Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

44 BÁRDOS ÉDITH Keszi neve a zselicszentjakabi apótság 1061-es alapító oklevelében szerepel, mély szerint a Kapós túlpartján lévő falu templomával és lkét malmával az apátság birtoka. Törzsi helyneveink keletkezését nyelvészeti kutatásunk a X. sz. végére, s a XI. sz. elejére helyezi.

68 A törzshely nevek az álllaimalaprtás után, a katonai telepítések idején keletkeztek. Kniezsa István 215 ilyen helynevet sorol fel.

69 EzOket a népesség-csoportokat eredeti szállásterületükről, ahol saját etnikai tömbjükben éltek, kiszakították és a telepítés során idegen környezetbe kerültek. Ilyen falu lehetett az 1061. évi oklevélben említett Keszi is. Györffy György a Kaposvár Árpád-kori történetével foglalkozó tanulmányában a település helyét a mai Toponár területére teszi, az oklevél, a töredékes határleírás, s a földrajzi adottságok figyelembevételével.

70 A török pusztítás során sok középkori falu pusztult el, mondhatni nyomtalanul, gyakran csdk nevűik okleveles említése maradt ránk, vagy esetleg még dűlőnevek őrzik helyüket. A zselicszentjaikabi apátság alapítólevelében felsorolt falvak közül szintén sok pusztulhatott el ily módon. KAPOSVÁR, 61.sz.UT

! LELŐHELY 2.számű kemence 19flQ. 44. ábra: 2. sz. középkori kemencemaradvány a IX. századi temető területéről 68. KRISTÓ GYULA: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Histarfica, LV. (1976.) 38—44. o. u. a.: Törzsek és törzsnévi helynevek (211—223. o.) Magyar őstörténeti tanulmányok, fip. 1977. GYÖRFFY GYÖRGY: Tanulmányok a magyar álfam eredeitéről. A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára. Szerk: Kodolányi János. Bp. 45. ábra: 3. sz. középkori kemencemaradvány a IX. századi temető területéről (Rajz: Bajókné Sótonyi Mária) Az előzőekben ismertetett régészeti feltárás eredményei újabb adatokat szolgáltatnak Kaposvár településitörténetének megismeréséhez. Megállapíthatjuk, hogy az a település, melynek a népessége a feltárt temetőbe temetkezett, több évszázadon ót folyamatosan létezett. A XI. században már nagy lélekszámú közösséggel számolhatunk, mely templomot épített és keresztény módra temette halottait. Gozdaságuk alapja állattenyésztés és földművelés volt. A temetőben talált és a hasonló temetőkhöz képest 1959. 156—27. o. u. a.: A mogyor törzsi helynevek. Névtudományi Vizsgálatok, Bp. 1960. 27—29. o. 69. KNIEZSA ISTVÁN: Magyarország wépei a XI. században Szent István Emlékkönyv. II. (Bp.) 1958. 456-461. o. 70. GYÖRFFY GYÖRGY: Koposvár az Árpád-korban, 69. oldalon lévő térkép.