Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Kovács Gyöngyi - Rózsás Márton: A barcsi török palánkvár

A BARCSI TÖRÖK PALÁNKVÁR 181 41 Hasonlók maradványait találták Ozorán és Újpalánkon is (Gerelyes 1988. 279, 40. kép; Gaál 1985. 188-189). 42 Az egykori török erődítésekben igen nagy számban tártak fel vermeket, hulladékgödröket. Az ozorai szemétgödrök kapcsán több hasonló példát (Újpalánk, Visegrádalsóvár, budavári palota északi külső udvara, belgrádi vár) említ Gerelyes I. (1988. 280). 43 Vö. jenipalánki vár leírásával (Is. 36. jegyzetben: Gaál 1985. 188); török kori gödörházat közölnek Ozoráról is (Gerelyes 1988. 278, 38. kép). 44 A 16-17. század fordulójára a török hadvezetés a legfontosabb várakban túlsúlyra juttatta az értékesebb alakulatokat, s ezzel egyidőben „ráctalanította" őket (Hegyi K.: Délszlávok és magyarok. A hódoltság török várőrségei. História 1995/3. 12; Uő.: 1995. 102-103). A kisebb várakban, ha éppen tetten érhető a török hadvezetésnek ezen törekvése, az utóbbi nem feltétlenül történt meg. 45 Ez a típusú kerámia Magyarországon elsősorban a déldunántúli várakból ismert, egyértelműen a délszláv (tágabban balkáni) származású katonasághoz ill. lakossághoz kötődik. A Balkánon, különösen Boszniában, a kézi korongolású edények előállítása és használata napjainkig fennmaradt, ez a fazekasság a magyarországi hódoltsági leletekhez számos közeli párhuzamot szolgáltat. 46 A vastag falú, pelyvával soványított anyagú sütőharangok a balkáni népesség körében máig kedvelt sütési mód jellegzetes eszközei. 47 Nagyon hasonló kályhaszemek kerültek elő a közeli Babócsán (Magyar 1990. 32-42. t, 19. kép 3, 20. kép, 21. kép 3), a szerző ezt részben a középkorra keltezi. 48 A két fülű tároló edény II. Oszmán (1618-1622) pénze által keltezett rétegből származik. Közeli párhuzamai ismertek Válról (Gy. Kovács-G. Hatházi: A Postmedieval Find-complex from vál. AAH (megjelenés alatt), ill. a budavári palotából (Gerelyes /.; Török leletegyüttesek a büßende 1971. = Bende L: A törökkori magyar végvárakról. Hadtört. Közi. 18 (1971/3) 501-527. Esterházy 1989. = Esterházy Pál: Mars Hungaricus. In: Esterházy Pál Mars Hungaricus. S. а. г.: Iványi E., szerk.: HausnerG. (Bp. 1989) 102-202. 465-505. Feld et all. 1988. = Feld I.-Kisfaludi J.-Vörös I.-Koppány T.-Gerelyes I.-Miklós Zs.: Jelentés az ozorai várkastélyban és környékén 1981-85-ben végzett régészeti kutatásokról. BBÁMÉ 14 (1988) 261-337. Gaál 1985. = Gaál A.: Török palánkvárak a Buda-eszéki út Tolna megyei szakaszán. In: Magyar és török végvárak, 1663-1684. Studia Agriensia 5 (Eger 1985) 185-197. Gerelyes 1988. = In: Feld et all. 277-280. Hegyi 1995. = Hegyi К.: Török berendezkedés Magyarországon (Bp. 1995). Jankovich 1976. = Jankovich-B. D.: Adatok a Rinya-völgy középkori településtörténetéhez. Somogy megye múltjából. Levéltári Évk. 7 (Kaposvár 1976) 3-37. Magyar 1990. = Magyar K.: Babócsa története a honfoglalástól a mohácsi vészig. In: Babócsa története (Babócsa 1990)15-219. davári palotából (1972-1981) TanBpM 23 (1991) 30, 10. kép 1, de ennek oldalát benyomkodott bordák díszítik). 49 Ozorán szintén igen csekély a kiöntőcsöves korsók mennyisége (Gerelyes 1988. 280). 50 Takáts S.: A dohány elterjedése hazánkban. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból (Bp. 1961)256-267. 51 Formai párhuzamát (füllel) kerámiából ismerjük: Fehér G.: A pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei. JPMÉ 1959. 5. kép 6. 52 Az elvámolt vastárgyak között több lehet balkáni: Fekete L.-Káldy Nagy Gy.: Budai török számadáskönyvek 1550-1580. (Bp. 1962) 581-586). 53 Magyarországra mára 16. század második felében, majd később is több tízezer számra, nagy mennyiségben hoztak be Stájerországból különféle fémeszközöket (Zimányi V.: Magyarország az európai gazdaságban 1600-1650. (Bp. 1976) 150; Gecsényi L: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16-17. század fordulóján. Száz 127 (1993) passsim; Ls. még köv. jegyzet). 54 A kés a KÜ/90. I. szelvény 2. gödrének alsó, 1595. évi pusztuláshoz köthető omladékrétegéből került elő ( a stájer késekről: Holl. I.-Parádi N.: Das Mittelalterliche dorf Sarvaly. Fontes ArcHung (Bp. 1982) 75-77). 55 Több érem az Ál/94, szelvényünkben megfigyelt, paticsszemcsés, szemetes réteggel borított járószintről került elő, közülük II. Oszmán (1618-1622) aleppói veretű „onluk"ja értékesebb a keltezés szempontjából. (1618-ból a várőrségről zsoldjegyzéket ismerünk!) Az érem meghatározását Szilágyi Mihálynak köszönjük. 56 Tárgyfotók: Kádas Tibor (MTA Régészeti Intézete). Tárgyrajzok, térképek: Ősi Sándor (MTA Régészeti Intézete). Helyszíni felmérési rajz: Egyed Endre (MTA Régészeti Intézete). Várárok metszetrajza: a helyszíni felvételt Tálos János készítette (kaposvári múzeum?), az áthúzást Merényi Armandné (MTA Régészeti Intézete). Roth 1970,. = Roth, F. О.: Wihitsch und Weitschawar. Zeitschrift des Historischen Vereins für Steiermark 61 (1970) Rúzsás 1979. = Rúzsás L: Barcs a feudalizmus korában. In: Barcs múltja és jelene. Szerk.: Bihari O. (Barcs 1979) 3-37. Szakály 1971. = Szakály F.: A babócsai váruradalom 1561es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Somogy megye múltjából. Levéltári Évk. 2 (1971) 51-84. Szegő 1911. = Szegő P.: Végváraink szervezete a török betelepedéstől a tizenötéves háború kezdetéig 1541-1593. (Bp. 1911) Vass 1993. = Vass E.: Szigetvár város és a szigetvári szandzsákjelentősége az Oszmán-Török Birodalomban 1565-1689. In.: Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. Szerk.: Szita L. (Pécs 1993) 193-217. Vándor 1994. = Vándor L: Kanizsa története a honfoglalástól a város török alóli felszabadulásáig. In: Nagykanizsa. Városi monográfia. Szerk.: Béli J.-Rózsa M.-Rózsáné Lendvai A. (Nagykanizsa 1994) 217-424. Velics-Kammerer 1886. = Velics A.-Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek I. (Bp. 1886). II. (Bp. 1890) Veress 1992. = Veress D. Cs.: Várak Baranyában (Bp. 1992) IRODALOM