Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Knézy Judit: Hagyományok és újítások a paraszti táplálkozásban Somogyban (1880-1920)

HAGYOMÁNYOK ÉS ÚJÍTÁSOK A PARASZTI TÁPLÁLKOZÁSBAN SOMOGYBAN (1880-1920) 313 26 Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása és táplálkozása (XVIII-XX. sz.). SA 26. Kaposvár 1977. 58-59. és további s. gy.-ek Kutas, Kálmáncsa, Nagykorpád, Kaposmérő, Beleg községekben 1964, 1978-9. 27 Kerecsényi Edit: Pogányszentpéter anyagi kultúrája. In: Fejezetek Pogányszentpéter történetéből. SMF 12. Kaposvár 1968. 36-45. 28 Molnár László: Dél-Dunántúl mezőgazdasági szakoktatásának történetéből. Stúdium Historicum Simighiense I. Kaposvár 1978. 168. 71. 29 Erdősi Ferenc: Adatok az egykori Dráva hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. SMM 2. Kaposvár 1971. 204-5. Barcs három gőzmalma 1912-ben csak exportra termelt, a helyi lakosok a drávai hajómalmokban őrlették gabonájukat. 30 A soproni kereskedelmi és iparkamara ...jelentése 1876. évről. Sopron 1877. 630-645. A VU 1865. 6. sz. 64. p. a fonyódi hegyen szélmalom látható. 31 Knézy Judit: 1977. 39-41. 32 Sós József: A ciberéi malom. Somogyi Honismereti Híradó 1970. 1. sz. 22-29. p. Saját gyűjtés Nagyatádon 1971. EA 11 758. 33 Knézy Judit: A favázas lakóépítkezés emlékei a belsősomogyi Csököly, Gige, Kisbajom, Rinyakovácsi községekben. SMK 1. 1973. 209-227. 34 Kerecsényi Edit: 100 év népi lakáskultúrájának alakulása Csurgón. In.: Somogy Néprajza II. Szerk.: Knézy Judit. Kaposvár 1980. 26-27. Csurgón az 1870-es évektől kezdődően tömegesen épültek a szabadkéményes konyhák - írja. 35 Seemayer Vilmos: Régi tüzelőberendezések Dél-Zalában és Belső-Somogyban. NÉ XLIV. 1933. 49-63. írja, hogy a katlan helye nem állandó, ebből látszik, hogy késői alakulás eredménye. 36 Zentai Tünde: A dél-dunántúli település és népi építkezés változásai a XIX. században. Ház és Ember I. 1980. 37 Zentai Tünde: A parasztház fejlődésének dél-dunántúli története. Kandidátusi tézisek. Szentendre 1989. 1-18. Mike Györgyi: Szobabelsők. Lábod NK 1975. XX. 90-99. Simon József: Táplálkozás, konyha, cserépedények Balatonszentgyörgyön. NKXXI. 1976 59-95. 38 Kisbán Eszter: Korszakok és fordulópontok a táplálkozási szokások történetében Európában. Eth. XCV. 1984. 84-399. 39 A korabeli lapok (Somogy pl.) elsősorban azt kisérték figyelemmel, hogy a lakosság számára a mindennapi kenyér biztosítva van-e, rossz gabonatermés idején azt firtatták, hogy a kenyérpótlókból (hajdina, köles, burgonya) elegendő van-e. Az, hogy változatos-e az étrend, gazdasági íróknál már téma volt ekkor, de inkább nemleges volt a válaszuk. Keleti Károly: Magyarország népességének élelmezési statisztikája physiológiai alapon. Budapest, 1887. Széchényi Imre 1812. Hirsch Alfréd 1903. 40 Az Alföldön, Kis-Alföldön jóval nagyobb arányeltolódás történt a tésztaféle ételek javára, mint pl. a Dunántúl nagyobb részén. Hoffman Tamás-Molnár Mária: Paraszti konyha. Kiállítási katalógus. Budapest 1980. 72. 