Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Kovács Gyöngyi - Rózsás Márton: A barcsi török palánkvár

A BARCSI TÖRÖK PALÁNKVÁR 165 oldalon középen még egy kisebb, háromszög alakú bástya nyúlik ki a folyó felé. A vár belső területén „kastélyszárny" látható, ennek egyik helyisége a „moscha" azaz a mecset. Az erősséget vizesárok veszi körül, melyen híd vezet a kapuhoz. A kapu előtt jellegzetes, háromszög alakú a védőmű.

21 Tudomásunk szerint Barcs török vára ekkor, 1664ben szerepelt utoljára a végvári harcokban. Evlia Cselebi török utazó, aki a környéken 1664-ben, a téli események után fordult meg, már nem tesz róla említést, noha több környékbeli, még álló palánkról részletes leírást közöl.

22 Jóval később, a török ellenes visszafoglaló harcok (1684-1686) ugyan még érintették Barcsot, ahol a szigetvári törökök sáncot is építettek, hogy néhány császári szövetséges csapattest Dráván való átkelését megakadályozzák.

23 Ezek az események azonban már nem tartoznak a barcsi török palánk történetéhez. 1989-től 4 ásatási idényben, szerény anyagi keretek között, leletmentő, egyben hitelesítő szondázó ásatások végzésére nyílt lehetőségünk a vár egykori, mára nagyrészt beépített, ill. magántulajdonban lévő területén.

24 Korábbiakban a barcsi középkori

25 és a török kori várat általában azonosították, a várhelyet a Barcstól ÉNy felé eső Vukovári-mezőbe (3. kép) tették.

26 Ezt a nézetet egyértelműen cáfolták egyrészt M. Aradi Csilla és Rózsás Márton 1992. évi ásatásai ez utóbbi területen, ahol a középkori Valkó templomát sikerült feltárni,

27 másrészt pedig Rózsás Márton régi térképekkel,

28 régi irodalmi utalásokkal

29 és helyi hagyományokkal,

30 valamint felszíni anyaggyűjtéssel

31 is alátámasztott több mint 20 éves helytörténeti kutatásai.

32 Az említett kutatások a török vár helyét minden kétséget kizáróan Barcs belvárosába, a róm. kat. templom szomszédságában lévő, attól DNy felé eső, a Dráva egykori magaspartján fekvő területre jelölték ki (3. kép és 4. kép). E terület, mely kiterjed a Nagyhíd u. 1-3-5-7. sz. telkekre (Otártics-kert), a volt Költségvetési Üzem (KÜ) udvarára, ill. részben a 2. sz. Általános Iskola (Ál) udvarára és a rk. plébánia telkére, jelenleg közel 6 m magas az alsóbb (egykori meder) részhez viszonyítva (tfm. 109,60 m), távolsága a mai Drávától 1,5 km.

33 Kutatásaink eredményeként sikerült végleg lezárni a török vár helyével kapcsolatosan kialakult hosszabb ideje tartó bizonytalanságot. Az eddigi feltárások alapján egyértelműnek látszik, hogy a török palánknak középkori előzménye nem volt, tehát török építésű erősség volt, s a 15. századi barcsi kastélyt más helyen, feltehetően valahol a középkori, ill. török kori magyar polgári település

34- a mai Barcstól Ny-ra, a vár helyétől mintegy 3,5 km-re lévő Pusztabarcs (3. kép) - környékén kell keresni. A törökök e romjaiban a 16. század második felében még nyilván létező középkori erősséget mellőzve emeltek egy új várat egy egészen más helyen. Ennek oka talán a következő: az új várnak a Dráva partján egy olyan helyre kellett épülnie, ahol a török hídfőállást, egy nagyobb kikötőt létesíthetett, ahol a török flotilla biztonsággal állomásozhatott. A középkori kastély pedig, mely eredetileg alapvetően gazdasági központ lehetett a polgári település közelében, helyileg erre a célra nem felelt meg. Kutatásainkkal, a régészeti feltárásokkal a vár teljes alaprajzát távolról sem tudtuk tisztázni, de a terepviszonyok behatóbb vizsgálatával és az ásatási 3. Barcs és környéke