Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)
Matyikó Sebestyén József: A siófoki római katolikus templom története és berendezése
290 MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF tyében végezték el. Itt őrizték a szenteltvizet is. A főbejáratnál szenteltvíztartó volt. Az oltárok ereklyéin kívül mást nem őriztek a templomban. A főbejárat előtt és a mostani plébánia között lejáróút vezetett a Balaton-partra. Az út a plébánia mögött lévő házsor és a Fő téren lévő házak között is elágazott. 28 A templom torony nélkül épült. Még 1758-ban is a torony helyett harangláb „vile campanile" állt a templom mellett. 29 A torony a XVIII. század végén épült fel a főbejáró előtt, és 1903-ban, a templom lebontásakor, is megmaradt. Egy kicsit megnagyobbítva az új templom nyugati homlokzati részére került. 30 A kétlábú fa haranglábon még 1746-ban is csak egy harang függött. Az első anyakönyvi bejegyzés szerint 1720-ban készült és Szűz Mária és Szent György tiszteletét hirdette. A 45 font súlyú kis harang 1769-ben elromlott. 31 Pöstényi Mihály (1691-1755) kanonok áldozatkészsége és a hívek adakozása révén egy 2 mázsás harangot szereztek. Karányi Péter plébános buzdítására annyi adomány gyűlt össze, hogy egy kisebb harangot is készíthettek. A két új harangot Mezőkomáromba vitték és az ott tartózkodó Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1747. december 19-én felszentelte őket. A nagyobbikat Szűz Mária, a kisebbiket pedig Szent Márton tiszteletére. 32 Az 1758. évi esperesi látogatás jegyzőkönyve szerint is két harangja volt a templomnak. Az egyik két mázsás, a másik meg kb. 50 font súlyú. 33 1769. szeptember 14-én a templom pénztárából az anyakönyvi feljegyzések szerint - egy 135 font súlyú harangot szereztek. Az elromlott 1720-as kisharang pótlására. Az 1779. évi vizitáció is megemlítette ezt a harangot, míg a másik, kisebb harangot csak 75 font súlyúnak mondta. 34 Веке Kristóf î 815-ben harmadik harangot szerzett. A földesuraságtól aratást kért a Kiliti határban a siófokiak részére, hogy terveit meg tudja valósítani. A munkából 936 Ft és 45 krajcár gyűlt össze. Ezen egy 345 font súlyú harangot öntettek Pesten. A harangért a plébános Csepeli Dániel, Kálmán János és Soós Péteresküdtekkel ment Pestre, ahonnan 1815. április 16-án meghozták. Másnap Kilitibe vitték, ahol az ott tartózkodó megyéspüspök április 29-én felszentelte. A harangon Szent György, Szent Mihály és Szent Kristóf képe volt a következő felírással: „A Siófoki Nép Buzgóságából 1815". Az áldozócsütörtökön először megszólaló harang tiszteletére ünnepséget rendeztek. A buzgó lelkipásztor érdekesen fejezteid örömét: „Az isteni szolgálat után szegénységemhez képest félakó bort húzattam a torony ablakába emlékezet okáért, és szabadon folydogált és aki akart, ivott". 35 Az 1817. évi kánoni látogatás szerint már három harang függött a toronyban. Egy új 5 mázsa, a második 2 mázsa 75 font, a harmadik 1 mázsa 50 font volt. 36 A századforduló körül sok baj volt a harangokkal. A legnagyobb a szív ütése helyén kikopott és használhatatlanná vált. A 2 mázsás harang pedig megrepedt. Ezért, míg az új templom építkezései folytak, a templom tőkéjéből Tóth Árpád veszprémi harangöntővel, 1904 márciusában, két új harangot öntettek. Június 10-én, Kutrovátz Ernőgyőri őrkanonok, Veszprémben felszentelte a harangokat, a nagyobbikat Boroméi Szt. Károly, a kisebbiket pedig Szt. József tiszteletére. 37 A két kisebb harangot az első világháború alatt elvitték és hadi célokra felhasználták. Csak 1924-ben pótolták őket. A legkisebb harangot Torkos Pál plébános szentelte fel. A másik 1925. március 25-i felszentelését már nem érhette meg. A két új harang Walser Ferenc budapesti harangöntő műve. 38 A kezdet szegénységét mutatja, hogy évtizedeknek kellett elmúlnia, míg a templom jövedelmi forráshoz, földhöz juthatott. Még az 1747. évi február 2-i Canonica Visitatio is azt mondta, hogy a templomban nem ég az öröklámpa, mivel nincs alapítvány, nincs föld és jövedelem, amivel a költségeket fedezni tudnak. Az említett vizitáció jegyzőkönyve szerint a felszerelés is szegényes volt és a következőkből állt: 4 kazula, 3 alba, 3 öv, 2 karing, 2 velum, 3 kehelyabrosz, a 12 kehelytörlő, 1 kehely, áldoztató-kehely, 1 szentségtartó, 1 füstölő és tömjéntartó, 1 pacifikale és 3 zászló. A ruhákat a plébános kezelte és mosatta. 39 Horváth György plébános fáradozásai gyarapították a szegényes felszerelést a következőkkel: 2 piros kazula (a „nagyon szép" kazulákat ákosházai Sárkány Gábor veszprémi kanonok ajándékozta 1756ban 40 ); 2 alba, 4 kehelyabrosz, 3 kehelytörlő, 33 kéztörlő, I ezüstkehely, 2 misekönyv, 1 evangéliumos könyv, 1 rituálé és 2 csengettyű. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a kórus 1764. évi javítására 63 Ft-ot költöttek. A restaurálási munkálatok adatai őrizték meg számunkra a templomunk első ismert gondnokának, Bognár Jánosnak a nevét. Az 1779. április 26-i Canonica Visitatio is felsorolta a felszerelést. Ebből megtudjuk, hogy a régi kehely ezüstből készült. Szereztek a felszereléshez azóta a szentelt olajok számára edényeket, 1 beteglátogató pixist burzával, 1 tömjéntartót, 1 gyászmisekönyvet, 1 aranyhímzésű kazulát, 1 zöld kazulát dalmatikákkal, 15 kehelytörlőt, 4 ampolnát, 1 kézmosót és 1 díszes umbellát. A kánoni látogatás templomunkban 2 fakeresztet talált. Az akkor általános, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök által terjesztett Szentháromság-ájtatosság Siófokon is kedvelt volt. A kultuszt egy nagy és egy kicsiny Szentháromság szobor jelezte. Mindkettő fából készült. A templom akkori érdekessége a körmeneteken „körülhordozható" Mária szobor volt. A szentségi Jézus előtt réz öröklámpa függött. A sekrestyében őrizték a másik réz öröklámpát. A temetkezéseken használt keresztet, két „Szent Mihály lovát" a kórus alatt helyezték el.
