Somogyi Múzeumok Közleményei 9. (1992)

Gáll Éva: Adalékok Nagyberki szőlőművelésének XVIII-XX. Századi történetéhez

ADALÉKOK NAGYBERKI SZŐLŐMŰVELÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ 103 Neve az egyes Tételszám dűlőknek művelési ágaknak egyéb tulajdonságok, melyek a dűlőket jellemzik 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. Magtári dűlő Kenderföld Borzási dűlő Bónasarki dűlő Pátrói dűlő Nyárosi dűlő Köveskuti dűlő Berekre dűlő Utak Vizek I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld I. oszt. szántóföld Országos és dűlőutak Kapós csatorna, vizvezető és határárok Hasonló a 2. Hasonló a 2. Hasonló a 2. Hasonló a 2. Hasonló a 2. Hasonló a 2. Hasonló a 2. Hasonló a 2. Terméketlen Terméketlen szamu számú számú számú számú számú számú számú dűlőhöz dűlőhöz dűlőhöz dűlőhöz dűlőhöz dűlőhöz dűlőhöz dűlőhöz 7. táblázat A nagyberki határ művelési ágak szerinti megoszlása Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Művelés alól Összes úrbéres kh kh kh kh kh kh kivett terület kh terület 1720 41 ? 3 2 46 1767 630 70 102 ? 802 1804 567 ? 258 14 839 1828 499 ? 210 2,5 A határ ossz. területe 1851 1667 ? 605 133 238 723 68 3434 1881 1994 30 452 121 432 503 135 3667 1895 2097 41 366 126 327 568 145 3670 1913 2061 34 397 84 368 568 156 3668 1935 2193 44 344 86 341 598 169 3775 1962 1989 44 338 98 190 858 259 3776 1966 1943 61 353 90 147 904 278 3776 Végül tekintsük át a Nagyberki határ művelési ágak szerinti megoszlását.

51 A határ területét tekintve lényeges változás nem következett be az 1895-1962 közötti időszakban. Szembetűnő, hogy a legelő a felére zsugorodik, az erdő területe viszont nő. A szőlő és a kert területe 1895-1913 között jelentős mértékben csökken a filoxé ra-vész következtébe n. A szőlő az 1960-as évekre sem éri el korábbi színvonalát, a kert viszont 1881-1966 között a duplájára nő. Ennek okát a közlekedési viszonyok gyökeres átalakulásában találjuk meg. Berki fejlődésének, sőt a megyének is óriási lendületet adott az 1880-as években kiépülő vasútvonal. Berki vasúti megállóhely lett, bekapcsolódhatott a megye, az ország vérkeringésébe.

53 A kertekben termesztett zöldségféléket és gyümölcsöket ettől kezdve nagy mennyiségben szállították Kaposvár, Dombóvár, sőt Budapest, Pécs piacaira is. Berki elindult a meggazdagodás útján. Jólétének másik forrása a múlt század végén fellendülő istállózó szarvasmarhatenyésztés, amelybe Berki is bekapcsolódott, s a megye 2 legjelentősebb tejeladó körzetének kiemelkedő falva lett. A Kapós völgyi szarvasmarhatenyésztés történetét Király István,

54 történeti előzményeit

55 Bencze Géza elemezte. Berki gazdálkodásában meghatározó szerepet a szántóföldi gabonatermesztés játszotta, a múlt század végétől előtérbe került az istállózó, tejtermelő szarvasmarhatenyésztés. A gazdálkodás más ágazatai, mint pl. a gyümölcstermesztés, szőlőművelés kiegészítő szerepet töltöttek be a falu gazdálkodásában.