Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján

A BABÓCSAI NÁRCISZOS-BASAKERT TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 85 let. Ez lehetett a Szent Miklós tiszteletére szentelt bencés apátság, amelyet körben temetőkert vett körül. (Átlag 50x50 m-es körben.) A templomtól DNy-ra egy négyszögletes, kisebb temetőépület, valamint a temetőn kívül egy L alakú kolostorszárny is állt. Mellette gazdasági, illetőleg a közelében világi, főúri épü9. kép: Árpád-kori építés-áldozati fazék 10/1-2. kép: Árpád-kori lettel. Itt Ny-on figyeltük meg a temetőkerthez simuló Árpád-kori ún. szolgáltató-település házait, amelyek alól XII-XIII. századi rádlizott, pontsor-dísszel, párhuzamos vonaldíszítéssel ellátott fazekakban, valamint nagyméretű kancsóban baromfi csontok kerültek elő, teljesen sértetlenül. Ezek a halvány, sárgásszürke, jellegzetes Árpád-kori kerámiákba rejtett csontok építési áldozatul szolgáltak az Árpád-kori Babócsa egyik legkorábbi, monostormenti települése lakóinál! Kutatásainkból természetesen az is kiderült, hogy ezt a nagyméretű várat a török foglalás után (1566.) a török is erődítményként, településként használta. (A török-kori város házai, gőzfürdője és a parancsnok - fürdővel rendelkező - palotája is előkerültek.) (4. ábra) 2. A babócsai nárciszosi-basakerti vár Árpád- és középkori településtörténeti képe

27 (4. ábra) A rövid kutatástörténeti fejezetből már kiderült, hogy a feltárt területünk két alapvetően fontos szerkezeti egységre tagolódik. Vagyis világosan megfigyelhető az egyházi és a világi terület erős elhatárolódása egymástól. Ugyanakkor nagyon jól megfoghatók a különböző időbeli periódusok elhatárolódásai, változásai is. A kezdetektől, azaz a XI. századi időszaktól a XVII. század végéig (vagyis a töröktől való 1686-os visszafoglalásig) öt nagy településszerkezeti változás követhető a vár, illetőleg a település életében. építés-áldozati kancsó