41 Csáky Elek: Adalékok Somogy megye lengyeltóti járásának néprajzához. Eth. 1897. VIII. 438-451. Kisbán Eszter. Népi kultúra, közkultúra, jelké, gulyás, pörkölt, paprikás. Bp. 1989. 84-89. 42 A szalonna még ekkor is, később is fontos étel úton lévők, mezőn dolgozók, de reggeli mellé is, továbbra is fontos zsírozó éppúgy, mint a kiolvasztott zsír. 43 Mezőgazdasági munkabérek Magyarországon. Budapest 1896. 83-89. 44 Keleti Károly 1887. 32. 49. Tolnáról, Baranyáról. Széchényi Imre 1892. 13-16. Somogyról írták. 45 Magyar Néprajzi Atlasz VI. 435-39. sz. térképek 46 Witt Lászlóné: Adatok Csurónagymarton népi táplálkozásához. Somogyi Honismereti Híradó 1978. 1-3. sz. 71-84. ötféle változatát írja le a krumplival dúsított „kaszásleves"nek húsos és húsnélküli változatban. De ennél kevesebb helyen előfordult, hogy burgonya nélküli ecettel habart véres baromfihúsos levest is kaszáslevesnek neveztek. 47 Várady Ferenc: Baranya múltja és jelene. Pécs 1896. I. 234-236. 48 Széchényi Imre 1892. 13-16. 49 Király István 1962. 2-30. és A szarvasmarha-tenyésztés átalakulása Somogy megyében 1848-1944. Agr. Sz. 1963. 4. sz. 177-207. 50 Martha Zsuzsanna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon és a budapesti tojástőzsdén. MMgMK 1969-70 285-305. 51 Jankó János 1902. 255-260. Baksay Sándor 1896. 300302. 52 Hirsch Alfréd 1903. 20-21. 53 Jansits Endre 1910. 1-64. 54 Gyulay Károly: Faluszemes monográfiája. Budapest 1911. 11. A község lakáskultúrájával, táplálkozásával, ruházatával kapcsolatosan írja le a változásokat. Számos utalást találni a Somogy с lap korabeli számaiban. 55 S. gy. Bonnyán RRM A 2261, Gálosfán RRM A 3577, Szülőkön MMgM A 629, 662, továbbá Gelencsér Sándor kézirata a Kaposmente táplálkozásáról RRM A 1182. 56 Dél-Somogyban a szuloki németek nem adták oda cselédlánynak lányaikat, de a szegényebb barcsi németek igen. 57 Kisbán Eszter: A kávé bevezetése Magyarországon. Eth. 1988. XCIX. 149-177. 58 Jankó János 1902. 222. 59 Kaposvárott pl. Hoff-malátakávé kivonatot a Babóchay patikában és Kohn Izidor szatócsnál lehetett kapni (Somogy 1897. febr. 17.-Í reklám). Búzából is pörkölték, bádogosok is készítettek kávépörkölőket, amelyeket szabad tűzön is lehetett használni. 60 Simon József gy. Balatonszentgyörgy MMgM A IV. 561. 61 Takáts Gyula 1986. 43. 62 Knézy Judit 1977. 41. Sós József 1970. 22-28. 63 Knézy JUC//M977. 42. Gyulay Károly 1911. 22. 28. Leírja, hogy Faluszemesen nagyobb háztartásokban nem hiányozhatott a kuglófsütő. 64 Szili Ferenc 1879. 329-331. 65 Zentai János: Két adat Ormányság népének régi ételeihez. JPM évkönyve 1963. XIII. 185-195. Külön figyelmet szentelt ormánysági kutatásaiban a főtt-sült pereccel kapcsolatos adatok felderítésének, mert Ormányság kultúrájára jellemzőnek találta a századfordulón 66 Knézy Judit: Változások a Káli-medence lakóinak táplálkozásában (1840-1960) VMMK 1985. 687-698. 67 Markó Imre Lehel: Nevezetes napok étkezése. Kiskanizsa 1954. EA 9432/1-6. 68 Simon Edit gyűjtése RRM A 1220