Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)
Király István Szabolcs: Fejezetek a magyar mezőgazdaság gépesítésének történetéből.
FEJEZETEK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETÉBŐL 353 Small láncos ekéje (1843) ban 38%, 8,52 ha-ra jutott egy eke (15 kh/eke). 17 A faeke működő részei vasból készültek, ezek az ún. félvas ekék. De még szép számmal voltak faekék is, amelynek kormánylemeze fából, vagy lemezborítással készült, csoroszlyája és szántóvasa azonban kovácsoltvasból volt. A pusztagyugyi Széchényi birtokon az 1862-es inventáriumban szereplő 12 faeke „avatott faragó béresek kezéből" került ki. 18 Homokszentgyörgyön még a 19. század végén is találtak faekét, a parasztember első faekéjét itt 1931-ben vásárolta. 19 Az 1895ös felmérésben a faekéket már nem jelzik elenyésző számuk miatt. A szántóterület közel 25%-os növekedése ellenére egy ekére jutó szántóterület nem változott (15 kh/eke). Jobb volt a helyzet a közép és nagybirtokokon (2,4 kh/eke), valamint az 5-100 khas kisbirtokokon: 0,92 kh/eke. A nagyobb területteljesítményű 2-es, 3-as és mélyítő ekéket is a nagyobb gazdaságokban találjuk meg. A belterjesebb gazdálkodás, a mélyebb talajművelés szükségessége hívta életre a gőzerővel működő szántógépeket, a gőzekéket. Hazánkban az első ún. kétgépes Fowler „szántókészletet" 1870-ben a béllyei uradalomban találjuk, 1895-ben már 159 van belőlük (egy és kétgépes együtt). 20 Somogy megyébe aránylag későn 1892-ben jutott el a gőzeke - a kaposvári MIR répáspusztai kerületébe. 21 Megyénkben a 20. század 2. évtizedében (1912-1913) már 7 motoros ekét is számon tartanak (Kőszeghy-félét és Caterpillárt). 22 Jellemző a fejlődésre, hogy Magyarországon 1935-ben az összes szántóterület 7,22%-át gőzerővel, 23,7%-át traktorral, s a fennmaradó 69%-ot fogattal szántották. Somogyban a nagybirtok magasabb részaránya miatt (kb. 60%) ez a mutató kedvezőbb. (Az igaerővel történő szántás 63%-os volt.) 23 A traktorral való szántás lehetővé tette az igásökörállomány csökkentését. Míg 1911-ben a szarvasmarha állomány 30,1%-a volt igásökör, 1935-ben csupán 14,6%-a. Ez azt jelzi, hogy inkább a lovakat igázták. Számuk a jelzett időszakban nem változott. A fogatok 80%-a melegvérű, többségében az ún. magyar parasztlovakat használták. 24 A magágy előkészítése után évezredeken át kézzel, a 19. század elejétől pedig egyre inkább géppel került a vetőmag a földbe. Az angol szakírók szerint a vetőgép volt az első gép, amely kiküszöbölte a kézi munkát a brit mezőgazdaságban. 25 Günther Franz, a hohenheimi intézet professzora és igazgatója szerint a szecskavágó volt az első igazi gép, amely széleskörűen elterjedt. 26 Vetőtalicska (Thaer, 1803) A vetőgép tipikusan azok közé a találmányok közé tartozik, amelyet újból és újból feltaláltak, de elfeledték azokat. Csak amikor a korszerű talajhasználattal, a terményváltó gazdálkodással összefüggésben a sorművelés gazdasági célszerűsége bebizonyosodott kezdett elterjedni. Nem véletlen, hogy erre épp a 19. század elején Norfolkban és Suffolkban került sor. Arthur Young szerint a kevésbé kötött talajokon és a gabonatermesztő területeken terjedtek széleskörűen. 27 Az első gyakorlatban is használható vetőgép megalkotása Jethro Tüll (1674-1741) nevéhez fűződik. A háromsoros lóvontatású búza vetésére alkalmas vetőgépét 1701-ben konstruálta, s csak harminc év múltán tette közzé a Horse-Hoing Husbandry című könyvében. A vetőgép korszerűsítésével sokan próbálkoz-
