Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)
Takács Éva: Egy parasztcsalád hétköznapjai „Fonai György írásos könyve” 1836-1912
EGY PARASZTCSALÁD HÉTKÖZNAPJAI 207 lettem 1854-ben április hó 18-kán és katona lettem március 30-kán 1874-ben és be is rukkoltam október 1-jén 1874." 8 Ennyire személyes, egyes szám első személyben íródott sorokat sehol másutt nem találunk a naplóban. A gazda is csak akkor használt egyes szám első személyt, ha a maga végezte dologról volt szó, pl. kölcsönadtam, elmentem fáért, stb. Egyéb esetben mindig az egész családra vonatkozóan fogalmazott: termésünk, házunk, szőlőnk, stb. A nem tőle származó bejegyzések pedig általában személytelenek. Érdekes, mondhatni külön életet élnek a naplóban a születésekre és elhalálozásokra vonatkozó adatok. Idősebb Fonai György a füzet megnyitásának időpontjában még nem gondolt arra, hogy a gyermekeire vonatkozó adatokat is ide jegyezze fel. Erre utal, hogy csak néhány évtizeddel később a 60-70-es években tett kísérletet arra, hogy a családi emlékezetből, talán a korábban erre a célra is szolgáló bibliából összeszedje gyerekeit és azok születési, s gyakran bizony korai halálozási dátumát is. Nem tudjuk megállapítani, hogy a kísérlet végülis maradéktalanul sikerült-e, mivel ugyanaz a névsor kétszer is szerepel a füzetben, de adatai eltérőek. Az egyik bejegyzésben 11 gyermek összeszámlálásáig jutott el, de itt a nevek és időpontok többsége át van húzva, míg egy más helyen hét gyermek felsorolása történt meg. Ez utóbbiak közül háromnál megtaláljuk haláluk időpontját is. Ketten csecsemő korban, egy kislány pedig 8 éves korában baleset következtében halt meg: „meghalt 8-dik esztendeiben. Szerencsétlenül a mester kútjába bele esett." 9 Az előző listán két György szerepel, feltételezhetően az 1852-es születésű ugyancsak csecsemő korában halt meg, hiszen ifjabb Fonai György 1854ben született. Első alkalommal a „Fonai György gyermekeinek születéséről való jegyzék", másodszor pedig „Gyermekeink üdéje, amelyek így következnek" 10 címet adta a bejegyzéseinek. Azt gondolhatnánk, hogy a névsorok alapján viszonylag könnyen elkészíthető a család genealógiája. Sajnos azonban ez csaknem reménytelen vállalkozás, mivel maga a füzet nem ad biztos támpontot, hiszen pl. egy helyen szerepelnek Fonai István fia, Sándor születésének, s Fonai István halálának adatai, ugyanakkor nem tudjuk, kinek a fia ő maga. Ugyancsak a füzetből derül ki, hogy idősebb Fonai Györgynek volt egy Gábor nevű fia, de egyik vejét is Fonai Gábornak hívták. 11 Ebből aztán már egyenesen következik, hogy Fonai Gábor gyermekeinek felsorolása bizonytalanságot okoz a családi kapcsolatok kibogozásában. Az alább következő betűhív idézet elég szemléletesen bizonyítja állításunkat: „A Gábor meghalt Január 13-án 1885-ben Ismét születet a Gábor Deczember 19-én 1889-ben Kereszt Attya Bálizs János Kereszt Annya Gyurka Juli" 12 (nem tudjuk kinek a kézírása a feljegyzés), de az időpontok sem elegendőek ebben az esetben az azonosításhoz, hiszen a fiú és a vő közel egyidős lehetett. Bizonytalan támpontot csupán az ad, hogy a naplóbejegyzések között egyetlen kézírásból származó, de több helyen előforduló Fonai Gábor aláírásút találunk - tehát közös háztartásban élt id. Fonai Györggyel. Ugyanakkor Fonó község őslakosságának csaknem fele Fonai családnevű, így a helyszíni adatközlők maguk sem emlékeznek már pontosan ilyen időtávlatból arra, hogy ki kinek volt gyermeke, sógora, vője, komája. Ugyanilyen okok miatt az anyakönyvek adatai is nehezen használhatók. 13 A naplóan a későbbiekben olyan bejegyzéseket is találunk, melyeknek a külalakjából arra lehet következtetni, hogy írója ünnepi hangulatban, bizonyára boldog lelki állapotban azzal a szándékkal vetette papírra gyönyörűen megformált - azt mondhatni kalligrafikus - betűivel az első sorokat, hogy majd a külön e célra nyitott lapra rendszeresen feljegyzi a sorban születő gyermekek adatait. Ilyen pl. a „Fonai György (ifjabb - szerz. megj.) gyermekeinek születéséről való jegyzék." A folytatás azonban nem volt következetes. E későbbi bejegyzéseknél viszont már gondot fordítottak arra, hogy a keresztszülők neveit minden alkalommal feljegyezzék. Idősebb Fonai György ezt még csak egyetlen esetben tette meg, az utolsó feljegyzett gyermeke adatainál. Bár, mint mondottuk, a füzetbe bejegyzett születési és halálozási adatokból nem rajzolható fel a Fonai család családfája, mégis sok értékes információhoz jutunk általuk. Három család adatai vannak a könyvecskében: idősebb Fonai Györgyé és két fiatalabb családé: ifjabb Fonai Györgyé és Fonai Gáboré. Ebből arra következtethetünk, hogy hosszabb rövidebb ideig egy fedél alatt, nagy valószínűséggel egy háztartásban éltek. Biztosan tudjuk, hogy 1836. és 1859. között idősebb Fonai Györgynek 11 gyermeke született - mint ahogyan ő maga az egyik lapon kiszámította, a születések között eltelt leghosszabb idő 2 év 4 hónap 22 nap volt. Gyermekei közül négy még kisgyermek korában meghalt. Egymást követően két gyermekét is saját keresztnevéről nevezett el, mivel közülük az első szintén meghalt. Az 1854-ben született György nevő fia maradt életben, tehát a második „Fonai György gyermekei" című jegyzék az ő családját tartalmazhatja. 1879. és 1887. között neki öt gyermekét jegyezték fel sorjában a naplóba, de nagy a valószínűsége, hogy a betelt lap előtti oldalon feljegyzett Gyula, aki 1892-ben született, szintén az ő fia lehetett. 14 Gyermekei közül három még csecsemőkorában meghalt. Mint már fentebb utaltunk rá, Fonai Gábor személyazonosságát nem sikerült száz százalékos biztonsággal megállapítani, de számos jel azt látszik megerősíteni, hogy ő egy kisebb fia az idősebb Fonai Györgynek, aki 1856-ban született. A két névaláírással készült bejegyzések írásmódja sokban hasonlít egymásra, ami testvérek esetében elég gyakori, de ennek oka lehetett az is, hogy egy iskolába, azonos „mester"-től tanulták a betűvetést. Erősebb bizonyítéknak véljük azt, hogy egy helyen id. Fonai György a következő bejegyzést tette: „Október 10-én Fonai Gábor vömtől felvettem 50 o. é. forintot költsönbe a mellett ugyan testvér húgomnak a Katának azon napon át is adtam le füzettem 1875-be. Testvér hu-