzel hajtottak meg. Ekkor még a cséplés és a megtisztítás külön géppel történt. Fokozatosan azonban a mag tisztítása és osztályozása is megoldódott, s így a cséplőgép a 19. század közepére teljesértékűvé vált. Hazánkban az első stabil cséplőgépek építésére a 18. és 19 század fordulóján került sor. Néhány évtized múlva szinte minden nagybirtokra eljutottak ezek a gépek. A gépi technika összpontosulása a cséplés területére nem véletlen, hiszen a napóleoni háborúk, s a nyugat-európai munkásság számának emelkedése jelentős keresletet biztosított a magyar gabonának. Technikatörténeti szempontból ez az időszak az (1780-1830), amelyben a kézierőt állati vontatású gépekkel kezdték helyettesíteni.

68 A gabonatermesztésben a múlt században szinte kizárólag a cséplésnél használtak erőgépet. A sikeres szemnyeréshez olyan gépre volt szükség, amely a cséplőgép dobját 400-900 fordulattal működteti percenként. Ezt a feladatot természeti energiával (víz, szél), majd a gőzgép megjelenéséig kizárólag izomenergiával működő járgánnyal oldották meg. A járgányt, mint hajtóművet már a cséplőgép megjelenése előtt is használták szárazmalmok működtetésére.

69 Usher szerint a lovas járgányt a 15. században már alkalmazták Angliában. Hummelauera 19. század ele-