Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Knézy Judit: Hagyományok és újítások a paraszti táplálkozásban Somogyban (1880-1920)

HAGYOMÁNYOK ÉS ÚJÍTÁSOK A PARASZTI TÁPLÁLKOZÁSBAN SOMOGYBAN (1880-1920) 305 kezdett divattá válni, hogy jobb módú parasztlányokat beírathak polgári iskolába, ahol többek között háztartási ismereteket is tanultak. Változatlanul sokat jelentett egy-egy községben, ha értelmes kocsmárosné, papszakácsné, boltosné terjeszti az új ismereteket. Az alapfokú oktatás reformjai nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a parasztfiatalok megfelelő szakismerethez jussanak gazdálkodási színvonaluk emeléséhez, a középfokú szakoktatás hálózata nem alakult ki.

28 Ehelyett a falusi értelmiségiek (papok, tanítók, kereskedők, de földesurak, uradalmi tisztek, szaktanárok is) igyekeztek felvilágosító munkájukkal hatni a falusiak gondolkodására, hogy az addigi hagyományos gazdálkodással hagyjanak fel; előadásokat, tanfolyamokat tartottak, szövetkezetek (tej-, hitel- stb.) létrehozásában segédkeztek. 3. A táplálkozást közvetlenül érintő technikai változások A gabonakonjuktúra következtében megnövekedett a cereális alapanyagú ételek iránti kereslet is, ami együtt járt a lisztminőségek sokféleségének igényével is. A malomtechnika fejlődését elsősorban a városi lakosságot ellátó malom és pékipar, részben a liszt exportálásának lehetősége is inspirálta.

29 Az 1870-es években gomba módra elszaporodtak a gőzmalmok a megyében. Az 1876. évi iparosstatisztika már 40 gőzmalomról, 177 vizi-, 22 száraz- és 1 szélmalomról számolt be, ezek legnagyobbrészt gabonát őröltek, ezenkívül 19 olajütő is dolgozott.

30 Az egyszerűbb vízimalmok, a köves malmok magas száma a hagyományos őrlési módszerekkel előállított lisztfélék felhasználásának túlsúlyára utal (2. ábra). A gőzmalmok megjelenésével - visszaemlékezések szerint - megmaradt az a rendszer, hogy búzából háromféle lisztet, rozsból rozslángot, lisztet és korpát, zab- vagy árpaliszthez, ha egyáltalán akartak is legfeljebb csak kétféle lisztet kértek. A hasábsziták alkalmazásával viszont egyre kevésbé szitálták otthon különböző finomságúra az őrleményt.

31 A századfordulótól a patakmalmokat is egyre inkább korszerűsítették. A víztelen időszakban villanymotorral dolgoztak és a parasztőrlés mellett hasábszitákat is alkalmaztak. A patakmalmok egy része inkább csak darálást vállalt. A századfordulóra nemcsak emelkedett a gőzmalmok száma, de nőtt teljesítménye, kapacitása is, szívógázas, fagázas malmok is létesültek (pl. Szenyéren). A nagyatádi hengermalom 1900-1930 között nyolcféle lisztet őrölt, négyféle kenyérlisztet, kétféle ipari, egyféle takarmány lisztet és korpát duplafogós, egyszerfogós és sima hasábszitával. Kaposvárott a Hirschmann-féle malom napi 400 q-t teljesített 1910 körül.

32 1935-ben 151 helységben 210 vállalkozó malmát vették számba, nagyobb részük hengermalom volt. A tüzelőberendezések rendszere is átalakult. Az 1850-es évektől kezdődően hagyományos favázas lakóépítkezés (Zselic, Belső-Somogy déli fele) területén sem építettek a módosabb gazdák tömés- illetve téglafalú házaikban füstőskonyhákat,

33 hanem szabadkéményeseket közepükön téglakemencével (3. ábra), körülötte hátul körbefutó és szimmetrikusan elrendezett szabad tűzhellyel, amelyről a két közfalba vájt nyíláson át a szobabeli kályhákat fűteni lehetett.

34 Ebben az időben már két szobát építettek a rangjukat mutatni akaró családok. A katlan helye változó lehetett (4. ábra). A meglévő füstös konyhás házak egy részében még a XX. század elején se mindegyikben volt katlan, hanem láncon lógó szögletes aljú bogrács (5. ábra), esetleg alatta félkör alakú fallal (kanyarék-kal, 2. Nagydobszai Csullag vízimalom 1905 körül. Mernyei uradalomé (Reprógneg. MMgM AVIL A. 149. 195).