Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Pásztor Adrien: A kora és közép avar kori gyöngyök és a bizánci éremleletes sírok kronológiai kapcsolata

A KORA ÉS KÖZÉP AVAR KORI GYÖNGYÖK ÉS A BIZÁNCI ÉREMLELETES SÍROK KRONO­LÓGIAI KAPCSOLATA 73 ikergyöngy társaságából említhetünk egy sötét­barna példányt. Kölesgyöngyök: A dm: 0.4 cm-es vagy ennél kisebb méretű gyöngyöket soroljuk e kategóriába . A késő római időben (sötétbarna, fekete színben) majd a ger­mán sírokból (világosbarna, barnássárga, sötét­barna színekben) ismerhetjük példányaikat (Nádorfi Gabriella szíves szóbeli közlése). A Szegvár-oromdülő 1. sír gyöngye (színe és mérete alapján) feltehetően a gepida leletanyag példánya­ihoz hasonlíthatott. Kronológiailag pl. a törökbálinti sír barna színű gyöngye kapcsolható a szegvári lovassírhoz (KOVRIG 1957, 120.), melynek lelethorizontja a „P" függesztöfüles kard­dal, a nagylemezgömbös fülbevalókkal a Kiszombor О 2. sírral hozható összefüggésbe. A kölesgyöngyök virágkora az avar kori sírokban 7. század utolsó harmada. Ekkor már meghatározó­an jellemzik a gyöngysorokat a kisgyöngycsüngős fülbevalók megjelenésével egyidejű, sárga, sötét­barna színű példányaik. A 8. században és a 9. század első felében is divatban maradnak (KOVRIG 1963, 143; SZŐKE 1992, 874.) (I.t. 1.22) Szemesgyöngyök - lapított gömb alakú, fehér alapon 3 db kidombo­rodó zöld szemmel (Tác: 1 db) (I.t. 8.1); - lapított gömb alakú, barnásfekete, fekete alapon 3, 4 , 5 db lapos vagy domború sárga szemmel (Budakalász: 1 db iker; Szegvár-Sápoldal 5. sír: 1 db; Krstur: 1 db (?); Tác: 2 db) (I.t. 8.3-8.5; I.t. 18). Már a késő római, 4. század végi lelet­anyagban is megjelent ez a típus (pl. Csákvár, Nádorfi Gabriella szíves szóbeli közlése), de előfordul a késői (6. századi) germán (langobard: pl. Cividale In: I longobardi, 452, 454, X.138;) leletanyagban és a meroving kori frank temetőkben (KOCH 1977, 198, Taf. 1, 1.9-1.10) is felbukkan: a Schretzheimi temető leletanyaga alapján az 560-620/630-as időszak­tól az egész 7. századra jellemző típus; (KOCH 1977, Taf. 2. 24.7; 2.8) a fekete vagy sötétszür­ke/sárga szemes típus 590-650/660 közötti idő­szakban élő, hosszú életű típus. Az avar lele­tekben a 7. század végéig, 8. század elejéig ki­mutatható divatja: köles és dinnyemag alakú gyöngyökkel Závodról hozhatunk példát (KISS 1984, 172, 87t. 24); - lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon 3-4 kiugró fehér szem és körülöttük 3-4 fehér hu­rokfolyatás (Jutás: 1 db; Szentendre: 1 db; Tác 1 db) (I.t. 11.1). Vörösesbarna alapon 4-5 fehér kiugró szem, sárga hurokfolyatással (Mező­berény: 1 db iker: 4 fehér szemmel és 4 okkersárga hurokfolyatással; 5 szemmel és 5 hurokfolyatással: Jutás: 1 db; Szegvár-Sápoldal 5. sír:1 db; Tác: 3 db és 1 db iker) (I.t. 11.2­11.5; I.t. 19). Frank párhuzam alapján 590/600­kb. 610 közé keltezhető (KOCH 1977, Taf. 2, 20.1) nyugat-európai feltűnése; - lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon 5 fehér lapos szem, a gyöngy furatai körül 1-1 fe­hér vonalfolyatás (Tác: 1 db) (I.t. 9); - lapított gömb alakú ikergyöngy, fekete alapon 3-3 kiugró fehér szem, közöttük 3-3 sárga la­pos szem, a furatok körül fehér vonalfolyatás (Tác: 1 db) (I.t. 10.1); feltehetően hosszú életű típus, a 7. század utolsó harmadából, pl. Andocsról említhetünk hasonlót, kisgyöngy­csüngős fülbevalóval (GARAM 1972, 12. ábra 39. sír 5.); - lapított gömb alakú, barna alapon 3 lapos fe­hér/kék pávaszem (Szentendre: 1 db) (I.t. 12.1), amelynek példányai az avar emlékanyagban rit­kán fordulnak elő, akkor is inkább a síkból kiug­ró szemű változata kedvelt (pl. Budakalász 395. sír): meroving kori párhuzamai (pl. Schretzheim 351, 411, 506, 597. sírok) alapján az 591­620/630-as évek közé keltezhetők (I.t. 12.1); - lapított gömb alakú, szürkésfekete, barnás­fekete, fekete alapon 4 fehér/kék kiugró páva­szem (Békéscsaba: 1 db (?); Krstur: 1 db; Linz 2 db iker; Szentendre 1 db iker; Tác: 1 db) (I.t. 12.2; 20). Divatjuk már a 6. század második felében, meroving kori bajor területen megfi­gyelhetjük (KOCH 1968, 54), s amelyek hosszú életű viseletét még a linzi 132. sír füzére is mutatja. Frank analógiát a 620/630-as időszak­ból említhetünk (KOCH 1977, 204, Taf. 2, 24.9). Avar kori füzérek kedvelt típusa: egyes, ill. iker változatban a 6. sz. végétől még a 7. sz. utolsó harmadában is (ez utóbbi időszakra kiragadott példaként: a csákberényi 414. sír gyöngysorá­ban is) megtalálható. - lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon 4 fehér/kék kiugró pávaszem, két oldalt a fűzőlyu­kaknál 1-1 fehér fehér vonalfolyatás (Jutás: 2 db) (I.t. 13); frank párhuzamok 560-600 közötti időkben mutathatók ki (KOCH 1977, 201, Taf. 2, 16.1-16.3); - lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon 4 fehér/kék kiugró pávaszem, körülöttük 4 sárga hurokfolyatás (Szentendre: 1 db és 2 db iker; Mezőberény: 1 db iker) (I.t. 15.3; 21.1); - lapított gömb alakú, vörösesbarna alapon 5 fehér/kék kiugró pávaszem, körülöttük 5 fehér hurokfolyatás (Jutás: 1 db; Mezőberény: 2 db, közülük az egyik kúpos formájú; Szentendre: 1 db; Tác: 1 db). Az előző típushoz hasonlóan a legkorábbi avar emlékek között is megtalálható, hosszú életű — az egész 7. századon át élő — típus: az avar honfoglalók első generációjának nyakláncain is fellelhető, mint ahogy azt a pókaszepetki 72. sír (Cs. SÓS 1973, 1. kép), a Fenékpuszta-horreumi 11. sír (BARKÓCZY 1968, PI. LXI.4.), a Szigetszentmiklós-hárosi 8. sír (CS. SÓS, 1961, 7. kép) vagy a várpalotai

Next

/
Thumbnails
Contents