Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Honti Szilvia: A mészbetétes kerámia kultúrája leletei Somogyvárról

6 HONTI SZILVIA (urnamezős kultúra) ill. korai bronzkori (SomogyvárVinkovci kultúra) leletanyag is előkerült (az őskori anyag leletnaplószáma: 307-1002/88). XXIV/a. szelvény, /+30/-/0/ cm mélység között kizárólag középső bronzkori leletanyag volt (II. t. 1-10.), leletnaplószám: 2392-2502/88. XXIV/a. szelvény, „őskori gödörből" nagyszámú, a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó edénytöredék került elő (III. t., IV. t. 1-6.), leletnaplószám: 2510-2719/88. XXIV. szelvény /+100/-/+40/ cm mélység között a nagyszámú középkori lelet mellett több későbronzkori, az urnamezős kultúrába tartozó anyag volt, mint középső bronzkori (VI. t. 1-8.). Az őskori anyag leletnaplószáma: 1173-1196, 1756-1867, 1961/88. XXIV szelvény /+70/-/0/ cm mélység között csökken a középkori és későbronzkori leletek száma, jóval nagyobb a középső bronzkorié (IV. t. 7-17.), az őskori leletek naplószáma: 1964-2164/88. XXIV. szelvény /+20/-/0/ cm mélység között szinte kizárólag a mészbetétes kerámia kultúrája leletanyaga került elő (V. t., VI. t. 9-11.), leletnaplószám: 2228-2368/88. A korai bronzkori Somogyvár-Vinkovci kultúra leletei nem túl nagy számban az összes „rétegben" képviseltették magukat. A Somogyvár-kupavárhegyi leleteken kívül bemutatom még az 1927-ben ajándékként a múzeumba került Somogyacsa-gerézdpusztai leleteket,

4 előkerülésük körülményei ismeretlenek, egy részük a 2. világháború alatt elveszett. Az itt bemutatottakon kívül a leltárkönyv rajzai alapján a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájába tartozott egy kétfülű urnaalakú edény (mag.: 10,8 cm), egy pereme alatt 2 bütyökkel ellátott hordóalakú kis fazék (mag.: 14 cm), egy alacsony talpon álló S-profilú bögre (mag.: 6 cm), a többi lelet késő-rézkori. Urnaalakú edény (VI. t. 12.) Nyújtott kettős kónikus testű, a hasrész kissé kiöblösödik, ezen négy, kisméretű függesztőfül van. Pereme és nyakhajlata között 4 átfúrt „fül" van. Vonalakból, pontsorokból és cikk-cakk mintából álló mészbetétes díszítéssel, mag.: 16 cm. Füstölőként, vagy mécsesként használhatták. Jól kiégetett anyagú, fekete színű. Bóna I. valamint Bandi G. és Kovács T. is közölték.

5 Kis fedő (VI. t. 13.) Kúpalakú kis fedő, peremének szélén két lyuk van. Vonalak és pontsorok kombinációja díszíti. Másodlagosan megégett, világosszürke. Átm.: 7,8 cm. A bronzkori edények csak kevéssé sérülten kerültek a múzeumba, ennek alapján valószínűleg sírmellékletek voltak, erre utal az is, hogy a kis fedő másodlagosan megégett anyagú. A leletek egy része, így a két urna-alakú edény és a talpas bögre a somogyvári leletekhez hasonlóan az észak-dunántúli mészbetétes kerámia késői szakaszába tartoznak. A leletanyag elemzése A somogyvári telepről származó edények többsége néhány, jól meghatározható típusba tartozik. Leggyakoribbak a tölcséres peremű „urna-alakú" edények és a behajló peremű tálak, kisebb számban fordulnak elő a tölcséres peremű korsók. Ezek mellett hordótestű fazekakat, tölcséres peremű ill. csonkakúp alakú tálakat és néhány különleges edényformát találunk. A díszített edények általában finoman iszapolt, keményre kiégetett anyagúak, iszapoláshoz nagyobb cserépdarabokat csak a nagyobb, vastagfalú edényeknél használtak. Általánosan szürke színűek (a majdnem feketétől a világos szürkéig), esetleg barnás árnyalattal, a barnássárga színű kerámia ritka. A temetőkben gyakori különlegesen vékonyfalú edényekkel nem találkozunk, és egyes ott előforduló edényformák - pl. a kúpos tetőcskék - sem fordulnak elő a telepen. Itt külön nem tárgyaljuk a nagyszámú ún. házikerámiát, ezek között a mészbetétes kerámia népe telepein általánosan használt formák fordulnak elő: tölcséres és kihajló peremű, hordótestű fazekak és hombárok, oldalukat függőleges vonalak vagy hálóminta díszíti. Több nagy katlantűzhely töredékei is előkerültek a gödörből és a fölötte levő rétegből, rekonstruálható példány azonban nem volt köztük. Meg kell említenünk még az ovális halsütő tálakat, és az apró lábon álló kisméretű „tálcákat",

6 melyek többsége azonban annyira töredékes, hogy rajzban nem bemutathatok. Tölcséres szájú „urna-alakú" edények Az ebbe a típusba tartozó somogyvári edények a gömbös ill. nyújtott ovális testű mészbetétes alapformához tartoznak, az edények felső része többé-kevésbé ívelt falú (II. t. 14, 15., III. t. 15., IV. t. 11, 16.).

7 Azonban az észak-dunántúli típustól eltérően a hasi rész íve elkülönül, a Szeremle kultúra edényeire emlékeztető módon kiöblösödik. Az öblükön levő 2 fül felső részét minden esetben borda köti össze (II. t. 13, 15, IV. t. 11, 16, VI. t. 10.).

8 A gömbös, ill. nyújtott ovális testű, bordadíszes urnákkal egy hasonló vörsi edény kapcsán már foglalkoztunk,

9 ebben az edényformában kereshetjük edényeink közvetlen előzményét. A bordadíszítéssel leggyakrabban négyfülű urnákon találkozunk, a somogyvári edényeknél sem kizárható, hogy négy fülük volt. A Szeremle kultúra hasonlóan öblös hasú edényeiről a bordadísz hiányzik, ilyen formájú lehet azonban egy alpári, Bóna I. szerint „proto-szeremle" töredék. Edényeinknek enyhén behajló (I. t. 10, 12., II. t. 11., III. t. 13-15., V. t. 10, 12.) vagy - ritkábban - egyenes falú (I. t. 7., V. t. 13.) tölcséres peremük van. Egyenes falú a közölt gerézdpusztai edény pereme is, ez kettőskúpos testű, a hasi rész csak enyhén öblösödik, borda nincs rajta (VI. t. 12.). Négy, peremből induló, csőszerű „füle" nem egyedülálló a kárpát-medencei középső bronzkori leletanyagban, Szlovákiában mészbetétes kerámiás és magyarádi környezetben is elő-