Somogyi Múzeumok Közleményei 8. (1987)

Bárdos Edith: Középkori Templom és temető Kaposvár határában II.

KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KAPOSVÁR HATÁRÁBAN II. 45 nagyszámú éremanyag, illetve ennek minőségi összetétele a kereskedelemre utal. A mészégető kemencék és az ásatási területről előkerült fémleletek, az edényégető kemence maradványa stb. — azt bizonyltjaik, hogy bizonyos mesterségeket helyben is műveltek. A telep földrajzi elhelyezkedéséből nyilvánvaló, hogy a közeli zselicszentjakabi apátságihoz tartozott. Feltételezhető, hogy a tatárjárás pusztítása után a megmaradt népesség az apátság közelsége miatt nem épített azonnal új templomot, csak jóval később, a XVI. század elején. Ennek a második templomnak pusztulása és a temető XVIII. századig való használata tehát arra utal, hogy egy, a törökdúlás idején elpusztult falu helyét találtuk meg. Ugyanis arra lehet következtetni, hogy a népesség visszajárt temetkezni a temetőbe. Györffy György azonosítása alapján feltételezhető, hogy a lelőhely esetleg egyik törzsi helynevű településsel, Keszivel azonos. Felvethető egy másik lehetőség is. A település a zselicszentjakabi apátság kegyurának tulajdonába tartozott. Az apátság a XIV-XV. században a Győr nembeli Szerdahelyi família magánlkegyurasága alatt állott. A Szerdahelyi Dersfialk nagy birtoktömböt 46. ábra: A középkori település néhány objektuma (Fotó: Bárdos Edith) mondhattak magukénak a XIV-XV. században.

71 Birtokaik leginkább Kaposvár környékén és a Zselicben helyezkedtek el. Kiterjedt uradalmukhoz sok falu tar47. ábra: A temető ÉNY-i része - kései koporsós sírok a település korábbi gödreit vágják át (Fotó-; Móser Zoltán) ;71. KQMJÁTHY;MIKÍÓS: Ajközéplkor-végi Kaposvár, Várostörténeti Tanulmányok, Kaposvár, 1975, 75-90. o. .»