Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Honti Szilvia: A mészbetétes kerámia kultúrája leletei Somogyvárról

A MÉSZBETÉTES KERÁMIA KULTÚRÁJA LELETEI 7 fordult.

12 Az enyhén kiöblösödő hasú, borda nélküli urna-alakú edényekkel elvétve már az észak-dunántúli csoport kései lelőhelyein is találkozunk, így Balatongyörökön ilyen függesztőfüles, kisméretű edény került elő.

13 Hasonló profilú töredéket Somogyváron is találunk (II. t. 13.), bár a körbefutó borda ezen sem hiányzik. A másik gerézdpusztai urna-alakú edénynek, a leltárkönyvben található rajz alapján, szintén kiöblösödő a hasrésze, bordadíszítése nem volt, két, peremből induló füle a vállra támaszkodott. A somogyvári edények díszítésében azonos motívumok ismétlődnek: a perem külső oldalán végigfutó mészbetétes sávokat háromszögek sora kíséri, ezek fölött szakaszosan pontsort találunk (pl. I. t. 7, 10., III. t. 13, 14., IV. t. 5, 7., V. t. 10-13.), az egyik töredék belül is díszített, bordával, mészbetétes sávokkal és pontsorban végződő háromszögekkel (II. t. 11.). Az edény vállán a vízszintes és függőleges vonalak, függőleges pontsorok kombinációját különféle beböködött minta egészíti ki (II. t. 6, 12-14., III. t. 15.), egy esetben a sugarasan szétágazó pontsor az edény vállán körbefutó mészbetétes sáv fölött van.

14 Az edény öblén körbefutó bordát felülről kísérő árkolást mélyen beböködött pontsor (III. t. 9., IV. t. 15.), rovátkolás (II. t. 15.), vagy finoman bekarcolt vonalkázás (II. t. 13., IV. t. 11, 16.) tagolja. Hasonló díszítést találunk egy kisebb urna-alakú edény alját kísérő mészbetétes sáv mentén (I. t. 17.: vonalkázás) is. Ezeket a díszítőmotívumokat, a finoman bekarcolt vonalkázás kivételével, az észak-dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája korábbi csoportjaiban is megtaláljuk, gyakorivá azonban csak a késői leletegyüttesekben válik, így háromszögek sorából álló díszítés van egy kölesdi,

15 és egy balatongyöröki urna peremén. A Bandi G. és Kovács T. által közölt anyagban is több kiöblösödő hasú, borda nélküli urnát találunk, ezek egy részén megtaláljuk a Somogyváron megszokott díszítőmotívumokat (háromszögek a peremen, rovátkolással kísért mészbetétes sávok),

17 emellett ezeken az edényeken a kialakuló Szeremlestílus délkelet-dunántúli leleteire jellemző motívumokat is megtaláljuk, így a félkör- és kacsformájú motívumokkal záródó vonalakat.

18 Ebben a formában ez a motívum leletanyagunkból hiányzik, ennek csak egy változatát találjuk meg az egyik nagy edény töredékén. Az edény öblét kísérő árkolást félkör alakú vékony eszközzel benyomott minta tagolja (IV. t. 13). Ugyanezzel a technikával kialakított mintát találjuk egy regölyi tálon.

19 A Sükösdről közölt szórvány anyagban is nagy számban találunk a mieinkhez hasonló háromszögek sorából álló díszítést tölcséres peremű edények töredékein.

20 Két olyan töredéket találunk anyagunkban, melyek a fentiektől eltérő formájúak, ill. díszítésűek. Egy nagyméretű edény enyhén kihajló tölcséres peremének töredékén mészbetétes díszítést nem találunk, a perem szélén gyengén kiemelkedő dudor van (III. t. 11.). Díszítetlen, ívelt-tölcséres nyakú urnák gyakoriak a mészbetétes kerámia kultúrája északkelet-dunántúli, Duna-menti temetőiben,

21 azonban a peremszél kiemelkedése a mészbetétes mintával együtt szokott előfordulni, például urna-alakú edényen a somogyvári anyagban is megtaláljuk.

22 A másik töredék egy enyhén behajló tölcséres peremű urna-alakú edény darabja - tehát a szokott forma - azonban függőleges és vízszintes párhuzamos vonalakból álló díszítéséhez (VI. t. 9.) hasonlót nem találtam. Méretei alapján ehhez a csoporthoz sorolható egy különleges formájú, kónikus felső részű edény töredéke (VI. t. 4.), eredetileg kettős kónikus lehetett. Vonalakból és pontsorokból álló díszítése, fekete, fényezett felülete megszokott a késői mészbetétes leletanyagban, formája azonban ismeretlen az eddig közölt anyagban. Behajló peremű tálak A tálak túlnyomó többsége ennek a formának különböző változataihoz tartozik. Általában kettőskúposak, lekerekített (I. t. 1, 9, 13, 15-16., III. t. 7., V. t. 5-6., VI. t. 5.),

23 vagy közel egyenes peremmel (I. t. 5, 8., III. t. 5-6, 8., VI. t. 1.), néha éles .hastörésvonallal (I. t. 3., V. t. 9.).

24 Némelykor a peremszél enyhén kihajlik (III. t. 8., IV. t. 17., V. t. 6.). Ritkábbak a lekerekített oldalú tálak (I. t. 6, 11., IV. t. 8., VI. t. 6.),

25 ezek között erősen behajló peremű tálat is találunk (V. t. 8.). Főleg a nagyméretű tálak készültek lekerekített rombusz alakú szájkiképzéssel (III. t. 8., IV. t. 17., VI. t. 5.).

26 Két töredék alapján a tálak egy része alacsony, hengeres talpgyűrűn állt (IV. t. 14., V. t. 7.), a patincei temető ezekhez hasonló talpas tálainak kónikus talpa van.

27 A behajló peremű tálak az észak-dunántúli csoport lelőhelyeire jellemzőek, de mint Torma I. is megállapította egy esztergomi, RBB1-re keltezhető sír hasonló edénye kapcsán, a kettőskúpos változat a késői mészbetétes leletegyüttesekre jellemző, az általa közölt tálhoz

28 nagyon hasonló kihajló- és csücskös peremű az egyik somogyvári tál is, díszítésük is megegyezik (IV. t. 17.). Több más tálon is megtaláljuk ezt a peremkiképzést,

29 az egyik mészbetétes díszítés nélküli (III. t. 8.). Torma I. késői mészbetétes (Veszprém) és Szeremle kultúrába sorolható (Regöly) lelőhelyekről említ hasonló tálakat,

30 ilyenek késő-vatya lelőhelyek legfiatalabb rétegében is előfordulnak, így megtaláljuk a késő-vatya kultúra kelebiai temetőjében,

31 a Dunaújváros-kosziderpadlási temető 145. sírjában,

32 a koszideri-vatya időszakban betelepült Alpáron, szeremle-típusú díszítéssel.

33 Általában azonban a kettős kónikus tálak pereme egyenes (I. t. 3., V. t. 9., VI. t. 1.), ilyen került elő Balatongyörökön és Kölesden,

34 a dunaújvárosi temető C167. sírjában,

35 egy olyan sírcsoportban, ahol a sírok többsége a koszideri korszakba tartozik, Igaron a telep legfelső rétegébe ásott gödörben, a késő-vatya kultúra edényeivel együtt. Az említett tálak egy részénél a perem alatt ugyanolyan díszítést találunk (a két dunaújvárosi sír edényén, a kölesdi és a veszprémi tálon), amilyen a