Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Szentpéteri József: Cartographia Avarica Térképészeti észrevételek Adam-tól Bajánig

CARTOGRAPHIA AVARICA TÉRKÉPÉSZETI ÉSZREVÉTELEK ADAM-TÓL BAJÁNIG 241 nek meghatározási igénye. írott történeti forrása­ink kizárólag az avar birodalom fennállásának utolsó szakaszára vonatkozó adatokat tartalmaz­nak a kagáni székhelyről, az ezt megelőző idő­szakra nézve csak feltételezésekre szorítkozha­tunk. Alábbi munkahipotézisemmel ennek a kér­déskörnek árnyaltabbá tételéhez szeretnék hozzá­járulni. Elsősorban azt vizsgálom, hogy az írott kútfők és a kora avar korszak régészeti lelőhelyeinek összevetésével lokalizálható-e a Baján-dinasztia vezette kaganátus hatalmi központja a Kárpát­medencében, s ezzel szoros összefüggésben, hogyan magyarázható a későantik ékszerekkel jellemezhető Keszthely-kultúra és a különböző germán népességek elterjedési területe az avar fennhatóság alatt. A kora avar kagáni székhely meghatározását az írott kútfők ezzel kapcsolatba hozható — megle­hetősen szórványos — adatainak összegyűjtésé­vel, a különböző hadjáratok 15 valószínűsíthető felvonulási és visszavonulási útvonalainak mérle­gelésével, 16 majd a legfontosabb korabeli régé­szeti lelőhelyekkel való összehasonlítással kísér­lem meg. Bár az avar birodalom hatalmi központjának pontos helyéről hallgatnak a kútfők, magát a terü­letet egyöntetűen Pannoniának nevezik. Ezt az információt kutatásunk ez idáig nem vette szó szerint, toposként kezelte, hiszen már a legko­rábbi régészeti hagyatékuk az egész Kárpát­medence birtoklásáról tanúskodott. Vegyünk elő­ször szemügyre néhány erre vonatkozó bizánci és nyugati forrást (a Pannoniára vonatkozó kiemelé­sek a továbbiakban tőlem származnak): PAULUS DIACONUS II.7.: „Alboin saját szállás­területét, azaz Pannoniát barátainak, a hunoknak juttatta..."; 17 AGNELLUS 95 (p. 338,28-32): „Ezután kivonul­tak a langobardok ... Azokban a napokban felkelt az avarok népe s Pannoniába jött"; THEOPHANES BYZANTINUS apud PHOTIUM, Bibliotheca 64 (p. 77,28-36): „Később jöttek az avarok és kérték, hogy Pannoniában lakhassa­nak..."; 19 MENANDER PROTECTOR EL p. 208,11 ­210,2.: „Tiberios követséget küldött Bajánhoz, az avarok vezéréhez... Jóannést rendelték ki... Ez megjelent Pannoniában, s magát Bajánt meg az avarok haderőit a rómaiak területére vitte át"; MENANDER PROTECTOR EL p. 471,25 ­476,25.: Sirmium ostromlására „Baján... a Száva folyóhoz jött... Sok masszív vízijárművet gyűjtött össze Felső-Pannoniában (Pannónia Superior) a Dunán ... ugyanis attól tart, hogy a rómaiak (a perzsák elleni háború befejezése után) egész had­seregükkel az avarok ellen vonulnak. Akkor ez a város (Sirmium) lenne a legalkalmasabb erődített támaszpont ellenfeleikkel (az avarokkal) szemben, akiktől sem igazán nagy folyó, sem más terep­akadály nem tartaná távol őket"; 1 IOHANNES EPHESIMUS VI. 24. (p. 247,27 ­248,13): Az avarok királya követség útján kérte II. Justinus bizánci császárt, hogy „küldjön hozzá mestereket és építészeket palota meg fürdő eme­lése céljából. Ezek el is mentek, megépítették, elkészítették neki a palotát és a fürdőt..."; 2 MENANDER PROTECTOR EL p. 476,26 ­477,18.: Baján kagán Sirmiumot úgy jellemezte, hogy „a város ... egészen közel fekszik" az avar seregből dezertálok számára. 23 A fenti idézetekből világosan kiderül: a kortár­sak pontosan tájékozódtak az avar hadmozdula­tokról, ismerték a kagáni székhely pontos helyét ­ha másból nem, Joannes bizánci hadvezér és a „kölcsönadott" építőmesterek tevékenységéből ez egyértelmű. Az avar közösségek teljes ismert régészeti ha­gyatékát egy sajátos, a társadalom rétegzettségét régészeti adatok figyelembe vételével tükröző szempontrendszerrel minősítettem. 24 A hagyomá­nyos tárgytipológián nyugvó belső időrend szerint négy szakaszra osztottam az avar és a magyar honfoglalás (567 és 895) közé eső időszakot (kora és késő avar korszak első illetve második fele), így négy olyan térképhez jutottam, amely az idő múlása szerint mutatja az Avar Birodalom regio­nális központjait. 25 Közülük most a legelső, az avar korszak első felére (567-626/630) vonatkozó térképet elemzem részletesebben, hiszen a többin bemutatott eredmények összhangban vannak a kutatás jelenlegi álláspontjával. Az avar kori régészeti hagyaték legjelentősebb hányada a 815 fegyveres és/vagy lovas lelőhelyen került elő. A lelőhelyek elterjedési térképeinek vizsgálatakor feltűnt, hogy a legkorábbi időkben nem a Duna bal partján, hanem a Duna jobb olda­lán húzódnak, illetve a Dunántúl keleti részén találhatók a fegyverekben leggazdagabb közössé­gek temetkezési helyei. Ez a jelenség katonai szempontból ellentmondott a Duna-Tisza-közén feltételezett kagáni központnak, hiszen ebben az esetben egy bal parti védelmi vonal lenne a cél­nak megfelelőbb. Térképen rögzítve a legkorábbi, bizonyosan Baján-korabeli lelőhelyeket, olyan területek (régiók) körvonalazódtak, melyek szerint egyes vidékeket egy-egy regionális központ veze­tője (fejedelmi rangú személy, hadvezér ?) irányí­tott. A legjelentősebb lelőhelyek a Dunántúlon koncentrálódnak, és ezek részben a római útháló­zatra épülő településrendszert rajzolnak ki (3. térkép). A térség közepén feltételezett kagáni székhely, a pannóniai hatalmi központ földrajzi helyének kiválasztása elsősorban azzal magyarázható, hogy a türkök támadásától tartó Baján az erős természetes akadályt biztosító Duna mögé húzó­dott. Keletről, az egykori római limes mentén katonai települések egész sora védte a kagáni

Next

/
Thumbnails
Contents