Somogyi Múzeumok Közleményei 11. - A népvándorláskor fiatal kutatói 5. találkozójának előadásai (1995)

Szentpéteri József: Cartographia Avarica Térképészeti észrevételek Adam-tól Bajánig

240 SZENTPETERI JÓZSEF például az oly sok — ám nem eredménytelen — vitát kiváltó kettős honfoglalás elméletének egyik sarokpontja, az egymást kiegészítő késő avar kori és honfoglaláskori magyar lelőhelyek egyazon térképen való ábrázolása is. 3 Minden kutató oly mélységben merül el témájá­nak feldolgozásában, amennyire érdeklődési köre és a rendelkezésére álló információk azt lehetővé vagy szükségessé teszik. Nincs ez másként a népvándorláskor-kutatás területén sem. Ha a té­ma súlya nem kívánja, akkor vázlatos ábrázolá­sok is elegendőek a mondanivaló alátámasztásá­ra. Ha az avar birodalom története áll a munka középpontjában, akkor természetesen ugyanazon iskola másik képviselője a lehető legprecízebben ábrázolja a kaganátus nemzetközi helyzetét (bár az avar törzsterület határainak pontossága hagy némi kivetnivalót maga után. Az avar kori Kárpát­medence ábrázolásakor már csak a monográfiá­ban tárgyalt, közismert lelőhelyek számbavételére szorítkozik Walter Pohl. Nem is várhatjuk el tőle, hogy amit a magyar kutatás nem végzett el, az avar kori lelőhelyek pontos számbavételét, azt elvégezze helyettünk. Bár az első nagyobb igényű áttekintés a fenti munka közlésekor már négy esztendeje megtörtént. 4 Erdélyi Istvánnak az 1970-es évek végéig az MTA Régészeti Intézetében folytatott anyaggyűj­téséből kiindulva (amely az avar kori lelőhelylis­tákból, 1:150.000-es léptékű megyei térképekből és áttekintő összegzésből állt), azt továbbfejleszt­ve és korrigálva került sor az avar korszak legje­lentősebb lelőhelyeinek első olyan összefoglalá­sára, amely hosszabb távon is kiállta az idők próbáját. A legfontosabb avar kori lelőhelyeket tartalmazó áttekintés Bóna-Szentpéteri munkája 5 (1. térkép), amely több műben is továbbélt: a nemzetközi szakirodalomban Bálint Csanád tette ismertté; 6 az időrendre vonatkozó határvonalak átvételével kiállítások katalógusaiban is megje­lent. 7 Alapanyagául szolgált a nagyközönségnek szánt magyar Történelmi Atlasz térképeinek is: a kora és a késő avar korszak legjelentősebb lelőhe­lyei, regionális központjai két színes lapon jelen­nek meg rövidesen. 8 Röviden szólnom kell arról a jogos észrevétel­ről, miszerint egy adott korszak — főleg temetke­zési helyekről előkerült — leleteinek térképes rögzítése nem tükrözheti pontosan a vizsgált bi­rodalom hatalmi szféráját, csupán annak telepü­lési területét. 9 Esetünkben az írott forrásokból sejthető gyepű, 10 az időről-időre mozgó, változó határvédő rendszer szerves részét képezte az avar birodalomnak, az viszont kérdéses, mennyire lehet azt térképes formában is hűen körvonalazni. Hasonlóképpen a közeljövő feladata lesz a belső, sűrűn lakott térségek helyi, vagy regionális jelen­tőségű központjainak meghatározása, a források­ban több néven szereplő fejedelmi székhely (hring, regia, campus 11 ) körzetének, esetleg pon­tos helyének megtalálása. Ezek is a történeti kartográfia lehetséges feladatai közé tartozhat­nak, csakúgy mint a gazdaság-, településtörténet­és életmódkutatás terén is sajátos segítséget nyújthat a társ-segédtudomány, a régészet szá­mára. A lelkiismeretes munkával elkészített tér­kép ugyanolyan szellemi termék, mint bármely nagyobb lélegzetű tanulmány, ezért nem véletlen, hogy a történeti földrajz területén vitathatatlan érdemeket szerző Györffy György kiállt a térkép­tervezés szerzői jogainak védelme, a korrekt átvé­tel és idézés gyakorlata mellett. 12 Térjünk vissza kiindulópontunkhoz, az avar le­lőhelykataszter folytatásához: a Magyar Nemzeti Múzeumban 1991 óta folynak széleskörű hazai és nemzetközi együttműködéssel az ADAM2 munká­latai. A kárpát-medencei avar birodalom törzsterü­letéről és sajátos anyagi kultúrájának kisugárzási pontjairól jelenleg már 3.600 lelőhely ismert. Az előzetes becslések szerint ezer avar kori telep­nyom lokalizálása történt meg a Magyarország 11,7 %-át érintő 13 topográfiai terepbejárások so­rán - hatalmas feldolgozásra váró adattömeget nyújtva a korszak településtörténetének és élet­módjának vizsgálatához. A felújított avar lelőhely­kataszter abban az értelemben úttörő vállalkozás, egyben kísérletnek is tekinthető, hogy az eddig elkészült tíz MRT-kötet eredményeit és módszer­tani előnyeit hasznosítva a történelmi múltnak csak egyetlen időrendi metszetét adja (567-895), ám az egész Kárpát-medencére való kitekintéssel építi fel naprakész (esetünkben: „évrekész") in­formációkat tartalmazó adatbázisát. Az ADAM2 ezen a helyen legérdekesebb része a 25 darabra tervezett színes térképmelléklet (2. térkép). A lelőhelyek térképészeti rögzítése 1:200.000-es léptékű szelvényeken történik. A külön fóliára rögzített jeleket az alaptérképekkel egybedolgozva s felére kicsinyítve kapjuk a publi­káció 1:400.000-es léptékű mellékleteit. A leg­újabb fejlemény e téren az, hogy az átlátszó fóliá­ra rajzolt összefoglaló térképek Ausztriában, Peter Stadler közreműködésével készülnek: az MTA Régészeti Intézetében előállított 1:2.000.000-s léptékű domborzatos térkép digita­lizálásával készített alaptérképre számítógép segítségével rögzítik a 200.000-es léptékű szelvé­nyek adatait. Terveink szerint az ADAM2 1996 tavaszán kerül ki a nyomdából, mellyel magyar és német nyelven lekérdezhető számítógépes adat­bázist és korszerűen megírt, szemléletes térkép­mellékletekkel ellátott német nyelvű kézikönyvet bocsátunk a kutatás rendelkezésére. 14 //. Megjegyzések az avar birodalom regionális központjainak kérdéséhez fKz avar korszak régészeti lelőhelyeinek vizsgá­lata során önkéntelenül is felmerül a hatalmi köz­pontok pontos földrajzi helyének, esetleg körzeté-

Next

/
Thumbnails
Contents