Somogyi Múzeumok Közleményei 10. (1994)

Bálint Zs.1994: Magyarország lepkéi a természetvédelem tükrében The butterflies of Hungary in the scope of nature conservation

190 BÁLINT ZSOLT TISZÁNTÚL Védett területek: Biharugrai TK, Hortobágyi NP, Dévaványai TK, Kerecsendi TT, Közép-Tiszai TK, Mártélyi TK, Pusztaszeri TK, Tiszacsege TT, Tiszadorogmai TT, Újszentmargitai TT, Ohati erdő TT. Irodalom: Buschmann 1985 és 1987, Kovács 1982, 1982a és 1983, Ronkay et al. 1983, Simonyi 1990, Uherkovich 1967, 1968 és 1973. Jegyzet: Folyóvölgyi keményfaliget-erdőkben (Sajólád, Kerecsend) elszigetelt de erős síkvidéki, érdekes ökológiájú populációi találhatók a Parnassius mnemosyne és Euphydryas maturna fajoknak. A terület faunisztikailag kevéssé kutatott, de botanikai értékei alapján még bőven tartogathat meglepetéseket a lepidopterológusoknak (Philotes bavius előfordulása a békési Salvia nutans élőhelyén?). NYÍRSÉG Védett területek: Bátorligeti TT, Bihari TT. Irodalom: Ács etal. 1991, Varga 1960 és 1960a. Jegyzet: A Lycaena alciphron gazdag populációja tenyészik Hajdúbagos környékén. Az Euphydryas maturna az utóbbi évtizedekben tűnt el a debreceni Nagyerdőből. Nem kizárt a Colias myrmidone előfordulása, mivel a fényi legelők romániai oldalán gyakori (Szabó 1986). A bátorligeti lápban a Melitaea athalia-nak egy ökológiai formája repül, amely a M. neglecta-va\ látszik azonosnak vagy paralellnek. ÉSZAKI ALFÖLD Védett területek: Szatmár-Beregi TK, Tokaj-Bodrogzugi TK, Tiszatelek-Tiszaberceli TT. Irodalom: Agócsi 1958. Jegyzet: A terület lepke-faunáját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az utóbbi években intenzíven vizsgálja. Érdekes adat az Apatura iris síkvidéki előfordulása (Lónya). A területen az Europhydryas maturna szép populációi találhatók, továbbá a Melitae didyma egy kétnemzedékes formája. A terület lepidopterológiai szempontból a kevéssé kikutatott vidékek közé tartozik. MATRICUM Matricum s. str. ZEMPLÉN Védett területek: Erdőbényei fás legelő TT, Tállyai Patócs-hegy TT, Tokaj-Bodrogzug TK, Zempléni TK. Irodalom: Ronkay és Szabóky 1981. Jegyzet: A Maculinea arion-t többhelyütt megfigyeltük, bár mindenütt csak egyesével. A hegység központi területén (Rostalló: Nagygereben-oldal) igen gazdag populációja él a Plebejus idas-nak. A Maculinea xerophila-nak érdekes, hegyvidéki előfordulása ismert (Bohó-rétek). A Hegyalján (Tokaj: Kopaszoldal) pár éve bukkantak rá a Plebejus sephirus egy újabb magyarországi populációjára {Varga Zoltán közlése). Itt találhatók az Argyronome laodice legnagyobb hazai populációi (Ósva, Bózsva, Kemence patakok völgyei). A Boloria euphrosyne még elterjedt, helyenként gyakori (pl. Kishuta, Nagyhuta), és a B. se/ene-nek is még számottevő kolóniái tenyésztek a nyolcvanas években (Pálháza: Kőkapu-Rostalló). Az Erebia medusa és az E. aethiops általánosan elterjedt és gyakori. Az E. Hgea-X Kőkapu környékén gyűjtötték, de jelenlegi itteni előfordulásáról nincs adatunk. A Lasiomnata petropolitana-l egyszer jelezték a Nagymilic környékéről {Bálint 1980), valószínűleg a közeli szlovákiai élőhelyekről (Szádelői-völgy) elsodródott példány volt. TORNAI-KARSZT ÉS CSERHÁT Védett területek: Aggteleki NP. Irodalom: Hreblay undLobmayer 1991, Varga 1961 és 1962. Jegyzet: Fontos előfordulási területe az Aricia issekutzi-nak. Az A. eumedon magyarországi kolóniái csak itt találhatók (Szögliget: Ménesvölgy). A Pieris manni-X is jelezték erről a vidékről (Jósvafő: Tohonya-völgy). A Nemzeti Park területén gazdag kolóniái találhatók a következő, értékesebb fajoknak: Lycaena hippothoe, Maculinea xerophila, Brenthis ino, B. hecate, Melitaea britomartis, Apartura iris, A. ilia, Limenitis populi, L. Camilla, Lasiommata achine, Erebia medusa és E. aethiops. A Cserhátban még előfordul a Leptidea morsei. Ez utóbbi területen igen érdekes löszgyepek találhatók, amelyek lepke faunája igen kevéssé kutatott. BÜKK Védett területek: Bükki NP, Szőllőskei erdő TT. Irodalom: Balogh 1976, Gyulai 1976 és 1977, Jablonkay 1964, Reskovits 1963. Jegyzet: A Bükk fontos előfordulási helye az alábbi fajoknak: Aricia issekutzi, Leptidea morsei, Pieris balcana, P. bryoniae és P. manni. A Cupido osiris (Eger: Szőlőske) és a Jolana iolas (Miskolc: Avas) boglárkalepkéket, továbbá a viszonylagos rendszerességgel előforduló Nymphalis l-album-ot húsz éve nem jelezték a területről. Az Erebia medusa az utóbbi években jelent meg, számos helyen magam is megfigyeltem (1987: Nagymező, Fehérkút; 1988: Eger, Szilvásvárad), akárcsak a Brenthis ino (Gyulai: 1992). A Boloria titania (Jablonkay 1964) előfordulása tévesen cédulázott példányon alapul. A Colias palaeno bükki példányai pedig feltehetőleg elkóborolt egyedek lehettek, bár a faj a legújabb kutatások szerint a jelenlegi klimatikus viszonyok között rendkívül stenochor (Rüetschi 1988). A Bükk hegység területe faunisztikai szempontból Magyarország egyik legalaposabban kikutatott vidéke. MÁTRA Védett területek: Mátrai TK, Gyöngyös-Sárhegyi TT. Irodalom: Fazekas 1988a, Jablonkay 1972, 1979 és 1980. Jegyzet: Az Argyronome laodice (Párád) legnyugatibb populációi találhatók Párád környékén. A Pieris bryoniae előfordulása (Saskő, Galyatető, Kékes) faunisztikai szempontból érdekes. Az utóbbi években mutatták ki a Mátrából a Lycaena hippothoe-\ (Mátraszentistván, leg. Szabóky) és az Erebia medusa-t (Bagolyirtás, 1988, saját mf.). A hegységben még előfordul a Limenitis populi is. BÖRZSÖNY, CSERHÁT és GÖDÖLLŐI-DOMBVIDÉK Védett területek: Börzsönyi TK, Gödöllői TK, FótSomlyó TT, Karancs-Medves TK, Kelet-Cserhát TK, Turai legelő TT. Irodalom: Szalkay 1962, Vojnits 1957 és 1974. Jegyzet: A Nagymaros környéki szőlőkben a Jolana iolas előfordulásáról tudunk. A Plebejus sephirus gazdag populá-