Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Takács Éva: Egy parasztcsalád hétköznapjai „Fonai György írásos könyve” 1836-1912

208 TAKÁCS ÉVA gomnak a Katának megadtam a még hátra lévő 50 forint tartozásomat október 10-én. Mast tehát ki van fűzetve örökre többé itt soha semmi jussa nintsen de soha nem is lészen Fonai Györgynél sem pedig fiainál".

15 A bejegyzés a család sorsára és idősebb Fonai György életére vonatkozóan nagyon fontos információkat hordoz, de itt most csupán a vőjére és a fiaira történő utalás érdekes számunkra. Ha ugyanis a vőjétől kért kölcsönt, akkor az nem élhetett vele egy háztartásban, hiszen az egész napló arról szól, hogy közösen kezelték a család egész jövedelmét, javait. Ebben az esetben viszont a Fonai Gábortól származó bejegyzések csak a vele egy fedél alatt lakó fiától származhatnak, mivel a naplóba csak a szűkebb család tagjai írtak. Ugyanezt erősíti az idézett bejegyzés hangsúlyos kitétele, mi szerint húgának a továbbiakban sem vele sem fiaival szemben nem lehet a továbbiakban semmi követelése. Fonai Gábor öt gyermekének 1879-1911 közötti születési adatait találjuk meg a füzetben. Közülük János és Gábor három, illetve 16 éves korában meghalt, és a közvetlenül haláluk után született fiúgyermekek az elhalt nevét kapták - mint ahogy ezt a másik két családnál is tapasztalhattuk. A születési adatokból úgy tűnik, hogy a három család egy háztartásban élt. Más adatokból: házépítés, majd az ún. „válásukéról szóló feljegyzés és végül az előbb idézett kifizetésből pedig arra következtethetünk, hogy Fonai György a szülői örökségen kezdhetett önálló családi életet, s két fiával maradt haláláig. Az, hogy húgát a végén kifizette a ,,juss"-ból, feltételezni engedi, hogy egy ideig az örökséget közösen használták. Megjegyezzük még, hogy Fonó községben nem volt ritka, hogy egy fedél alatt több család is együtt élt egy portán. Az „írásos könyv" néhány fejezete, bejegyzése egyedisége miatt válik külön a zömmel számadásokat tartalmazó füzetben. Ezek között első helyen említhetjük az 1848-49-es eseményekre vonatkozó feljegyzést: „a Szabadságrul mely történt 1848

Dan Jósef vagyis Gergely nap tájban így jött pedig hogy már meg Szűntek az Urasági hatalmak, meg szűnt a Robot és adézsma ugy mond nints többé Urasági hatalom és hogy Országunk Fegyveres Őr állói leszünk ugyan ezen Évben el is köllött menni Julius 2

kan a dráva mellé Strázálni és ez volt mint egy 6 azaz hat hétig de a Rá... ...tzok tsak bejöttek Országunkba a Horvátokkal egygyütt September hónak 18

dlk vagy 19

dlk táján hallotuk hogy Jönnek a Rátzok s az őrök mind addig strasálták valamig nem jöttek ekkor pedig elvotak előlök álitva bejöttek biz azok Számukra pedig kenyeret kellett sütni az urak mar hát adtak és bort nekik"

16