Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Horváth János: Balázs János művészete

BALÁZS JÁNOS MŰVÉSZETE HORVÁTH JÁNOS Bevezető Balázs János (1904-1927) életét a nyomorgó festők betegsége a tuberkulózis, rövidre szabta. Félbemaradt, de müvészettörténetileg megbecsülendő életmű művészi hagyatéka: kb. 200 mű - többségében rajzok, kisebb számban pasztellek és olajképek. Rippl-Rónai József, akihez többször járt korrektúrára, nagy tehetségnek tartotta. Koránérő művészetének vajúdása körül több eltérő felfogású Somogy megyei festőművész bábáskodott. A rajzi alapok naturalisztikus stúdiumait Pazsiczky Sándor festő és rajztanár irányította, a főiskolán Székely Bertalantól tanult módszere szerint. Festői felfogását Raksányi Lajos az impresszionizmus irányába terelte. Ezzel egyidőben Rippl-Rónai közeli példája dekoratív formatörekvések igényét is beléoltotta. Bernáth Aurélnak a cezanne-i prae-kubista művészi formaképzést sikerült az ifjú Balázs Jánossal megértetnie. Húszéves korában, amire a budapesti Képzőművészeti Főiskolára került, alig volt tanulnivalója. Ám az a tény, hogy a főiskolán csak egy fél évet töltött mindössze, nem ebből, hanem a nyomorából és a nélkülözések terhéből következett. Nem volt pénze sem étkezésre, szállásra, sem rajzi- és festőeszközök beszerzésére. A legmagasabb erkölcsi normák és korának haladó liberális eszmeköre szerint formálódott intellektusa. Soha nem akart más lenni, csak festőnek lenni. Csendélet tányérral és bögrével 1925 Igyekezett a képeinek eladásából megélni. A szegénység mértékegysége miatt festett csak kisméterű képeket. Bibliai jeleneteket, Ady és Babits verseket, schopenhaueri gondolatokat igyekezett képileg feldolgozni a számos tájképen, csendéleten és portrén túl, mely utóbbiak alkalmilag kevéske pénzhez juttatták. Csendéletein a kisvárosi szegények eszközvilágából kiemelt üres tányér, pohár, evőeszköz, petróleumlámpa és könyv jelenik meg puritán, néma méltóságChardin: Ezüst serleg 1760 körül Nagy Balogh János: Csendélet 1910 körül