Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Knézy Judit: Hagyományok és újítások a paraszti táplálkozásban Somogyban (1880-1920)

314 KNÉZY JUDIT 69 Csak málé néven említik pl. Zamárdíban S. gy. RRM A 2912. 70 „Cibere" levesről: Sós József 1970. 29. „Korpakeszőce"levesről Czeider Margit: A népi táplálkozás hagyományai Büssüben. In: Múltunk és jelenünk. I. 44-48. Kaposvár. 1968. 44. „korpakeszőcéről" mint pépről Gyarmati Erzsébet: Mosdós népi táplálkozása. Somogyi Honismereti Híradó 1975. 3. sz. 22-28. 71 Gelencsér Sándor gy. Kaposmente RRM A 1182. 72 Gyulai Károly 1911. 10. 73 Marhahús füstölésről Knézy Judit 1977. 76. Halfüstölésről pl. Hoss József 1966. 21. Jankó János 1902. 76. 74 Kisbán Eszter: A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban. Népi kultúra-Népi társadalom IMII. Budapest 1969. 103-105. 75 Pl. 1891-ben a peronoszpóra nagy kárt okozott, mert az előzetes hírverések ellenére sem permeteztek (Somogy 1891. dec. 29.) 76 Olaszországból is hoztak be bort. Somogy 1892. márc. 25. 77 Simon József gy. MMgMA IV. 561. 78 Hoss József dr.: Méhészkedés a Nagyberekben SMF 13. Kaposvár 1968. 26-38. 79 Somogy megyei Vendéglősök lapja 1907. febr. 5. 80 Megfázásra, de másra is pl. 1883-ban maláriára paprikás pálinkát ittak a Balaton mellett (Somogy 1897. márc. 23.) de a Drávánál is. 81 Jankó János 1902. 256. A Balaton déli partján végig fehér bor termett kivéve Faluszemest, Szárszót, Balatonszentgyörgyöt, Kéthelyt, a Bari hegyet és környékét. Siller is készült Lellétől Kilitiig. 82 Kodolányi János: A Mecsek paraszti szőlőgazdálkodása JPM évk. Pécs 1958. 147-175. Hasonló adatokat hoz a Mecsek szőlőhegyeiről. 83 Babus Jolán gyűjtése Rinyaszentkirály EA 12 638. 84 Somogy 1891. dec. 29. 1897. jan. 7. Stájerországból főként alma, Németországból főként alma és körte is behozatalra került. 85 Somogy 1899. okt. 22. Ebben az évben a nevezetesebb gyümölcsösökkel is baj volt (Kötcse, Pusztaszemes, Tótgúgy, Mocsolád) 86 Az 1896. évi 440. sz. szabályrendelet hatására. Hirsch Alfréd 1903. 33. 87 Simon József gy. MMgMA 561. 88 Igazán jó barackokat - emlékezet szerint is - csak 1930 körül kezdtek behozni 89 Gelencsér Sándor gy. RRM A 1182. 90 Csánki Dezső (szerk.): Somogy vármegye. Budapest 91 Somogy 1898. máj. 19-i száma rosszallóan nyilatkozott a kofaréteg kialakulásáról, mivel erősen megemelték az árakat. 92 Somogy 1899. máj. 18. jó paradicsomtermésről ad számot. 93 Gyulay Károly 1911. 11. 94 Somogy 1898. máj. 19,. drágálják a spenót árát a piacon. 95 Knézy Judit 1975. 117. 96 Simon József MMgMA 561. 23. p. leírása: „Maradiak voltak, akik csak keszőcén, muttymuruttyon, babon, tökön, krumplin, gánicán, hagymán és szalonnán éltek... Változatosságot csak a búcsúk, lakodalmak hoztak... " és S. gy. paraszti szemléletváltozás és gazdálkodás témakörben: Kaposmérő, Beleg, Kutas, Nagykorpád, Törökkopány 1978-81. 97 Gyarmati Erzsébet 1968-ban leírta, hogy Mosdóson még mindig szokás nyárig eltenni a füstölt húst RRM A 1227. 98 S gy. Törökkoppány RRM A 2291, B.szentgyörgy RRM A 3079, Gölle EA 12406, Zamárdi RRM A 2912. 99 Az 1930-as években Nemesvid monográfiájában írták le „tojással meg az Isten sem győzné megtölteni az arató gyomrát". Gerse Lajos-Szita Imre kézirata EA 4514. 100 Kutason özv. Kocsis Nandorné, 1928-ban odakerült jegyzőné mesélte el szemléletesen 101 Pl. Niklán (RRM A 2348, Hársházi István leírása), Vörsön (Simon Edit gy. RRM A 1220), Mosdóson (RRM A 1227). 102 EA 4523. Ebben az időben a törekvőbb falvak népe lenézte azokat, akik „öszöm-iszomért" is elmentek dolgozni. Rövidítés jegyzék: Agr. Sz. Agrártörténeti Szemle EA Ethnológiai Adattár (Néprajzi Múzeum) Eth. Ethnographia MMgMK Mezőgazdasági Múzeum Közleményei MMgMA Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára NÉ Néprajzi Értesítő NK Néprajzi Közlemények JPM Janus Pannonius Múzeum (évkönyve) SMF Somogyi Múzeum Füzetei SMK Somogyi Múzeumok Közleményei SMM Somogy Megye Múltjából RRMA A Rippl-Rónai Múzeum Adattára VMMK Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei VU Vasárnapi Újság