Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Takács Éva: Egy parasztcsalád hétköznapjai „Fonai György írásos könyve” 1836-1912

EGY PARASZTCSALÁD HÉTKÖZNAPJAI 211 eresztett Unoka Rajjak mind elprédáltattak és az eresztésnek semmi haszna sem lehetett. 1848dik Évben tavaszi üdőrül. Márciusban igen sok esőzések voltak áprilisban pedig szárazság volt a Szőlő veszsző pedig ezen Évben április holnapnak eleiben mire a mettzés lefogyott már nagyon ki fakadt. (131. lap) Szőllő érésrül 848ban. Julius 28kán odavoltam a Szőlőbe és már több szőlő fejek vagyis Gerezdek puhák és sárgák voltak. Mikor 1852dik évben kerültünk tél derékben ollyan gyenge üdők voltak hogy kivált képpenn két hétig semmi fagyások nem voltak de későbben márciusban kivált utollábann igenn hidegek jártak, ezen évbenn húsvét napja 11dik áprilba volt így hát virág hétben nagy hétnek 4 napjaiban volt jó üdő de az utánn folvást hidegek jártak tsak alig találtatot egy hétben 1 vagy 2 nap jó üdő és hogy éjjelenként dér és fagy nem volt volna egész május (132. lap) hó 20dikáig azaz áldozóig ezen hideghez hozzá járult a szárazság is áldozó után a hideg elmullott ekkor pedig esső nem lévén igen száraz üdők jártak a fü előbb a hideg miatt az utánn pedig a Szárazság miatt nem nyőlhetett már. Május utolsó napjaira az az pünkösdre a fü már kezdett el száradni mert pünkösd nap előtt való hétbenn még harmatok sem voltak éjtszakáknak üdejénn és így a tavaszi vetemények is hátra maradást szenvedtek. De a Búza és arozs igen jó füzető volt a zab a mi kevés volt az is jó füzető volt hajdina némely darab földönn szépenn lett némellyiken kevés. Kukoritza parrag helen kevés, Kapós berkibe pedig bőséggel termett a Szárazság uralkodott egész September hó derekáig. (133. lap) Október hónap elein már bejött az essős üdő az utánn az egész holnap essős üdővel ment el. Az ősz a télnek is majd fele közönséges nedves üdővel ment el de a télnek utollya már sok essővel hóval ment el Gergel napkor Jó üdő volt már Josef napkor rossz volt ami még több Április 10én igen tsunyával vihederel esett a hó ugyan április 13án demég inkább 14kén ugy meg esett a hó hogy még télen is tsunya lett volna az az üdő be következett a Május az már jól folytatta magát. (134. lap) Október holnapnak 27én megütötte menykő a Búzánkat 1859dik Évben a melyre Síralmassan emlékezünk. (68. lap) 1862be Gabona nem bőséggel termett ugy szinte Bor bőven termett minden nemű Gyümölcs oly bőven termett hogy sok üdőktül fogva annyi gyümölcs egy Évbe nem termett. (74. lap) 1863ba Junius 27én kezdtük el az aratást Julius 9én pedig elvégeztük ez igen kora aratás volt és lett őszi gabonánk 83 xreszt. (134. lap) 1864be Április 5kén olyan tsunya üdő volt ugy meg esett a hó tsak ugy dőlt. rá következő két éjjel ollyan fagy lett mint télderekán szokott lenni és egész Ildikig mindennap esett a hó s oily hideg szelek fújtak mint télen szokott fújni mi lesz pedig következése, az let következése, hogy sovány aratás lett és sovány szüret lett de drágaság nem volt. 1 kila Búza volt 12 ft 1 akó bor pedig 4 ft 80 kr. 1865be pedig március 20án és 21 én ollyan fagy és hideg volt hogy tél derékben is nagy let volna de ennek is mi lesz a következöse még nem tudhatni (77. lap) Föl Jegyzés 1865be. augusztus 17én akkora esső esett amekkorát még a mast élő Emberek nem láttak. Mert a napkeleti kertekbe 30 öli Szélességbe folyhatott a víz a palánkos kerteket ollyan szélessen el döntögette és el vitte, a nyugotti kertekbe pedig ollyan szélessen folt a víz miilen széles volt régen a berek. 1866ba május 14dik tül 23dikig oly hideg szelek fújtak hogy ködmenybe kellett kapálni kaszálni 23dikra véradóra nagy dér és fagy lett 24dikre még nagyobb ugy hogy minden elfagyott (102. lap) 1866ba május 23ára véradóra oly hideg volt hogy a gyümölts a fákonn meg fagyott a Szőllő a homoki hegyen ollyan fél Szerént el fagyott 24dikre véradóra pedig egészen el fagyott. (103. lap.)

32 1874be Nagy aszszony napján este 5-6 óra közti üdőben oly iszonyú szél és vihar támadott hogy csaknem mindent elpusztított a házrul a szege sindelt le dobált 5 öt valami 40ig való lapos sindelt, de ugy tett a másokénak is asztagokrul a fedelet lehordta több zsuppos épületeket meg pusztogatott az erdőkbe és a szőllő hegyekbe a fákat majd tőbül ki tekerte majd derékba el törte a kukoricát a mezőkönn annyit letördelt hogy kocsi számra kellett hazahordani.(146. lap) 1882 évben az emlékezet okáér felirom Ezen évben ez év eléétől számítval nem volt eső csak február hóban egy kis lánya azután nem volt csak mindig a nagy szárazság. Ezen feliratot tettem akkori Nagy pénteken az az April hó 7én E hó 6án és 7én viradóra pedig szintén száraz fagy volt a gyümölcs fák pedig mind virágosok voltak de mégis maratt it ott egy kevés gyümölcs. Aratás pedig volt bő jó hála Istennek. Fonai György (ifjú - szerző megj.) (112. lap) 1882dik évben való felirat. Ezen folyó évben és ez évnek eléétől de még az előtti télen nagy szárazság volt ugy hogy az egész télen semmi hó nem volt és esőzés sem csak mindég szárasság egész télen száraz lábbelivel lehetet járni. Bejött tehát a tavaszi időszak szárazan és jó idővel de utóbb milett. A szőllő korán fakadt és az első fakadás már el is fagyott mert az akkori nagy Pénteken nagyon hideg lett és a Gyümölcsfák is kivoltak virágozval mind de mégis maradót szorossab helyeken és ismét Május 18án az az Áldozó napján nagyon hideg volt és az egész áldozói hét az ember mind azt kiáltotta nem lesz semmi mert a nagy hideg és mindig a nagy szárazság volt a gabona...(olvashatatlan szó - szerz. megj.) napján olyan hitvány volt hogy az ember azt mondotta nem lesz megevő kenyerünk.

33 de mégis a jó Isten ugy anyira megsegített hogy mit ember soha nem is gondolt. Először az egerek az őszi gabonákat ugy elligalták hogy fent hagytam egy zsák tavaszi Árpát a helek befoltozására de a jó Isten az ő szent áldását úgy reá adta lett 112 kereszt Búzánk és Rozsunk 36 + a Búza különös jó fizető volt a mi-