Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján

A BABÓCSAI NÁRCISZOS-BASAKERT TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE 77 rületein átvezető, E-D-i fontos útvonalak, valamint a különböző átkelőhelyek, révek őrzésére keletkezhettek. (Lábra) A megye — a középkori várak között — legnagyobb méretű földvárának a déli részén kezdtük meg 1984ben a régészeti kutatásainkat.

12 1986-ban sikerült teljesen feltárnunk egy különleges szentélyű nyújtott és a tízszög hat oldalával záródó, támpilléres kiképzésű, összességében 25x10 m-es, gótikus téglaegyházat. Rendkívüli módon, tőle pár méterre É-ra előkerült az ezt korban megelőző patkóíves szentélye alapján nagyon korai (XI—XII. század) a halszálkás építési technikát is felhasználó templom is. Ezt a 13x8 m-es téglatemplomot a gótikus egyház építéséhez (XIV. század közepe és vége) alapfalig lebontották; mint az ÉNy-ra hozzáépített többszintes lakásszárny alapfalait átfuttatták rajtuk. Maga a gótikus templom 1555-1566 táján pusztult el. A leégett falak további szakaszos bontására részben a török korban, illetőleg az 1690-es években és a XVIII—XIX. században került sor. (3. ábra) A templomokban, illetőleg körülöttük több évszázadon keresztül temetkeztek. A NyK-i tájolású többnyire koporsós sírok mellékleteként párták, övek, ruhák maradványai kerültek elő.

13 Dr. Kiszely István, az MTA Régészeti Intézetének antropológus professzora a helyszínen vizsgálta meg a feltárt 67 sírt, illetőleg a 220 ún. „szórvány" csontvázat. A pusztuláshoz, illetőleg a török-kori réteghez tartoztak a fegyvermaradványok (számszeríj, nyíl, stb.), valamint a gyakran díszített kerámia töredékek. Az építmények jellegzetes anyagában a különböző színes, mintás vakolatok, idomtéglák és faragott kövek sorolhatók. Még 1984-ben előkerült az egyik kezében könyvet tartó, a másikat áldásra emelő Szent János evangélista kő domborműve (XII—

XI11. század). Vagyis a megyében — a Somogyvár után — a második, alakos kőfaragványokkal díszített egyház maradványait hoztuk a felszínre!

14 (4. ábra) Véleményünk szerint a román-kori egyházat az új gótikus egyház megépítéséig (XIV. század második fele, illetőleg vége) használhatták. Majd a felépült gótikus templomhoz építhették hozzá a mellékoltárokat és a karzatot. Legkésőbb a Marczali család feltűnése idején a XV. század elején. Végső soron — a fonyódihoz hasonló módon — át is építhették volna a román-kori templomot.

15 A XV. század első felében készülhetett el a lakóvagy a hálóhelyiség is. Ennélfogva ez a gótikus templom — a XIV. század közepétől mezővárosi rangot élvező — Babócsa Szent Egyed plébániaegyháza lehetett.

16 1989-ben folytattunk kutatásokat az itteni temető keleti végénél. Ahol az ún. szent kerületen belül egy nagyméretű, legalább 30x15x20 m-es épület tégla és kőmaradványai mutatkoztak. A különböző mélységBABÓC5A-NÁRCI5Z0S( BASAKERT) ÁSATÁSI ALAPRAJZ 1984-92