Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Matyikó Sebestyén József: A siófoki római katolikus templom története és berendezése

A SIÓFOKI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM TÖRTÉNETE ÉS BERENDEZÉSE MATYIKÓ SEBESTYÉN JÓZSEF II. Endre 1211. évi tihanyi birtokokat összeíró oklevele említi a mai Siófok területén és a Fok folyó torkolatától délre épült Losta községet.

1 Megemlékezik a Lostán átvezető „Fejérvárra menő régi útról" is. Számunkra a legértékesebb adat az első templomról tesz bizonyságot. „A Balatin mellett van Szent Péter bazilika... Első templomunk, tehát Szent Péter tiszteletét hirdette. Közös volt több más faluval; a törekiek is ide jártak vallásukat gyakorolni. A Szent Péter bazilika a környék legrégebbi templomai közé tartozott.

3 Az 1241-42. évi tatárjárás elpusztította Lostát, elpusztulhatott a Szent Péter bazilika is, mert később nincs róla említés. A szomszédságban lévő Török (Töreki) Mindenszentek templomáról is csak 1388ból származó adatok beszélnek.

4 Hosszú idő után, 1488. június 17-én, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére fölépült Fok (Siófok régi neve) plébániatemploma, melynek plébánosa Sisai Albert volt.

5 A török hódoltságig Fok esperesi székhely volt. Fok földesura a tihanyi apátság volt, azonban a Sió vámja már a pannonhalmi apátságot illette. Hamar török megszállás alá került, s a törökök itt erődöt építettek. Ez lett balatoni vízi hadaiknak központja. A hajókikötő biztosítására a Sió foka előtt, ahol a víz a tóból kiömlik, védművet építettek. Hogy a hódoltság ideje alatt mi lett a foki templom sorsa, nem tudható. Fok Székesfehérvár visszavételével együtt került magyar kézre.

6 Az öt vármegyére (Pilis, Fejér, Veszprém, Zala, Somogy) kiterjedő óriási Veszprémi egyházmegyének a XIV. században 431 plébániája, és több, mint 100 apátsága, prépostsága és szerzetesháza volt.

7 Ezek közül a XVII. század közepén már csak 5 plébánia működött.

8 Ez nem jelentette feltétlenül azt, hogy a falvak is elpusztultak templomaikkal együtt. Hiszen a török hódoltság időszaka az, amikor a dunántúli falvak, mezővárosok lakosságának nagy része protestánssá lett és az esetleg megmaradt templomot, mint evangélikus, vagy református templomot használta. Somogy megyében a puszta helységek száma különösen szembetűnő. A Balatontól délre eső részen a veszprémi káptalan birtokai közül 1696-ban csak Fok és Fokszabadi lakott.

9 Településünk lakosságának a magja túlélte a hódoltságot és a török elleni felszabadító háborúk viszontagságait. Jóllehet Siófokot Buda felszabadítása - 1686 - után teljes pusztulásban találták az összeírok, két esztendő múlva földesura, a veszprémi káptalan az örökös jobbágyi terhek viselését követelte a lakosoktól. Siófok népe azonban arra hivatkozva, hogy a hódoltság korában szabad státusban élt; igyekezett ezt a jogát megvédeni. Mindebből bizonyosnak látszik, hogy a teljes pusztulás és elnéptelenedés csak ideiglenes, sőt, nagyon rövid idejű lehetett: a lakosság elmenekült ugyan, de mihelyt a pusztító hadak elvonultak, azonnal visszatért ősei földjére és helyreállította a károkat. Környékünk, sőt Somogy megye legelső plébániájának egyikét, 1681-ben, Balatonkilitin állítja vissza a veszprémi káptalan. Siófok a plébánia megszűnéséig, 1703-ig Balatonkilitihez tartozott. A siófokiak Balatonkilitire jártak misékre és a szentségek fölvételére. Ezt vallották eskü alatt a balatonkiliti templom visszavételének perében a beidézett siófoki tanúk. Pintér Pál jobbágy vallomásában elmondta: „Azon időben Fokon pápista plébános nem volt, azért kéntelenített a pápistákkal együtt Kilitire, mint legközelebb való helyiségben a szentmisére és istenszolgálatra járni... egész kuruc világig, míglen ki nem veretett (t.i. a plébános) ...maga is azon templomba járt misét hallgatni, akibe most a kiliti kálvinisták járnak".

10 Vagyis Fok régi temploma a hódoltság és a felszabadító háborúk viszontagságai alatt elpusztulhatott, vagy legalább is olyan állapotba kerülhetett, hogy nem lehetett használni, sőt helyreállítani se. 1703-ban megszűnt a balatonkiliti plébánia. Egy évtized múlva a visszaállított siófoki plébániához csatolják és 1763-ig lesz plébániánk fiókegyháza.

11 A felszabadító háborúk befejezése után erőteljesen megindult a katolikus egyház restaurációja és ezzel párhuzamosan a protestánsok üldözése. A II. Rákóczi Ferenc-féle szabadságharc megindulása közel két évtizedre visszavetette ugyan a protestánsok vallásüldözését, de az 1711 után újult erővel fellángolt. Egymás után zárták be és foglalták le az evangélikus, református templomokat. Sokszor más faluból toborzott, több száz, botokkal felfegyverzett népséggel, a vármegyei hajdúk segítségével, nemegy-