Somogyi Múzeumok Közleményei 12. (1996)

Magyar Kálmán: Nagyatád és környéke XI.-XV. századi településtörténete és régészeti emlékei

NAGYATÁD ÉS KÖRNYÉKE XI-XV. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 137 Pihenő és vadászkastélyként épült a XV. század II. felében a ma Nagyatádhoz tartozó ötvösi Batthyány-Báthori vadászkastély. Hiszen ezidőtájt keletkeztek Somogy legjelentősebb reneszánsz várkastélyai, mint a koroknyai Korothnai családi vár. Jól ismert, hogy a kis vagyonú köznemesből - patrónusai révén - nagyhatalmúvá, somogyi főispánná, nádori és sziavon ítélőmesterré váló Korothnai János korothnai birtokközpontjában - 1460-1480 között - építette fel várkastélyát.

100 S ez időtájt keletkeztek Somogy legjelentősebb reneszánsz építészeti emlékei. Ekkor építették várkastélyaikat - a gyorsan meggazdagodó - somogyi középnemesek: a Velencében jelentős bankbetéttel rendelkező Szerdahelyiek (Báth, 1478) és a Zákányiak. 14501480 között építették fel a Héder-nembeliek rupolujvári (kaposvári) várukat. Továbbá ekkor emeltek díszes várkastélyt Nagyatád környékén, így pl. Berzencén, Szenterzsébeten (15. ábra) és Barcson a Berzenceiek, valamint Forster György és a Bakonyi család. 14491459 között a Tapsonyi Anthimek tapsonyi várkastélya is felépül. 1464 táján említik a középnemesi sorból az alispánságon át Mátyás kincstartójáig, ajtónállómesteréig, majd bosnyák, dalmát, horvát és szalov bánná emelkedő Laki Thuz János (Öreglaki) várát.

101 A felemelkedő köz- és középnemesség öreglaki, korothnai, szenterzsébeti, barcs és báthi várkastély építkezéseinek az ismeretében természetes, hogy - a megye ekkor leggazdagabb birtokos urai - a Marcaliak, majd a Batthyányak és a Báthoriak is jelentősebb várépítkezéseket, átalakításokat végeztettek ebben az időszakban. Az 1450-es évektől tudunk a Marcaliak fejérkői, marcali, babócsai építkezéseiről, illetőleg valószínűleg a zákányi, segesdi erősségeik is az új stílus fényűző formájába öltöznek.

102 A XV. század második felében - talán akkortájt, amikor Mátyástól kieszközlik az atádi birtok számára a heti és az országos vásártartási jogát - épülhetett a Batthyányak ötvösi várkastélyának első periódusa. Majd a fényűzőbb kivitelű 1505-1510 táján, Batthyány Benedek, budai várnagy, előbb királyi kincstartó révén. (16. ábra) 2. Egyházak és települések régészeti emlékei Közismert, hogy a középkori települések magját legbiztosabban a temploma, illetőleg a temetője alapján határozhatjuk meg. Ezekre - a régészeti anyagok mellett - többnyire az írásos feljegyzések, források, de a XVIII. századtól a História Domusok, valamint a Canonica Visitatio-k szolgálnak róluk, általában a pusztulásukról felvilágosítással.

103 A Nagyatád történetével 1933-ban alaposan foglalkozó Buries László a középkori Atád egyházairól a következőt írja: „A XVIII. századbeli (1703-1711 közötti) rác betörés után a segesdi szentferencrendi kolostor atyái kénytelenek voltak a megrongált rendházat elhagyni és ezek közül kettő a Nagyatádtól félórányira fekvő 16. ábra. Reneszánsz püspökfejes kályhacsempe a várkastély feltárásából (1970. M. Hrotkó Zsuzsanna rajza) Prokop (horvátul irtás, átvágás) nevű helységbe költözött... és pedig a félig romokban hagyott Szent Mihály templom mellé épített zárdába... A Szent Mihály templom eredetileg is a minorita szerzeteseké volt, akik azonban a Rákóczi féle felkelés folyamán vívott harcok miatt elköltöztek." Ez az adat talán a XVI-XVII. századi és a XVIII. század elejéig működő nagyatádi első ferences zárdáról szól, amelyet a támadások miatt elhagytak. Majd a rácok visszaszorítása után Nagyatád belsejében épített fel a lakosság egy kis templomot, amelyet 1729-ig használtak. Ezután 1721-ben telepítette be újra Czindery Ferenc Ignác a szentferenc-rendbelieket, akik először faházikókban laktak és egy fakápolnát használtak a régi urasági csordás egykori lakóhelyén.

104 (6. ábra) A ma is álló Rókus-kápolnát viszont csak 1743-ban építették fel Kisatádon. S a mai Atád és az ún. Kis-Atád lakosságának a temetője a két - ma is létező - templom körül volt egészen a XVIII. század végétől a XIX. század elejéig.

105 (6. ábra) Pesty Frigyes 1864-ben feljegyezte, hogy a mintegy 1/4 óra távolságnyira a várostól Ny-ra van a Pusztaszentegyházi dűlő. 1721-ben itt volt a Szent Mihály nevezetű kápolna, és ugyanitt lehetett előbb a város /s.

106 (6. ábra) Ugyanakkor a Prokopó dűlő, a régi Margit puszta környéki Barát lakás területéről megemlíti, hogy „midőn