Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)
Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján
86 MAGYAR KÁLMÁN Az I. periódusban (XI-XIII. század) (5. ábra) létezett a bencés monostor, a kicsi rendházzal. Érdekes, hogy a monostorhoz tartozó temető ovális alakban, fallal, árokkal kerített. A monostorhoz főképpen Ny-ról tartozó laikusok és szolgáltatók településrészeiről kisebb méretű, alapozás nélküli épületek kerültek elő. Ide sorolhatók — a később tárgyalásra kerülő - cserépedénybe rejtett ún. építési áldozatok. (8-10. ábra) A monostor együttestől D-re párhuzamosan állt a falu román-kori egyháza a temetővel; tőle Ny-ra a falusi településsel. A II. periódusban (XIII. század vége - XIV. század eleje) (5. ábra) a régi bencés templom és temető (11. ábra) átépül, átalakul. Egy nagyobb L alakú rendház is épül. Ugyancsak megépül a nagyméretű főúri épület is. Még működik az egyházhoz tartozó szolgáltatótelepülés is. A régi falu mezővárosi településsé növekedik. A román-kor plébánia temploma még áll a temetővel. Ugyanakkor téglalap alakú formában megerősítik sánccal és árokkal a területet. Kiépül külön az elővár a kézműves teleppel (Id. kerámiaégető kemence, stb.). Vagyis a XIII. század vége és a XIV. század eleje az a nárciszosi-basakerti időszak, amikor kialakul a vár erődítettség igénye. (12. ábra) A bencések átépítik a templomukat és új rendházat is építenek. Ugyanakkor a főúri épület (Tibold nemzetség tagjai, Babócsai család) is a központban helyezkedik el. Láthatólag a bencések erősek, átépítéseket szerveznek. A bencés temető egy temetőépülettel az új rendház felé terjeszkedik. (Az É-ra lévő épületek miatt a temető torzított formát vesz fel.) A III. periódusban, a XIV. század vége és XV. század elején (6. ábra) a megerősített településen, váron belül működik a bencés templom és temető, valamint a rendház, a szolgáltató településével. Ugyanakkor a régi jelentőségét fokozatosan elveszíti a bencés központ. A faluból mezővárossá fejlődő polgárság elsősorban a zarándokhelyet fejleszti. A kisméretű Árpád-kori plébániatemplom helyén gótikus stílusban, nagyobb formában felépítik az új plébániatemplomukat. A plébániaegyház 1390-ben búcsújogot kap és mellette nagyméretű zarándokházat emelnek. A városi építkezés meggyorsul. Új házak, paloták épülnek. A mezőváros központja a civitas lakóépületei irányába tolódik el, de még jelentőséggel bír a főúri épület is. A monostor melletti településrész ugyanakkor elveszti jelentőségét. A kézműves-település viszont felfejlődik. (Ez a kor, amikor festett vakolatot alkalmaznak a lakóépületek belső díszítésénél, megjelenik a gótikus kő- és téglaborda. Az új pecsételt díszkerámia is gyakori! 29 A IV periódus (a XV század XVI. század közepéig tart) az ún. Marczali-Báthori főúri időszak, 30 (6. ábra) amikor az új kegyurak alatt a bencések teljesen lehanyatlanak, épületeik pusztulásnak indulnak! (Mindkét család a ferencesek, így pl. a segesdiek patrónusa!) 11. kép: A bencés apátság csarnokában feltárt téglasír
